Daily Archives: 2019-05-20

Címlap – Ajánló

A plusz tíz centi hozadékai

Károsultak és kedvezményezettek – egy kutatás eredményei

Ami korábban természetesnek tűnt – a Balaton „tengernyi „ vízmennyisége -, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt erőteljesen megkérdőjeleződött. A szárazulatok, apró szigetek látványa drámai jövőt vizionált, s még a szakemberek számára sem volt egyértelmű, milyen beavatkozásokkal lehetne megmenteni a Balatont. Abban azonban egyetértettek, hogy a mederben tárolt víz a legértékesebb. E konszenzus eredményeképp a tó üzemi vízszintjét száztíz centire emelték, s a kedvező tapasztalatok hatására ismét jogszabályi módosítás született: a jövőben újabb tíz centiméterrel emelkedhet a Balaton vízszintje. A döntés ellentétes vélemények sokaságát hozta felszínre, ezért a Balaton Fejlesztési Tanács felkérte a fenntartása alatt működő társadalomtudományi kutatócsoportját egy hatástanulmány elkészítésére. Lapunk a kutatás eredményeinek összefoglalóját két részben ismerteti meg olvasóival. A második, befejező rész következik. / A szerk./ A 120 cm-en szabályozott vízszint esetén a kedvezményezettek köre rendkívül széles, mindenki kedvezményezett, aki a Balatonnál él, vagy csak nyaral, mert jobb a vízminőség, megfelelő a vízmélység a csapadékszegény, ellenben forró nyári napokban és hetekben is. A károsultak csoportja a 120 cm-es szabályozási metszetekben sokkal töredékesebb, alapvetően az alacsonyan fekvő parti területek ingatlantulajdonosaira fókuszálódik. A balatoni szereplők között kialakult konfliktushelyzetek kapcsán igen óvatosak a közelítések, az adatközlők szerint nem mérvadók a konfliktusok, olyan válaszba egyáltalán nem bocsátkoztak, hogy orvosolhatatlan problémákról lenne szó. A vitorlás és csónakkikötők körében végzett vizsgálat 56 kikötőt foglal magában. A kikötők tulajdonviszonyaira jellemző, hogy relatív többségüket részben vagy egészben vállalkozások birtokolják, míg harmaduk esetében rögzíthető egyesületi tulajdon. Vizsgálatunk eredményei szerint 100%-os egyesületi tulajdonban 16 balatoni kikötő áll. A tulajdonviszonyok jellemzőitől eltérően ezek a vizsgált kikötők többségében egyesületi üzemeltetés alatt állnak. A kikötők több mint kétharmada a Balaton északi partján működik. A vizsgálatban részt vevő kikötők több mint kétharmada vitorláskikötő, a maradék hányad csónakkikötő, valamint vegyes használatú létesítmény. Utóbbiak között egy időszakosan közösségi személyhajó-forgalmat bonyolító egységet is azonosíthattunk. Összességében elmondható, hogy a vitorláskikötők és a horgászcsónakok tárolására szolgáló létesítmények között jelentős különbségek azonosíthatók, mind méretüket, kapacitásukat, mind gazdasági aktivitásukat tekintve. A vizsgált balatoni kikötőkben a vitorlás, a csónak és a vegyes használatú kikötőket tekintve összesen mintegy 5600 hajó tárolására nyílik lehetőség. Az elmúlt időszak kikötői infrastruktúrafejlesztései alig haladják meg az 1 milliárd forintos költségtételt, átlagosan egy kikötő az utolsó fejlesztésre mintegy 25 millió forintot költött a Balaton partján. A kikötők foglalkoztatási viszonyaiban a szezonális hatás nyomon követhető. Alapvetően nagyobb munkavállalói tömeg dolgozik a magán- és egyesületi kikötőkben főszezonban, mint azon kívül. A létesítményekben azonosítható maximális merülési igény átlagosan 140 centiméter. Ebből is következik, hogy a korábbi, 110 centiméteres szabályozási vízszintnél a kikötők kétharmadában jelentkezett valamilyen probléma a hajók merülésével kapcsolatban. Jellemző volt ekkor a be- és kihajózás akadályozottsága, a kikötő területén történő megfeneklések, a zátonyképződés, a homokpadok felszínre kerülése. A megemelt, 120 centiméteres vízszint esetében már csak a hajókikötők egynegyedében volt a hajók merülési mélységével összefüggésbe hozható probléma. Alacsony vízállás mellett jelentkező legfontosabb problémákat a kikötők bejáratának, illetve mederterületének eliszaposodása miatt akadozó hajóforgalom, haltetemek megjelenése és negatív tartalmú