Monthly Archives: június 2019

Címlap – Ajánló

Jelentős források az önkormányzatok számára

Száznegyvenmillió forintos pályázatot írt ki a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács kiemelten fontosnak tartja a térség életében a fenntarthatóság kultúrájának megjelenését mind az épített környezet, a természeti területek megóvása, kezelése, a lakosság életmód- és szemlélet változása, az ember és a természet kapcsolata terén. Ez a cél jelenik meg a térség hosszú távú fejlesztési programjában is: „A Balaton térsége az egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának széles körű elterjedését támogató és ennek következtében lakói és vendégei számára magas minőségű környezetet biztosító térséggé kíván válni.” A kitűzött célok eléréséhez a Balaton Fejlesztési Tanács ebben az évben is jelentős anyagi támogatást nyújt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által biztosított forrás terhére pályázatot hirdet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található településfejlesztési beruházások megvalósítására, a következő témákban: – Parti sétányok kialakítása, fejlesztése – Települési zöldfelületek kialakítása, rehabilitációja – Partvédőművek fejlesztése – Felhagyott temetők, kegyeleti parkok rehabilitációja – Helyi értékeket bemutató és/vagy közösségfejlesztést célzó közterületi fejlesztések. A kitűzött célok eléréséhez a BFT a pályázati felhívás 3. számú mellékletében található Fenntarthatósági útmutatóval kíván segítséget nyújtani. Az útmutató a települési zöldinfrastruktúra elemei – a növényzettel és vízzel borított felületek, mint fásított közterek, közkertek, közparkok, játszóterek, fasorok és zöldsávok, vízparti zöldsávok, intézménykertek, zöldtetők, zöldfalak – kialakításához ad tervezési-megvalósítási szempontokat, ötleteket. A kiíró ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az útmutatóban szereplő zöldfelület-fajták nem mindegyike tartozik a jelen pályázat alapján támogatható körbe! A pályázat meghirdetésekor a rendelkezésre álló forrás száznegyvenmillió forint. Pályázatot nyújthatnak be a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek helyi önkormányzatai, illetve a helyi önkormányzatok 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő, településüzemeltető gazdasági társaságok. A pályázati kiírás keretében egy település vonatkozásában csak egy pályázat támogatható, s csak a pályázat meghirdetését követően megkezdett beruházások lehetnek érintettek. A pozitív elbíráláshoz természetesen más kritériumoknak is meg kell felelni. Támogatás abban az esetben nyújtható, ha a pályázó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, s a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, valamint jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül. Nem köthető támogatási szerződés azzal a pályázóval, amely nem felel meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény meghatározott követelményeinek. Fontos tudnivaló, hogy a beruházások során a felhívás részét képező útmutatóban felsorolt és a projekt keretében értelmezhető akadálymentesítést meg kell valósítani. Ennek igazolására rehabilitációs szakmérnöki jogosultsággal rendelkező tervező vagy rehabilitációs szakmérnök által aláírt nyilatkozat becsatolása szükséges. A pályázónak vállalnia kell a támogatásból megvalósított fejlesztés üzembe helyezésétől számított legalább 5 évi, a pályázati célnak megfelelő fenntartását. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg benyújtott-e, és ha igen, mikor és hol! A pályázattal igényelhető támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás – vissza nem térítendő támogatás, melynek nagysága egymillió forinttól tizenötmillióig terjed, s függ a lakosság számától és a település fekvésétől is. A támogatott projektnek legkésőbb 2020. október 31-ig kell megvalósulnia. A projekt megvalósításához a jelen pályázat keretében igényelt támogatáson felül saját forrás és egyéb források vehetők igénybe. A támogatás folyósítása a szakmai-pénzügyi beszámoló – a Balaton Fejlesztési Tanács általi – elfogadását követően utó- vagy szállítói finanszírozással, forrásarányosan történik. A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban további felvilágosítás kapható a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (8600 Siófok, Batthyány u. 1.) alábbi munkatársainál 2019. 06. 01 – 07.26. és 2019. 07. 27 – 2019. 08. 02. között. Név, beosztás: dr. Horváthné Labát Márta projektmenedzser, Fekete-Páris Judit gazdasági igazgató. E-mail cím: labatmarta@ balatonregion.hu

E-jetskik: szabályrendszer kell

Füreden ülésezett a BFT

Balaton Fejlesztési Tanács májusi soros ülésén napirenden szerepelt többek közt a tó vízszintje, az Európa kulturális fővárosa várható feladatköre, a fenntartható turizmus, s a vízbiztonság.

