Monthly Archives: április 2019

Címlap – Ajánló

A plusz tíz centi hozadékai

Károsultak és kedvezményezettek – egy kutatás eredményei

Ami korábban természetesnek tűnt – a Balaton „tengernyi” vízmennyisége -, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt erőteljesen megkérdőjeleződött. A szárazulatok, apró kis szigetek látványa drámai jövőt vizionált, s még a szakemberek számára sem volt egyértelmű, milyen beavatkozásokkal lehetne megmenteni a Balatont. Abban azonban egyetértettek, hogy a mederben tárolt víz a legértékesebb. E konszenzus eredményeképp a tó üzemi vízszintjét száztíz centire emelték, s a kedvező tapasztalatok hatására ismét jogszabályi módosítás született: a jövőben újabb tíz centiméterrel emelkedhet a Balaton vízszintje. A döntés ellentétes vélemények sokaságát hozta felszínre, ezért a Balaton Fejlesztési Tanács felkérte a fenntartása alatt működő társadalomtudományi kutatócsoportját egy hatástanulmány elkészítésére. Lapunk a kutatás eredményeinek összefoglalóját két részben – április és májusi számában – ismerteti meg olvasóival. /A szerk./ A kutatás a teljesség igényével készült el a Balaton-parti önkormányzati vezetők, szakalkalmazottak, strand és kempingtulajdonosok, üzemeltetők, valamint a balatoni kikötőket üzemeltetők, tulajdonlók körében. A vizsgálat során összesen kétszázhatvankét kérdőíves interjút dolgoztunk fel, illetve öt kiemelt jelentőségű vendégforgalmi és természeti indikátor huszonnégy éves naptári periódus alatt megjelent havi adatainak felhasználásával megvizsgáltuk a tóparti turizmus és a Balaton vízszintjének változásai között kibontakozó lehetséges együtthatások alakulásait. Az önkormányzatok körében végzett, a településüzemeltetés szabályozási vízszinttel összefüggésbe hozható feladatait feltáró vizsgálat során a negyvennégy – közvetlen Balaton-parti – település közül negyvenhárom esetében jutottak információkhoz kérdezőbiztosként a Balatoni Integrációs Közhasznú NKft. munkatársai. Az adatfelvételt harminckét polgármesterrel, három alpolgármesterrel, egy jegyzővel és főépítés – szel, illetve tizenkét önkormányzati dolgozóval teljesítettük. Az önkormányzati adatszolgáltatók által említett, ismétlődő alacsony vízszintből származó konfliktusok zöme a 2002–2005 közötti időszakra tehető. Ekkoriban a strandok vonzerőértékének romlása, az ott tapasztalható algásodás, A plusz tíz centi hozadékai Károsultak és kedvezményezettek – egy kutatás eredményei képződés, vízminőség romlás, és a fürdőzési feltételek negatív irányba történő elmozdulása jelentette a fő problémát. Ebben az időszakban a szenvedő státuszcsoportok a vitorlázók, a kikötők, a fürdőzők, a strandi szolgáltatók, elsősorban a déli parti önkormányzatok voltak. Ezzel szemben a megemelt, 120 centiméteres szabályozási vízszint idején a konfliktustérkép legfontosabb eleme a parti ingatlanok köre, amelybe magán-, önkormányzati- és állami tulajdonú egységeket is beleérthetünk. Az ingatlanokban az elöntések, a magas talajvízszint és az időjárási körülmények együttes hatására keletkező kár súlyos konfliktusokat robbantott ki a tulajdonosok és főképp az önkormányzatok között, de a vízügyi hatóság érintettsége sem elhanyagolható. A magas vízállás épített környezetre gyakorolt káros hatásait tovább erősíti a parti települések korszerűtlen, nem a jelenlegi szabályozási vízszinthez szintezett csapadékvíz-elvezető hálózata. A korábbi 110 centiméteres szabályozási vízszint kedvezményezettjei az önkormányzatok álláspontja szerint elsősorban a parti ingatlantulajdonosok, az alacsonyabban fekvő déli parti települések voltak. A károsult csoportban a vitorlázók, hajótulajdonosok és a hajózási szakma szereplői azonosíthatók a Balaton negatív irányba változó ökológiai állapota mellett. A megemelt vízszint kapcsán kedvezményezettekként elsősorban a gazdasági szereplők azonosíthatók: a korábban hátrányokat szenvedő hajósok, vitorlások, kikötők, a turisztikai szolgáltató vállalkozások, szállásadók járnak igazán jól az önkormányzatok véleménye szerint a megemelt vízszinttel. Az önkormányzatok helyzete ezzel szemben nehéz, hiszen a helyben