médiahíresztelések megjelenései képezik. A rövid távú problémakezelés elsődleges eszközeinek a mederkotrást, a vízszint magasan tartását és a hínármentesítést javasolnák, összesen mintegy 173 millió forint bekerülési összegtársítás mellett. A hosszú távú problémakezelést alapvetően ugyancsak a mederkotrás és a magas vízszint, illetve iszapcsapdák kihelyezése alkotja. A javasolt beavatkozások együttes költségvonzata mintegy 1,8 milliárd forintot tesz ki. A magas vízállás mellett jelentkező legfontosabb probléma a kikötő területének részleges vízelborítása, a védműveket ért téli jégkárok, a kikötői építmények alapzatának vízben állása, illetve a tó viharos szél keltette kihullámzása által a mólókban, stégekben okozott károsodások. A magas vízállás hatásainak rövid távú kezelését jellemzően partvédelemmel látják indokoltnak megoldani, de hangsúlyos a tereprendezéssel egybekötött talajszintemelés, illetve a kikötői mólók, stégek magasítása, a megrongálódott, vagy elhasznált párnafák cseréje. A javasolt beavatkozások költségeinek ös – szegszerűség becslései mintegy 24 300 millió forintot alkotnak. A hosszú távú problémakezelést primer módon ugyancsak a partvédelem dimenzióiban képzelik el, a javaslatok a védművek magasítására, megerősítésére irányulnak, de hangsúlyos a mólók, stégek magasítása, emelése, a talajszintemelést követő tereprendezés elvégzése, illetve a jelenleginél átgondoltabb, precízebb vízgazdálkodás és vízszintszabályozás, ami alatt a Sió-zsilip átgondolt műveleti alkalmazását értik. A javaslatok megvalósításához mintegy 1,8 milliárd forintot csoportosítanának. Az ismétlődő alacsony vízállásokkal kapcsolatba hozható konfliktusok értelemszerű főszereplője a hajózás, vízi közlekedés. A magas vízszinttel kapcsolatba hozható új konfliktusforrás a Balaton erős kihullámzásával járó vízelöntések, amelyek károsíthatják a mólókat, kikötőstégeket, de okozhatnak olyan hatásokat is, hogy a kikötőben horgonyzott hajók megtelhetnek vízzel, és megsüllyedhetnek, a konfliktusok jövőbeni hangsúlyai így a vendégkör és az üzemeltetést ellátók, tulajdonosi csoportok irányába élesedhetnek. A 110 cm-en szabályozott vízszint elsődleges kedvezményezettjei a vitorlás- és csónakkikötőket üzemeltetők szerint a Balaton-parti ingatlantulajdonosok, a károsultak a balatoni hajózás szereplői, ezen belül elsősorban a nagyobb merülés igényű hajók tulajdonosai, valamint a kikötőket üzemeltetők. A 120 cm-en szabályozott vízszint összefüggésében a legfontosabb kedvezményezettek várható módon a hajósok, ezen belül elsősorban a nagyobb merülés igényű hajók tulajdonosai, a kikötők üzemeltetői, valamint az úszni vágyó strandolók, de ki kell emelnünk, hogy a vitorlás és csónakkikötők nevében nyilatkozók szintén a kedvezményezettség széleskörű társadalmi kiterjedését is vizionálták. A konfliktusokat a válaszadók többsége szerint megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával lehetne feloldani. A relatív többség véleménye szerint a partvédművek megemelése, a különböző vízügyi műszaki megoldások alkalmazása lehet célravezető. Ez utóbbi körében említhetjük a mederkotrást, a Sió-csatorna és a zsilip korszerűsítését, valamint a tározórendszerek kialakítását. Az adatközlő strandok relatíve kiegyenlített 45- 47 %-os gyakoriságban fordulnak elő a Balaton északi és déli partvidékén – minden tizenkettedik zalai. A vizsgált strandok települési jogállás szerinti arányai is összességében kiegyenlítettek, a minimális többség községi jogállású településeken üzemel. A strandok üzemeltetői közel egyharmad- egyharmad arányban vállalkozások, illetve önkormányzatok, míg a harmadik harmad nagy részét az önkormányzati tulajdonban álló nonprofit kft.