Weingartner Balázs államtitkár

– A Balaton-régióban nőtt a kifizetések intenzitása, s a térség jól teljesít az uniós források lehívása tekintetében – mondta a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Gábor, aki a 2018-as esztendőre vonatkozó monitoring felmérésre hivatkozva közölte, hogy a Balatonhoz látogatók száma továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Ezzel összefüggésben kijelenthető, hogy csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Figyelmeztető adat, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet száznyolcvan településének állandó lakosságszáma stagnál, de figyelmeztetésképpen elhangzott az is, hogy rohamosan öregszik a népesség. A BFT elnöke, Bóka István kiemelte, hogy ilyen eredményes időszak még nem volt mind a pályázatok, mind a források tekintetében. A hazai források komplex gazdaságfejlesztési források voltak, s ennek megfelelően a fő cél az itt élők elvárásainak kielégítése. Az elmúlt évi és az idei turisztikai kampányokról a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke, Fekete Tamás adott tájékoztatót. Elmondta, hogy az őszi és tavaszi kampányt a turizmus és a gasztronómia kapcsolta össze. Ilyen volt például a már hagyományos „Nyitott Balaton”, a „Pecsételd körbe a Balatont két keréken!”, de sikeres lehet a szeptember 6-tól november 11-ig tartó őszi programsorozat is, melybe nagyon sok szolgáltatót kívánnak bekapcsolni. A kor kihívásaihoz alkalmazkodva nagyobb szerepet kap az on- és offline szolgáltatás, és a sajtóval is folytatni kívánják az eddigi eredményes együttműködést. Több mint 75 milliárd forint fejlesztési igény jelentkezett a Balatonnál a megemelt vízszintmaximum miatt.A Balaton vízszintjének emelése miatt 10,2 milliárd forint értékű ideiglenes beavatkozásokra van szükség, a következő évtizedben pedig ennek több mint hétszeresét kell fejlesztésre költeniük az önkormányzatoknak, a strandok, a kempingek és a kikötők üzemeltetőinek. Tavaly nyár végén a hatóság engedélyezte, hogy a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumát A 110 centiméterről további tíz centiméterrel emeljék. Ez alapján a nyári félévben százhúsz centiméter feletti vízszint esetén nyitható meg a Sió-zsilip. Erre az utóbbi évtizedekben tapasztalható szélsőséges időjárás miatt volt szükség. A 10 centiméteres vízszintemelés eredményeként a tóban lévő víz mennyisége körülbelül 60 millió köbméterrel nő, ami az eddigieknél tágabb lehetőséget jelent a vízkészlet-gazdálkodásban. A vízbiztonság helyzetéről a BFT Közbiztonsági Testületének elnöke, Jamrik Péter számolt be. Jelentősen emelkedett a vízi tragédiák száma – mondotta -, melynek hátterében többek között ott van az információ-, az önismeret-, az egyéni felkészültség hiánya. A megelőzés érdekében 2018-ban kidolgoztak egy átfogó programot. Hozzátette: a viharjelző rendszer fejlesztése folyamatban van, s várható, hogy három, a víz felszínére telepítendő egység is a fürdőzők és a tavon közlekedők – vitorlázók, sporteszközök használói – rendelkezésére áll. Eredményes 8-10 évet mondhat magáénak a BFT és Veszprém (megyei jogú város) kapcsolata – hangsúlyozta Veszprém polgármestere, Porga Gyula, aki vázolta elképzeléseit a 2023-ban esedékes „Európa kulturális fővárosa” programsorozat együtt elképzelhető rendezéseiről. A Bakony és a Balaton olyan egység, melynek érdemes együttműködnie – hangsúlyozta -, s olyan rendezvényekkel kell a várhatóan jelentős számú vendégséget „megkínálni”, melyekre büszkék lehetünk. Igazi kihívás azonban az, hogy az Európa kulturális fővárosa címmel 2023 után is lehessen sáfárkodni. Az előkészítő szakaszban a nyitott együttműködés lehetőségeit keressük, s a vállalkozók lehető legszélesebb körét kell ebbe bevonni – tette hozzá. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. ügyvezető igazgatója, Mészáros Zoltán rámutatott arra is, hogy az Európa kulturális fővárosa projekt pályázati rendszerről szól, s bár egyelőre pontos forrásadatok nem állnak rendelkezésükre – az Európai Unió is csak kisebb összeget tud adni -, de becslések szerint 20-60 milliárd forintról lehet majd szó. Fejleszteni kell az infrastruktúrát is, melyből kiemelkedik az ingyenes wi-fi – jóllehet ez nem nevezhető szorosan kulturális fejlesztésnek. A korábbi évtizedekben a partvédőművek, csatornahálózatok, csapadékvíz- elvezető rendszerek, sőt esetenként parti ingatlanok, településrészek is az alacsonyabb vízszintmaximummal számolva épültek ki, ezért most nőttek a fenntartási, karbantartási költségek. Szükséges egyebek közt a partvédőművek megemelése, felújítása, a közüzemi infrastruktúra, vagy a csapadékvíz-elvezető rendszerek megemelt vízszinthez igazítása. Ennek vizsgálata negyvenhárom parti önkormányzatra, százöt strandüzemeltetőre, huszonöt kempingre és nyolcvankilenc kikötőre terjedt ki. Az ülésen részt vett az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára, Weingartner Balázs is. Elmondta, hogy egyre több elektromos meghajtású járműre, közöttük e-jetskikre kérnek engedélyt a Balatonon. Ez felveti, hogy a fürdőzők biztonsága érdekében ezek használatára szabályrendszert kell kidolgozni a jövőben. Zatkalik A.