megnyilvánuló konfliktusok legnagyobb része náluk csapódik le, ellátandó 18 feladat-többletet és jelentős humán-erőforrás szükségletet generálva. Súlyosan negatívan érintett státuszcsoport a parti ingatlantulajdonosok köre, a parti infrastruktúrát üzemeltetők, és összességében a déli parti, alacsonyan fekvő települések. A konfliktusok megoldását a partvédművek megemelése, a terep feltöltése, a vízkészlettel való felelős gazdálkodás, az iszapkotrás és a mederiszap-hasznosítás együttes alkalmazása jelentheti. A Balaton víztározó-kapacitásának növelése az önkormányzatok véleménye szerint nem képzelhető el a szabályozási vízszint további növelésével. A parti települések többségén jelentkezik valamilyen magas vízszinttel összefüggésbe hozható probléma a partmenti közúthálózatban. Ezek többsége a 120 cm, vagy az alatti vízállásnál is megjelenik. Egyes településeken főközlekedési utakat is veszélyeztet a Balaton, az útalap megsüllyed, a burkolat repedezik. Éves szinten a közutak karbantartására mintegy 120 milliós költségtételt kell, vagy kellene az önkormányzatoknak fordítani. Ahhoz, hogy ez a problematika tartós megoldást nyerjen, mintegy 10 milliárdos térségi beruházásra van szükség az önkormányzatok becslése szerint. A 120 centiméteres szabályozási vízszint hatásaiból eredeztethető fejlesztési szükségletek és karbantartási, rekonstrukciós feladatok az egész településre vetítve az önkormányzatokat képviselő válaszadók szerint éves-kétéves rendszerességgel mintegy 6 milliárd forintos fejlesztési forrást igényelnek összesen. Habár a rendszeres karbantartásra irányuló éves költségek jóval alacsonyabbak, a hosszú távú gazdasági és környezeti fenntarthatósági elveket és szempontokat figyelembe véve vélelmezhetően a tartós, több évtizedes időtávra megoldást jelentő, költségesebb fejlesztések végrehajtása tűnik indokoltnak. Az önkormányzati vezetők többségének véleménye szerint a part mentén húzódó zöldterületek, parti sétányok állapotának alakulását negatívan érinti a megemelt szabályozási vízszint. E területek döntő hányadát a 120 centiméteres vízállás kedvezőtlenül befolyásolja. A leggyakoribb probléma a part menti területek időszakos elöntése, ebből következően a tartós vízborítás által generált állagromlás, a zöldterületek növényzetének károsodása. A kárelhárítás éves-kétéves rendszerességgel jelentkező térségi költsége mintegy 201 millió forintra rúg, ez települési átlagban 8 millió forintnyi fejlesztési igényt jelent. Ugyanakkor a megemelt vízszinthez illeszkedő, hosszú távú műszaki megoldást kínáló parti sétány és zöldterületi fejlesztések becsült, összesített térségi költsége 16,4 milliárd forint, ami mintegy két évtizedre nyújthat megoldást, változatlan szabályozási vízszint mellett. A partvédelmi rendszerek kapcsán a leggyakrabban jelentkező problémakörök a jég- és fagykár, a süllyedés, mállás, a partvédmű eróziója, valamint az elhabolások, elöntések. A szennyvízcsatorna-hálózat megemelt szabályozási vízszinthez köthető negatív érintettségét a települések többsége jelezte. A becslések szerint nagyjából 115 kilométer hosszban érinti hátrányosan a Balaton környékén található szennyvízcsatorna-hálózatot a magas vízszint. Az e téren jelentkező legtöbb probléma a magas talajvízszinttel van összefüggésben, de gyakori jelenség a csatornafedelek elöntése is. A különböző műszaki megoldásokat, mint a vízzáró akna és csatornarendszer, aknák és vezetékek megemelése, megfelelő partvédmű hálózat kialakítását tartalmazó fejlesztési szükségletek együttesen megközelítik a 8 milliárd forintot, azonban feltételezhető, hogy a hálózatos projektek teljes körű megvalósításának igénye miatt jóval nagyobb lehet egy, a megemelt vízszinthez történő alkalmazkodás jegyében végrehajtott átfogó csatornahálózati rekonstrukció költsége a Balaton-parti településeken. Hasonló jellegű problémák azonosíthatók a települési csapadékvíz-elvezető hálózatok vonatkozásában is. A 110 centiméteres szabályozási vízszint idején a települések többségén nem jelentkezett érdemi probléma a csapadékvíz-elvezetésben. A megemelt szabályozási vízszintnél már a települések kétharmadában