-k töltik ki, elenyésző mértékben megjelennek egyéb költségvetési szervek és intézmények is, mint működtetők. Magas vízállás mellett rövid távú fejlesztési prioritás a parti védművek magasítása, a talaj- és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, szivattyútelepek-vízátemelők létesítése, záportározó építése, illetve a strand terepszintjének megemelése, talajfeltöltés, és az új felszín gyepesítése, parkosítása. A felsorolt beavatkozások bekerülési költsége mintegy 4,5 milliárd forint. Magas vízállás melletti hosszú időre szóló megoldási javaslatok teljes költségbecslése mintegy 5,1 milliárd forint, de ebben az esetben is a bekerülési összeg legnagyobb része egy intézkedéshez, jelen esetben a talaj és csapadékvíz elvezetéshez, csatornázáshoz kapcsolódik. A strandok látogatottságát a válaszadók szerint nem befolyásolja érdemben a Balaton aktuális üzemvízszintje. A válaszadók abszolút többségét, mintegy 58 %-át alkotják azok, akik szerint vagy nincs változás, vagy a vendégforgalom alakulásának a vízszinthez nincs direkt köze. Alacsonyabb vízállás mellett összességében kevesebb üzemeltetési probléma fogalmazódott meg, mint magas vízállás esetén. Konfliktushordozó forrás többek között a vízi szórakoztató eszközök használhatatlansága és a fürdőzési élmény negatív változása, a víz algásodása, a tómeder hínárosodása, a különböző elpusztult vízi élőlények bomlása okozta szag és bűzhatások. Magas vízállás mellett a legfontosabb problémaforrás a belvizesedés, vízelöntés, a csapadékvíz elszivárgás képtelensége. Nagy probléma, hogy sok esetben víz alá kerülnek a parti védművek, és a széltevékenység extrém mértékű kihullámzást eredményez, fokozva ezzel a belvíz okozta egyébként is sok esetben súlyos problémákat. Több adatközlő hangsúlyozta, a kihullámzás nagy mennyiségű hordalék lerakódással is jár. Ahogy egyre hosszabb időn keresztül állandóan magas a vízszint, egyre komolyabb károkat okoz a strandi közművekben, megsüllyednek a szilárd burkolatú utak, járdák, megváltozhat a csatornák gravitációs lejtésszöge, az épületek alapjai, pincéi víz alá kerülnek – mindezek egyre fokozódó anyagi károkat jelentenek a szolgáltatóknak. A magasabb vízszint legfontosabb kedvezményezettjei a balatoni hajózás szereplői, vitorlás- és csónaktulajdonosok, az úszni vágyók, a strandolók, a magas vízszintnek kevésbé kitett strandok üzemeltetői, a természet és az élővilág, illetve a horgászok. Károsultak a vízparthoz közeli nyaraló- és lakóingatlan tulajdonosok, a magas vízszintnek fokozottan kitett strandüzemeltetők és tulajdonosok, a kisgyermekes családok, az úszni nem tudók, illetve alapvetően a tó déli parti sávja. Ami adott esetben kedvez a hajózásnak, az nem kedvez a parti ingatlantulajdonosoknak, ami ideális a kisgyermekes családoknak, nem nyeri el a tetszését az úszni vágyó strandolóknak, de akadnak közös érdekek is. A strandokról nyilatkozók negyede amellett foglalt állást, hogy nincs mérvadó konfliktushelyzet, ami sürgető megoldást követelne, de minden nyolcadik szerint ezek a problémák olyan súlyosak, hogy már egyáltalán nem, de legalábbis csak nagyon fájdalmas módokon kezelhetők. A konkrét megoldási javaslatok elsődlegesen arra irányulnak, hogy a jelenlegi 120 cm-en szabályozott vízszint hatékony part- és hullámvédelemmel társuljon, ennek érdekében átgondolt és hatékony zsiliphasználatra van szükség, de logikailag szükséges az érintett felek közötti rendszeres érdekegyeztetés, közös fórum szervezése is. Alacsony vízállás melletti hosszú távú megoldások között szerepelt a mederaljzat egész tóra kiterjedő, gyakorlatilag egy üzemben végrehajtott mélyítő kotrása, a vízszintemelés, valamint a szabadtéri, fedett, fűthető medencék létesítése a kempingekben. Ezek becsült költsége nagyon bizonytalan, az egyik adatközlő euró milliárdokat említett, a másik 80 milliárd forintban határozta meg az összeget. A fedett, fűthető helyek, medencék kialakítása félmilliárd forint összeget jelenthet. A megemelt szabályozási vízszint melletti rövid távú problémakezelés jellemzően átmeneti megoldásokat körvonalaz: szivattyúzás, homokzsákolás, csatornavezetékek womáztatása, fakivágás és újratelepítés, épületek körbeárkolása. A legfontosabb fejlesztési igény a parti védművek magasítása, illetve a talajszintemelés. A talajszint megemeléséhez társított költségek gyanánt hozzá kell rendelni a közműhálózatok korszerűsítését, a