Veszélyes nyár

Nem csak a fürdőzés – az élelmiszer-mérgezés szezonja is

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb nyári hőhullámok nem csak a veszélyeztetett társadalmi csoportokra, de valamennyi lakos életminőségére hatást gyakorolnak. Sokan ugyanakkor nem tulajdonítanak jelentőséget az ilyen időszakokra ajánlott életviteli tanácsoknak, s ezzel saját egészségüket veszélyeztetik. Az idősebb generáció – akik már nem tudnak odafigyelni, és a gyerekek, akik még nem – különösen veszélyeztetettek. A klímaváltozás sok minden más mellett, közvetve vagy közvetlenül az élelmiszerbiztonságra is hatással van. Ilyen hatások lehetnek a fokozott rovarkártétel, a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer- fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxintartalma felelős, az élelmiszereink és vizeink fokozott mikrobás szennyezettsége, a termények és élelmiszerek rövidebb tárolhatósága, az élelmiszerek szennyeződésének és az élelmiszerek közvetítette megbetegedéseknek a növekedése és a „hűtőlánc” fenntartásának nehezebbé és költségesebbé válása. Élelmiszer-fertőzésről akkor beszélünk, ha baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, és parazitákkal fertőzött az elfogyasztott élelmiszer vagy a víz, és a tüneteket a szervezetbe az élelmiszerrel, vagy vízzel bejutott, élő kórokozók okozzák. Élelmiszer-mérgezéskor az élelmiszer elfogyasztását követően, az élelmiszerben lévő szerves vagy szervetlen méreganyag váltja ki a megbetegedést. A méreganyag lehet baktériumok, gombák méreganyaga, de vegyi anyag is. Ide tartoznak a vadon termő mérgező gombák fogyasztása miatti megbetegedések. A kétféle szakmai megnevezés (élelmiszer- mérgezés, élelmiszer-fertőzés) használatának oka, hogy mindkét esetben más-más a kór ok, és másként alakul ki a megbetegedés. A mikroorganizmusok által okozott megbetegedések ételmérgezések és –fertőzések is lehetnek, attól függően, hogy a megbetegedést a kórokozó vagy annak méreg- anyaga, toxinja váltja ki. Az egyik nagy veszélyt a kánikulában a szalmonellafertőzés jelenti. A szalmonella az élővilágban nagyon gyakori, az egészségesnek látszó élőlények – rovarok, hüllők, madarak, emlősök és az ember – bélrendszerében is előfordul. A kórokozó a fertőzött személy vagy állat székletével, illetve tojással kerül a külvilágba. Előfordulhat szinte mindenütt: a levágott állatok húsán, de gyakorlatilag bármilyen ételre rákerülhet külső szennyezéssel, nyersanyagról, eszközről, személyről, vagy állatról. A fertőzést leginkább az segíti elő, ha a baktériumnak az ételben lehetősége van elszaporodni. Ez hosszabb idejű, két-három óra környezeti hőmérsékleten, vagy langyos helyen – 8-45 °C fok között – történő tárolás során meg is történik. Jó hír viszont, hogy a szalmonella baktériumokat az alapos sütésfőzés elpusztítja. Az élelmiszer okozta megbetegedések tünetei leggyakrabban az emésztőrendszerre korlátozódnak: émelygés, hányinger, hányás, gyomorfájdalom, hasmenés, hasi görcsök jelentkezhetnek. Ezeket általános tünetek is kísérhetik, mint például a fejfájás, rossz közérzet, szédülés, gyengeség, izomfájdalmak. Fertőzések esetében láz, hidegrázás is gyakori. A betegség lefolyása, időtartama, súlyossága változó. A megbetegedés a kisgyermekekre, idősekre, legyengült szervezetűekre különösen veszélyes lehet. Fontos megemlíteni, hogy a fertőzötteknél nem minden esetben lépnek fel panaszok. Mind a tünetmentes fertőzöttek, mind a gyógyult betegek egy ideig még üríthetik a baktériumot, ám ez csak laboratóriumi vizsgálattal deríthető ki. Ha valaki beteg, vagy vele egy háztartásában élő személy megbetegedett, különös figyelemmel kell az alapos kézmosást, kézfertőtlenítést végezni. Lázas, hasmenéses beteg ételkészítéssel, étel felszolgálással ne foglalkozzon, nehogy másokat is megfertőzzön! Ha a fenti tüneteket észleli magán, mindenképpen forduljon orvoshoz. Nem mindenki betegszik meg azonban ugyanannyi mikrobától. Befolyásoló tényezők lehetnek: általános egészségi állapot, életkor és a baktérium típusa. Igen gyakran hallhatunk tömeges élelmiszerfertőzési, élelmiszermérgezési esetekről a közétkeztetésben, vállalati konyhák, menzák, táborok esetében, valójában az élelmiszer okozta megbetegedések 2/3-a a háztartásokban fordul elő. Gondoljunk csak a nagy családi banzájokra, ballagásra, baráti grillezésekre, születésnapokra, ahol az elfoglalt vagy éppen önfeledt vendéglátók kint felejtik a majonézes salátát az asztalon…