felmerül a felszíni vizek elvezetéséhez köthető negatív esemény. A térségben éves szinten megközelítőleg 9 millió forintos fenntartási, karbantartási költség jelentkezik településenként a nem megfelelően működő csapadékvíz- hálózat miatt, ez térségi szinten meghaladja a 176 millió forintot. A többség véleménye szerint az e téren jelentkező problémákra megoldást a rendszerbe épített átemelők, zsilipek létrehozása, valamint átfogó rekonstrukció jelenthet. Regionális szinten a tartós megoldást biztosító műszaki beruházások több mint 10 milliárd forintos forrást feltételeznek belterületi csapadékvíz elvezető rendszerekben. A parti ingatlanvagyon károsodása a 120 centiméteres vízállásnál már számottevőnek tekinthető a vizsgálat eredményei alapján. A Balaton-parti települések mintegy kétharmadában azonosítható olyan, magas vízállásból eredeztethető jelenség, amelyek a parti ingatlanvagyont negatívan érintik. Ezzel szemben kevesebb, mint a települések egynegyedén azonosítható olyan hatás, ami a parti ingatlanok kedvezményezett voltát mutatja. A károsulti minőségben megjelenő parti ingatlanvagyon az önkormányzati válaszadók becslése szerint megközelítőleg 80 milliárd forintos értéket képvisel. Természetesen ezeket a becsléseket óvatossággal kell kezelnünk, azonban a kedvezményezett státuszban lévő ingatlanvagyon értékével – ez mintegy 21 milliárd forint – összehasonlítva, mégis figyelemre méltó adatról beszélhetünk. Éves szinten mintegy 1 milliárd forintos becsült kár keletkezik a parti ingatlanvagyonban a Balaton mentén. A káresemények között legtöbbször a telkek elöntése jelenik meg, de nem elhanyagolható a tartós vízborítás hatására kialakuló épületkár sem, ami súlyos konfliktusokat eredményez az ingatlantulajdonosok és a helyi önkormányzatok között. A problémák átmeneti megoldása mintegy 5,5 milliárd forintot emésztene fel a településvezetők becslése szerint, azonban a hos – szú távú megoldás már mintegy 17 milliárd forintba kerülne ezen vagyontárgyak kapcsán. Az egyes Balaton-parti településeken található magas partfalak állékonyságát a bányakapitánysági szakvélemények szerint ugyan bizonyíthatóan nem befolyásolja a Balaton megemelt vízszintje, kilenc település vezetője azonban jelezte, hogy álláspontja szerint a magas vízállás érdemi hatással van a tóhoz viszonylag közel magasodó, jellemzően löszös szerkezetű partfalakra. Jelenleg a témában nem rendelkezünk a geológiai tudományok által megalapozott vizsgálati eredményekkel, azonban az önkormányzatok részéről felvetett problémák ennek szükségességét támasztják alá. Amennyiben valós a településvezetők által említett beavatkozási igény, a partfalak esetén mintegy 1,5 milliárd forintos fejlesztési igény rögzíthető. Az önkormányzatokat képviselő válaszadók többségének véleménye szerint a Balaton szabályozási vízszintjének emelése nem folytatható. Ennek oka az adatközlők szerint, hogy irreálisan nagy költségráfordítással lehetne csak biztonságosan tovább emelni a vízszintet, valamint már a jelenlegi helyzet is számos súlyos konfliktust generál. A víztározó kapacitás növelésének reális útját a későbbiekre nézve az önkormányzatok vezetői az átfogó mederkotrásban, valamint a regionális vízvisszatartási hálózatok fejlesztésében látják. A BAHART üzemeltetésben álló kikötők tekintetében a következő megállapítások tehetők. A hajók merülési mélységigénye a közforgalmú személyhajó kikötők esetében egységes, 230 cm, a két kompkikötő esetében 200 cm, a vitorláskikötők esetében változó, átlag 194 cm. Alacsony vízállás mellett jelentkező három legfontosabb probléma a mederaljzat eliszaposodása, a negatív tartalmú médiahíresztelések, illetve akadályozottá válik a hajók kikötőkből való ki-, és befelé irányuló közlekedése. Az átlagosan alacsony vízállás okozta kikötői problémák orvoslása érdekében egységesen a kikötők teljes mederaljzatának 1,00 méter mélységig megvalósuló kotrását ítélték indokoltnak. A kotrás elvégzésének költsége a kikötők mederaljzatának területi kiterjedése szerint értelemszerűen eltér, az összegek 34 millió és 1 milliárd forint között szóródnak. A teljes összeg