csatornahálózat cseréjét, illetve új utak építését is. Amikor a Balaton átlagos középvízszintje 2003. évi extrém alacsony szinthez képest 2004-ben már a javulás jeleit mutatta, a vendégforgalom jelenségeiben megfigyelhető negatív irányú változás nem állt le, a korábbi évek jellemzőihez képest is tovább csökkent, majd amikor a vízszint már rendeződött, akkor sem emelkedett vissza az ezredfordulós gyakoriságok szintjére. Értelmezés gyanánt azt mondhatjuk: amennyiben a vendégek azért érkeznek a Balatonhoz, hogy fürödjenek benne, ha nem tudják teljesíteni, dönthetnek úgy is, hogy távol maradnak a régiótól. Az ok és a következményhatások közötti átmenet azonban nem ilyen éles, ha csökken is a vízszint, nem jár együtt azonnal a vendégek távolmaradásával. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, időben is tartósnak kell lennie azoknak a negatív természeti folyamatoknak, amelyek a vízállást befolyásolják. A Balaton alacsony, vagy extrém alacsony vízállása ismeretlen periódusú ciklusok szerint fordul elő, de minél tartósabb az alacsony vízállás, annál inkább tartósan megmutatkozik a vendégforgalomban, és minél rövidebb ez a negatív ciklus, annál könnyebben vészeli át ezt a vendégforgalom. Ha a vízszint tartósan alacsony, a negatív hatások – még ha egyfajta késleltetéssel is, de – igen nagy valószínűséggel és nem véletlen hatással lesznek a vendégforgalomra, mivel a rossz, és kedvezőtlen tapasztalatok távolítják a vendégeket, a bizalom helyreállítása pedig évekbe telhet. Amennyiben a negatív vízállásjelenséget produkáló természeti folyamatok hatása rövid, az jó eséllyel nem fog jelentkezni közvetlen hatások szintjén a vendégforgalomban, illetve ez a hatás könnyebben eliminálható. A társított negatív folyamatok hatásainak csökkentésében számos egyéb megoldás segíthet, például a vonzerőfejlesztés, szolgáltatásbővítés, kulturális és művészeti programok, sportesemények, de csodaszert várhatóan nem jelentenek, ha maga a tó képtelen betölteni legfőbb turisztikai funkcióit. Oláh Miklós, a BFT Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője

Nyári veszélyek: az UV sugárzásról

A bőr nem felejt

A jó idő beköszöntével a szakemberek minden évben felhívják a figyelmet az UV sugárzás káros hatásaira és veszélyeire. Először is tisztában kell lenni azzal, mit jelent az UV sugárzás. Az UV sugárzás az az elektromágneses sugárzás, amelynek hullámtartománya azonnal a látható fény után következik. Az emberi szem számára nem látható, azonban mégis fokozottan káros. Az UV-A típusú sugárzás egészen mélyre hatol a szemben, és az egyre gyakrabban megjelenő szürkehályog egyik oka. Negatív hatással van a bőrre is, ez a sugárzás felelős a bőr „fényöregedéséért”, annak ellenére, hogy ezek a sugarak okozzák a bőr azonnali barnulását is. Az UV-B típusú sugárzásra szüksége van a szervezetnek a D-vitamin képződéséhez, azonban nagy mennyiségben ezek a sugarak roncsolják a DNS-t, mely bőrrákhoz vezethet. A szemre ez a típusú sugárzás kevésbé veszélyes. Az UV-C típusú sugárzás egyes feltételezések szerint szintén roncsolja a DNS-t, azonban hatása később mutatkozik meg, valamint a szemben is olyan mélyre hatol, mint az A típusú UV-sugárzás. Mások szerint teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják. Az UV-B sugárzás erősségét több tényező is befolyásolja. A nap horizont feletti magassága nyáron, egy nap alatt pedig a déli órákban a legnagyobb – ilyenkor a legmagasabb a sugarak beesési szöge, így az UV-B sugárzás is. A légköri ózon lebontja az ultraviola sugarakat, ezért az ózonréteg – állandóan változó – vastagsága is befolyásolja a sugárzás erejét, sőt szerepet játszik a felhőzet is. Míg a vastag felhőréteg az UV sugarakat kirekeszti, egyes esetekben, ha a gomolyfelhők 10-40 százalékban borítják az eget, az UV sugárzás nagyobb lehet, mint teljesen tiszta, napos időben. A felhőpamacsok szélén ugyanis a sugár megtörik, erőssége extrém esetben akár 10-15 százalékkal is megnőhet. Ez a jelenség szabad szemmel is tisztán látható, ilyenkor „ragyog” a felhőpamacsok széle. A napsütés egészségre gyakorolt pozitív hatása, a D-vitamin pótlásában betöltött szerepe is megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor tény, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt a melanomás megbetegedések és halálozások száma, így továbbra is azt tanácsolják a szakemberek, hogy délelőtt tizenegy és délután három óra között mindenki kerülje a napon tartózkodást. Ilyenkor nagyobb a leégés veszélye, a leégés és a melanoma közötti összefüggés pedig már régóta bizonyított. Ezért javasoljuk mindenkinek – aki a nyári hónapokban a szabadban tartózkodik -, hogy rendszeresen figyelje az UV sugárzásról szóló tájékoztató adatokat, elsősorban az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján. A napvédelemre azonban nem csak nyáron kell figyelni, egész évben tudatos döntéseket kell hoznunk egészségünk és bőrünk védelmében. Figyeljünk arra, hogy megtanuljuk a helyes napozás szabályait, minél kevesebb időt töltsünk közvetlen napsugárzásnak kitéve azokban a napszakokban, amikor legerősebb a sugárzás! Különösen a gyerekek, a szabadban dolgozók, a sportolók és a nyaralók vannak kitéve nagy kockázatnak, ezért a szükséges védelem megválasztása rendkívül fontos. Megfelelő napszemüveg A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi szemünket a nap ultraibolya sugárzásától. Csakis bevizsgált, UV-védelem emblémával ellátott napszemüveget szabad használni. Ha nem vagyunk biztosak meglévő szemüvegünk hitelességében, vizsgáltassuk be. A „normál” szemüvegek UV-védelemmel való ellátása is ugyanilyen fontos. Figyeljünk rá, hogy az egyszerű, sötétített üvegek – amelyek nem szűrik ki a káros sugarakat -, olcsóbbak, viszont inkább káros hatásúak, mert viselésükkor a pupilla kitágul, és még több UV-sugárzás jut a szembe. A napszemüveg esetében valóban létfontosságú, hogy ne csak nyári kellékként használjuk. Megfelelő öltözködés Szellős, könnyű természetes anyagból (len, pamut) ruházat, a kart is elfedő világos színű ingek, valamint a szemet, az arcot árnyékban tartó sapka és szalmakalap nyújthat védelmet. Fényvédő krémek használata A fényvédő krémek használata nemcsak a strandon fontos. Aki nem biztos abban, hogy milyen fényvédelemre van szüksége, minden további nélkül jelentkezzen be egy bőrgyógyászhoz és kérje ki tanácsát. A napsugarak elleni védelem erőssége számokban van kifejezve, ezt nevezzük faktornak: minél nagyobb a fényvédő faktor, a készítmény annál hatásosabban fogja szűrni a nap sugarait. Ahhoz, hogy eldönthessük, milyen napozókrémre van szükségünk, fontos megállapítanunk bőrtípusunkat. A nap iránti érzékenység alapján hat típusról beszélhetünk. 1. Nagyon világos bőr, vörös haj és szeplők. Az ilyen bőr a pigmentáció hiánya miatt erősen hajlamos a leégésre. A leégéssel szembeni ellenállás szintje nagyon alacsony, a bőr már tíz perc után reagálni kezd. 2. Világos bőr és kék szemek. Ennek a bőrtípusnak is enyhe a pigmentációja, ezért szintén hajlamos a leégésre. Védelem nélkül az égési sebek 10-20 perc után jelentkeznek. 3. Közepesen világos bőr, sötétebb vagy sötét haj. A jó pigmentáció miatt ez a bőrtípus relatív ellenálló a leégéssel szemben. Mégis, védekezés nélkül már 30 perc után leéghet. 4. Sötét bőr- és hajszín. Kifejezetten mély pigmentáció jellemzi, ez a típus ellenálló a leégéssel szemben. Az égés a védtelen bőrön negyvenöt perc után jelentkezik. Az ötödik és a hatodik csoportba sorolják az arab, illetve afrikai típusúakat: a hajuk fekete, szemük sötét, bőrük színe a sárgásbarnától a sötétbarnáig sokféle lehet. Ők egyáltalán nem égnek le a napon. Olyan napozószert válasszunk, amely tartalmaz UVA, és UVB szűrőt is. Az UVA sugarak a bőr mélyebb rétegeibe hatolva okozhatnak károsodásokat. Az UVB sugarak pedig a leégésért felelnek. A tápláló, öregedést gátló hatóanyagokkal gazdagított balakészítmények napozás közben is ápolják a bőrt. Napozás előtt 20-30 perccel kenjük be magunkat! Napozás után hűsítsük, hidratáljuk bőrünket, használjunk napozás utáni készítményeket, melyek nyugtatnak, regenerálnak és