mintegy 6,2 milliárd forint, valamennyi bekerülési összegbecslést figyelembe véve egy kikötőre átlagosan 281,5 millió forint jut. Gyakran jelentkező probléma a kikötők területén elhelyezkedő építmények lábazatainak, alapozásának vizesedése, a kikötők területének részleges vízelborítása és a belvizesedés. A mólók víz alá kerülésének problémáját a szántódi és a tihanyi rév kapcsán, a hajók kikötése, és az utasok ki- és beszállása vonatkozásában emelték ki a válaszadók. A megoldás a partvédő művek, kőrakások megemelése, amelynek megvalósíthatósága érdekében aláhúzásra került, hogy feltétlenül szükséges lenne egy balatoni kőberakó hely létesítése is. A javaslat megvalósításához az adatközlő szerint összesen mintegy 1,5 milliárd forintra volna szükség, egy kikötőre átlagosan 68,4 millió forint jut. A kikötőkben az alacsonyabb vízszint által okozott eliszaposodás problémájának végleges, de legalábbis tartós bekerülési költsége sokkal súlyosabb. Oláh Miklós kutatásvezető folytatás a májusi lapszámban

Szelektív hulladékgyűjtés: befektetés a jövőbe

A szelektív hulladékgyűjtésről nem lehet eleget beszélni. Nagyon sokan szívesen szelektálnának, ha pontos információkkal rendelkeznének arról, mit, s hogyan gyűjtsenek. A szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a különböző anyagú hulladékokat külön gyűjtjük. Ez a gyakorlatban úgy valósulhat meg, hogy a háztartásban, munkahelyen a megvásárolt élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagát – a papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolást – anyaguk alapján külön tároljuk, kimosva, különválasztva. A hulladékgyűjtő szolgáltatást igénybe véve az anyaguk alapján elkülönített szelektív hulladékgyűjtő szigetek megfelelő edényeibe, vagy szelektív kukába dobjuk, illetve házhoz menő szelektív gyűjtés esetén a megfelelő napon, a megfelelő zsákban kihelyezzük. A legjobb, ha mindig a szolgáltató honlapján tájékozódunk a gyűjtés mikéntjéről, de kívánatos, hogy mindenki tisztában legyen az alapokkal. Papír: újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kisebb papírdobozok, kartondoboz, kiöblített italos kartondobozok (tejes-, gyümölcsleves tetrapakdoboz a műanyag kupak nélkül) Ami papír, de mégsem mehet bele: élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírokat (pl. pizzás doboz, felvágottas papír), használt papír zsebkendő, indigó, faxpapír, használt egészségügyi papírok, pelenka. Műanyag: ásványvizes és üdítős PET palackok és azok lecsavart kupakjai, műanyag flakonok, műanyag szatyrok, fóliák. Kimosott háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai (pl. samponos, habfürdős), háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák), kimosott tejes-, joghurtos poharak gyűjtésére alkalmas. A szolgáltató gyűjtési rendszerétől függően egyes esetekben ebben helyezhetők el továbbá a különféle háztartási fémhulladékok (pl. evőeszközök) és fémdobozok (italos- és konzervdobozok). Ilyenkor a fém- és műanyag hulladékok elkülönítése utólag, válogatóműben történik. Ami műanyag, de mégsem mehet bele: zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakon, margarinos, joghurtos doboz, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyag, használt folpack, alufólia, kávékapszula, hungarocell, CD-lemez, magnó- és videokazetta, egyéb műanyagnak ítélt hulladék (pl. nejlonharisnya). Üveg: befőttes üvegek, ásványvizes üvegpalackok, boros, sörös és pezsgős üvegek, szörpös üvegek, konzerves üveg, bébiételes üveg. Ami üveg, de mégsem mehet bele: ablaküveg, tükör, villanykörte, hőálló üvegtál, szemüveg, neoncső, orvosságos üvegek, porcelán, kerámia. Veszélyes, illetve speciális kezelést igénylő hulladékok amelyeket a hulladékudvarokban lehet leadni (illetve a sütőolajat az arra kijelölt benzinkutakon, a gyógyszereket pedig a patikákban) Elektromos és elektronikai hulladék: pl.: mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép, hajszárító, porszívó, vasaló, elektromos fűrész, fűnyíró, számítógép, nyomtató, monitor, mobiltelefon hifi berendezés, televízió, rádió, videokamera, fényképezőgép, stb. • fénycsövek és világítótestek • szárazelemek