táplálnak. Amennyiben közben sportolunk, vagy gyakran megmártózunk a vízben, akkor a napvédő készítményt gyakrabban kell felvinni, hogy a védelem a megfelelő szinten legyen. A vízfelszín növeli a ránk zúduló fényt, a medence partján érdemes erősebb védelmet biztosítani magunknak. Merülés előtt használjuk a zuhanyt – hiszen a vizek tisztaságát sem árt megőriznünk. A nap szárítja a bőrt, ezen kívül melegben fokozottabb a test kipárolgása. Hidratáljuk magunkat belülről is, igyunk sok vizet. Napozás előtt ne használjunk semmilyen kozmetikumot (parfüm, dezodor, smink), ezek ugyanis egyrészt fényérzékenységet okozhatnak, másrészt eltömíthetik a pórusokat, amelyeken keresztül nem tud távozni az izzadság. Fokozottan óvjuk a gyerekeket! A gyermekek idejük nagy részét a szabadban töltik, anélkül, hogy tudatában lennének a veszélynek. Kenjük őket naponta többször is magas faktorszámú, vízálló napozókrémmel! Ügyeljünk rá, hogy minél többet tartózkodjanak hűs, árnyékos helyen, a melegben megnövekedett folyadékigényre is nekünk kell odafigyelni. Az egészen pici babák bőrét teljes mértékben óvjuk a naptól, de a nagyobb gyerekek se napozzanak. A gyermek napszemüvegének kiválasztásakor járjunk el fokozott körültekintéssel, hiszen számos napszemüvegnek tűnő modell csak játék, melynek védő hatása nincs. A ruházatra vonatkozó tanácsok megegyeznek a felnőttekével. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács

A Föld Napja: középpontban az elektromos közlekedés

A világméretű összefogásnak köszönhetően törvények, rendeletek születtek az elmúlt évtizedekben, melynek célja környezetünk megóvása. A 40 éve kibontakozott kezdeményezéshez hazánk 1990-ben csatlakozott. Magyarországon települések, civil szervezetek azonosultak a mozgalom elveivel, többféle módon. Faültetéssel, szemétszedéssel, tavaink, folyóvizeink megóvásával, autómentes napokkal és számos más, a környezetünket védő szemléletváltással. A Balaton Fejlesztési Tanács április végén Siófokon tartott rendezvényt, a „Fenntartható turizmus a Balaton Régióban – alacsony szén-dioxid kibocsátású innovatív közlekedési lehetőségek figyelembevételével” címmel. Az Európai Unió fejlesztési alapjának célja, hogy az üdülőterületeken a közlekedés és turizmus területén végzett fejlesztések során minél kevesebb széndioxid kibocsátású közlekedési eszközök használjanak az ott lakók és a turizmust szolgáló eszközök. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette a DESTI SMART projekt, valamint a Balaton Kiemelt Térség Területfejlesztési Koncepcióját. A prioritások közül is kiemelkedik a vizek védelme, a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése: a balatoni közlekedési rendszer összehangolása kiemelt feladat. A vasút, az autópálya, a repterek, a kerékpár utak fejlesztése, az elektromos hajózás, valamint az e-kerékpárok szélesebb körben való alkalmazása a légszennyezés visszaszorítását eredményezi. A turizmus növekedése egyre nagyobb forgalmat generál, amely komoly terhet jelent a környezetnek. Az alacsony szén-dioxid kibocsájtás csökkentésével elérhetjük, hogy a Balaton és környéke még kedveltebb turisztikai desztináció legyen. Makai Marietta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a környezetbarát közlekedési lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A Jedlik Ányos tervet 2016-ban hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium elektromos töltőállomások kiépítésére – ezek számos helyen üzemelnek már. Azóta egyre többen vásárolnak elektromos autót, de az elektromobilitás lehetőségének fejlesztéséhez több, a modern tudományhoz kapcsolódó területre van szükség. Az autófeltöltéséhez olyan fogyasztóhelyek kialakítására is szükség van, mint a társasházak környéke. Az elektromos autó vásárlásához lehetőség nyílik a családtámogatási rendszeren belül is, s ez segíthet a jó döntés meghozatalában. Az elektromos hajózás, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése ugyanazt a fejlődést eredményezi majd, mint ami az elektromos autók esetében történt. A jövő közlekedési eszközei lehetnek a hidrogénhajtású kishajóka Balatonon. Kormányzati célkitűzés az elektromos buszok számának növelése és az ehhez kapcsolódó beruházások. Tóth Ferenc Róbert, a MOL csoport e-mobilitás vezetője arról számolt be, hogy tovább fejlesztések várhatók a cégnél: többek között az elektromos buszok gyártásában is részt kívánnak venni. Valamennyi fejlesztésük az INSIDEEV projecthez kapcsolódik. A MOL LIMO programja sikeres,jelenleg 42.000 felhasználójuk van. Céljaik között szerepel a töltési helyek (hub-ok) kialakítása. Amíg az autók feltöltési ideje tart, addig FresaCorner kiépítésével, annak szolgáltatásaival kívánják a várakozási időt kitölteni. Berlinger Ágnes

Új kihívások előtt a Balaton

A BFT Közbiztonsági Testületének állásfoglalása

Az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül a Balaton Régió. Megváltozott a vendégkör generációs-, valamint nemzetközi összetétele, erősödött az ifjabb korosztályok érdeklődése és vonzódása a nemzetközi trendeken alapuló szórakozási lehetőségek iránt. A nyári szezon megnyújtása, valamint az elő- és utószezon kihasználása, továbbá a téli Balaton speciális lehetősége is újabb és újabb attrakciókat, kínálatokat generált és generál. Ezzel együtt a kikapcsolódási-, szórakozási- és sport tevékenységekhez tartozó eszközök és módszerek is megújultak, a korábbiaknál korszerűbb és egyben a hagyományos megoldásoktól olykor merőben eltérő élvezeti-, használati módokat kínálnak. Érzékeljük a fenti változások okán kialakuló feszültségeket a hagyományos balatoni érzés csoportjába tartozó élményeket kedvelő rétegek, valamint az új-, innovatív és ezzel együtt olykor másokat zavaró, jelentős kölcsönös toleranciát igénylő szórakozások iránt érdeklődő korosztályok, vendégrétegek között. Ezt a feszültséget olykor a média egyes megjelenései, a helyzetet és a hirdetett, vagy éppen kritizált módszereket, az eszközök valós jellemzőit nem, vagy nem teljes körűen ismerő személyek, érdekcsoportok képesek és olykor készek is fokozni. A Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete statútuma alapján foglalkozunk a Balaton Régió köz- és vízbiztonsági állapotának elemzésével, a veszélyhelyzetek feltárásával, a lehetséges fejlesztési megoldások bevezetésével, a lakosság- és a vendégkör tájékoztatásával, a felkészítő-, prevenciós- és megelőző intézkedések kezdeményezésével. A jogszabályi helyzet elemzésével és szükség esetén a kodifikációs folyamatra vonatkozó javaslatok kidolgozásával, továbbá a jogi változások elérése érdekében a politikai döntéshozók tájékoztatásával, érveléssel és meggyőzéssel élhetünk. A Közbiztonsági Testület összetétele teljes mértékben megfelel a tevékenységünk jogi- és szakmai kereteit meghatározó statútumunknak. A Testület munkájában részt vesznek az érintett három megye felsőszintű rendőri vezetői, a katasztrófavédelem és a munkájukat segítő társadalmi szereplők és szakági vállalkozások vezetői, a vízbiztonság- és vízimentés megteremtésében felelősséget viselő rendészeti-, állami és társadalmi szervezetek, sportági szövetség vezetői, illetve delegáltjai, a polgárőrség-, továbbá a bűnmegelőzés országos testületeinek vezetői, képviselői. Munkánkat az a társadalmi felelősségvállalás jellemzi, amelynek célja a Balaton – mint sokcélú szabadidős tevékenységekre alkalmas legnagyobb európai tó – vonzerejének fokozása. Számos nemzetközi fórum és testület véleménye szerint a Balaton Európa legbiztonságosabb tava, amelynek elérésben a tó fekvése, mérete, mélysége, hőmérséklete és biológiai- továbbá kémiai jellemzői mellett a viharjelzés több technológián alapuló rendszere, a tó mellett működő meteorológiai elemző-, riasztó és tudományos értékelő obszervatórium munkája, a sürgősségi ellátásra is felkészített mentőhajók, a strandi mentőőri szolgálat, a műszaki mentésre alkalmas kiképzett személyzet és technológia is jelentős szerepet játszik. A szárazföldi biztonságot a rendőrség tevékenységirányító központjai irányításával működő megyei- és városi egységek, a polgárőrségek több száz önkéntes