és hordozható kis akkumulátorok • használt sütőzsiradék és göngyölege • fáradt olaj és göngyölege • gyógyszerek • festékek, festékes dobozok Járjunk nyitott szemmel, egyes áruházláncok, cégek indíthatnak olyan kampányokat, amelyek során le lehet adni bizonyos típusú hulladékokat. Ilyen lehet például a használt ruhák leadása, használt izzók, elemek gyűjtése a nagyobb áruházakban, vagy például bizonyos forgalmazók a használt kávékapszulákat visszagyűjtik. A nagyobb háztartási gépek vásárlása esetén (mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép) a kereskedő köteles ingyen visszavenni a vásárló régi készülékét, függetlenül attól, hogy azt a kereskedőnél vásárolta vagy sem, viszont a házhozszállítás igénylésekor ezt minden esetben előre jelezni kell. Zöldhulladék: Fűnyíráskor összegyűjtött fű, lehullott falevelek, fa- és bokornyesedék összekötözve, gyom. Ne feledjük, a zöldhulladék legjobb hasznosítási módja a komposztálás! A PET palackokat, műanyag flakonokat lapítva kell a kukába helyezni. Minden kidobott csomagoló anyagot – legyen az műanyag, üveg, papír vagy fém – tisztítsunk meg a szennyeződésektől, ételmaradványoktól. Igen, a hulladék is legyen tiszta! A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Fenntartható turizmus – alacsony szén-dioxid kibocsátású innovatív közlekedési lehetőségek figyelembevételével

A 2018 szeptemberétől egy új interregionális együttműködési projekt megvalósítása kezdődött el „Fenntartható, hatékony turizmus megvalósítása – alacsony szén-dioxid kibocsátású innovatív közlekedési lehetőségek figyelembe vételével – fenntartható mobilitás, felelősségteljes utazás érdekében „ címmel. A DESTI-SMART betűszóval fémjelzett projekt az Interreg Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projekt vezetőpartnere a Thessaloniki Metropolitan Fejlesztési Ügynökség (Görögország), ahol a növekvő turizmus egyre több kihívást jelent a városi közlekedés zökkenőmentes lebonyolításában. A projekt első tematikus rendezvényére 2019. március végén került sor Hastingsben egy angliai tengerparti városban, ahol 10 európai partner szervezet vett részt. A fenntartható mobilitás, az elérhetőség és felelősségteljes utazás, az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság különös figyelmet igényel az Európai Unióban. Ez egy olyan közös kihívás, amivel az állami regionális / helyi és közlekedési hatóságok, társaságok egyre inkább szembesülnek, különösen a népszerű turisztikai üdülőterületeken, ahol jelentős a forgalom az egyes úti célok irányába. A széndioxid kibocsátás csökkentése elsődleges prioritás napjainkban. Ennek ellenére nagyon alacsony szintű az együttműködés ezen a területen, valamint mélyen elmaradott az elektromos közlekedés fejlettsége. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az egyes országok legjobb gyakorlatait alkalmazza politikai eszközök, cselekvési tervek javítása terén az interregionális együttműködés keretében. Az elektromos közlekedés fejlesztésével jelentősen csökkenthető a széndioxid kibocsátás, valamint hatékonyan javíthatók az üdülőterületek lég- és zajszennyezettségi mutatói. A projekt átfogó célja az EU üdülőterületein a közlekedési és turisztikai politikák fejlesztése, kiemelt figyelemmel a fenntartható mobilitás, a hozzáférhetőség és a felelősségteljes utazással kapcsolatos stratégiák integrálására. A projekt hozzájárul a hatékony és fenntartható turizmus fejlesztéséhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság ösztönzéséhez (multimodalitás, innovatív környezetbarát közlekedési rendszerek elterjesztése, végrehajtási újítások, szakpolitikai fejlesztések és kapacitásépítés). A projekt a turisztikai és közlekedési ágazatok fokozott együttműködését, innovációját és integrációját célozza meg a projekt partnerek által képviselt országokban, olyan kiemelt fontosságú kulcsfontosságú témakörökön belül, amelyek várhatóan hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez a fenntartható mobilitás és a hozzáférhetőség révén. A Hastingsben megvalósult rendezvényt Peter Chowney, Hastings Kerületi Tanács tanácsosa nyitotta meg, majd Kelet-Sussex Megye közlekedési terve került bemutatásra a 2026-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Ezt követően a Bournmouth-i Egyetem professzora foglalta össze az alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek és a kapcsolódó politikák jelenlegi állását az egyes turisztikai üdülőterületeken. A nap zárásaként az egyes partner országokban megvalósult jó gyakorlatok, tapasztalatok, innovatív tervek, stratégiák kerültek bemutatásra. Hazánkat és a Balaton kiemelt térséget a Balatoni Integrációs Kft. munkatársai (Könczölné Egerszegi Zita és Hegedűs István) és az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság szakembere (Bencze Máté) képviselte. A Föld Napja alkalmából a DESTISMART projekt célkitűzéseivel összhangban egy rendezvényre kerül sor április 25-én Siófokon. Az esemény nyitott, a programra a Sungarden Hotelben kerül sor, a házigazda és szervező szerepét pedig a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. vállalta magára. A tervezett rendezvény célja, hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tájékoztatást kapjanak a környezetbarát közeledési lehetőségekről, alacsony szén-dioxid kibocsátású innovatív közlekedési módokról, más térségekben a fenntartható turizmus jegyében megvalósult jó gyakorlatokról, tapasztalatokról. EZ

A tudomány és a régiók találkozása

Konferencia 2019. május 13-án Balatonfüreden

A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának finanszírozásával, a „Tudomány és a parlament találkozása/Tudomány és a régiók találkozása” című program keretein belül, 2019. május 13-án Balatonfüreden (Hotel Füred**** Spa & Conference) konferenciát szervez az európai tavak közös problémáinak és fejlesztési lehetőségeinek témakörében. Jelenleg nem létezik a tavakra és térségeik integrált fejlesztésére vonatkozó politika. A meglévő ágazati politikák nem kezelik ös – szetettségüknek és jelentőségüknek megfelelő szinten a nagy tavakat, holott mindegyik tagállamban jelentős természeti és gazdasági értéket, valamint nagy társadalmi jelentőséget töltenek be. Az Európai tavak a hasonló adottságok mellett, hasonló problémákkal küzdenek, melyek a következők: • Tavak jelentős része több országhoz, régióhoz vagy közigazgatási egységhez tartozik, ami megnehezíti az egységes, azonos koncepción alapuló kezelést és EU-s, valamint nemzeti regionális forrásokból való finanszírozását. • Annak ellenére, hogy a tavak különböző földrajzi adottságokkal rendelkeznek, számos hasonló környezeti-gazdasági problémával kell szembenézniük Európában. • Általánosságban elmondható, hogy a tavak jelentős mértékben ki vannak téve a környezeti változásoknak (vízminőséggel, vízmennyiséggel kapcsolatos problémáknak), vagy akár a globális éghajlatváltozás hatásainak. • A tavak rendkívül sérülékeny területek. Érzékenyen reagálnak a globális és helyi változásokkal szemben. • Túlnyomó részben elsődleges a turisztikai hasznosítás, gazdasági egy lábon állás, szezonális leterheltség. A szezonális leterheltségből fakadó magasabb szintű infrastrukturális igény, melynek fenntartása a főszezonon kívül is jelentős erőforrásigénnyel bír. A fenti problémák hosszútávon a tavak pusztulásához, az édesvíz készletek csökkenéséhez vezethetnek. A tavak kezelésében szemléletváltásra van szükség, amely eredményeként a tavak a változó környezeti viszonyok között (pl: klímaváltozás) is biztosítani képesek az emberiség életében betöltendő szerepüket. A tervezett rendezvény célja felhívni a politikai döntéshozók figyelmét az Európai tavak jelentőségére, ezáltal azok gazdasági és természeti szerepére, melyeket fenntartható módon meg kell őrizni. A meghívott előadók között szerepelnek hazai és nemzetközi kutatók, politikai döntéshozók, valamint regionális szerveztek képviselői. A konferencia programja jelenleg végső egyeztetés alatt áll. A konferencia nyelve angol-magyar, szinkrontolmácsolás biztosítása mellett. A konferencián a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött a terem befogadóképességének korlátai miatt. További részletek a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. titkárságán érhetők el.