segítői, a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben dolgozó személyek teremtik meg. Az önkéntes tűzoltó egyesületek egyre nagyobb száma működik készenléti szolgálatként, amely így a tűzoltási- és műszaki mentési feladatok mellett polgárőri- és elsősegélynyújtó-, vagy mentési feladatokra is bevonható. Mindezeknek a szervezeteknek a munkáját a Balaton Régió idegenforgalmi vonzerejének növelése érdekében az összes kiemelt nagyrendezvény adta feladatok esetén koordináljuk, a rendezvények jellemzőit értékeljük, elemezzük és ha szükségesnek látjuk, lépéseket kezdeményezünk a jobbítás, a biztonság növelése érdekében. Az elmúlt évben ezen célból kezdeményeztünk vízbiztonsági fórumot a 2017. évben tragikusan magas számú vízi áldozat okán. Megalkottuk és végrehajtjuk a MENTŐÖV nevű széleskörű prevenciós programot. A vízibiciklikről történő fürdőzés veszélyei, majd a 2018 augusztusi újabb gyermek áldozat okán – alapos vizsgálat és elemzés után – jogszabály módosítást kezdeményeztünk a vízibiciklik használatának biztonságosabbá tétele érdekében. Kezdeményeztük a többnapos szabadtéri zenés rendezvények nyugalmat zavaró éjszakai programjainak lakossági bejelentései alapján az ezzel foglalkozó szakmai- és társadalmi fórumnak a megszervezését, az ott elhangzottak alapján további egyeztetést folytattunk, majd szervezési intézkedéseket, illetve jogszabály módosítást javasoltunk. Az újabb innovatív sport- és közlekedési eszközök megjelenésekor a BFT felkérésére elemeztük azok balatoni használatát szabályozó jogszabályi hátteret, a felelősségi környezetet, valamint infrastruktúrális helyzetét, a már néhány éve működő eszközök generálta helyzetet és szabálysértési-, valamint baleseti statisztikáit. Ez vonatkozott a jelentős mértékben megnövekedett számú motorcsónakra – amelyek a nagyságrenddel növekvő számú és létszámú vízi sportokhoz kapcsolódó edzői-, kísérői feladatokat látnak el -, a nagy sebességre képes siklószárnyas vitorlás jollékra, és a tengeri körülményekre fejlesztett szintén nagy sebességre képes többtestű vitorlás hajókra, a jelentős számban megjelent elektromos hajókra, valamint az elektrojetre, valamint az új vízi sporteszközökre – mint a SUP, vagy az elektrosurf – is. De foglalkoztunk az örvendetesen növekvő horgászturizmus azon jellemzőivel is, amelyek problémát jelentenek, vagy jelenthetnek mások számára, vagy a befolyással lehetnek a víz minőségére. Példaként említhetjük a csónakból való horgászat személyi biztonsági kérdéseit, a nagy távolságú parti horgászat- a behúzós bojlis technika – konfliktusait és veszélyeit, vagy a vegyi anyagokkal kevert nagy mennyiségű csalianyagnak a víz minőségére ható tényezőjét is. Mint az előző gondolatokból is látható, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve az annak keretében működő Közbiztonsági Testület minden ismert, vagy prognosztizálható veszélyhelyzet mérséklésére, elkerülésének segítésére, vagy megoldására kész. Nem vagyunk azonban feljogosítva – a Testület összetétele alapján kompetenciánk sincs arra -, hogy az egyes megjelenő eszközök és jelenségek hasznáról, szükségességéről, a Balaton idegenforgalmi arculata változásáról, az egyes érdekcsoportok által kezdeményezett programokról, fejlesztett eszközökről és módszerekről véleményt formáljunk, annak hasznosságát, vagy célszerűségét a biztonsági aspektusokon túl vizsgáljuk. Ugyanakkor a Testület minden tagja a Balatonért felelősséget érző szakember, így testületi véleményként fogalmaztuk meg, hogy az egyre kiterjedtebb „konfliktusmátrix” megoldása érdekében mielőbb kezdődjön meg a turisztikai szakemberek, önkormányzati képviselők, a balatoni- és szakmai érdekképviseleti szervezetek vezetői és delegáltjai, a szociológusok és minden véleményformáló állampolgár részvételével az a társadalmi egyeztetés, amelynek eredménye az élhető-, fenntartható- és idegenforgalmi bevételt is jelentő, az unokáinknak is élvezetet nyújtó Balaton jövőképének megalkotása lehet. Jamrik Péter közbiztonsági tanácsos a BFT Közbiztonsági Testület elnöke