A megelőzés a legjobb „gyógymód”, a követendő tanácsok tehát:

• Mindig mossunk kezet! (ételkészítés, élelmiszer-kezelés,- érintés előtt, után és közben is, étkezés előtt, WC használat előtt és után, takarítást követően, a szemét-, a hulladék- kezelése és érintése után! • Mindig friss, ép, egészséges nyersanyagot vásároljunk, lehetőleg megbízható helyről! • A nyers élelmiszereket már a bevásárláskor és az áruk hazaszállítása során különítsük el a többi élelmiszertől (külön zacskóban, bevásárló táskában)! • A nyers hús soha ne érintkezzen más élelmiszerrel! • Ne együnk nyers ételeket kánikulában! (véres steak, tatár, sushi) • A húsokat mindig alaposan át kell sütni, vagy meg kell főzni! • Ez a szabály a tojásra is vonatkozik! A gőz felett főzött tojásos krémek, hollandi alapú mártások, különböző sodók és a lágy tojás sem biztonságos. • Tartsuk tisztán az élelmiszerrel érintkező eszközöket! Legyen külön vágódeszka a húsnak, zöldségnek! • A nyers zöldséget mindig alaposan meg kell tisztítani, és a hűtőben célszerű az alsó fiókban, elkülönítve tartani! • A szalmonella nem marad életképes a savas kémhatású ételféleségekben, magyarán a savanyított ételekben és az ecetet, citromlét megfelelő mennyiségben tartalmazó ételekben! • A fagyasztott élelmiszereket ne szobahőmérsékleten, hanem a hűtőszekrényben olvasszuk fel! A már egyszer kiolvasztott élelmiszert tilos újra lefagyasztani. • A megmaradt ételeket azonnal le kell hűteni, majd a hűtőszekrénybe kell tenni, és az újramelegítésnél föl kell forralni az ételt! • A hűtőszekrény hőmérséklete 0 és 5 oC között legyen! • Használjunk ételhőmérőt – a biztonságosan hőkezelt étel belseje eléri a 75 oC-ot! • Csak pasztőrözött, vagy termelőtől vásárolt nyers tej esetén felforralt tejet igyunk! • Ne fogyasszunk lejárt szavatosságú termékeket! • Ne kertészkedjünk kesztyű nélkül! • A macskaalmot mindig gumikesztyűben tisztítsuk! • A kertben található kutyagumi összeszedését szintén gumikesztyűben végezzük! • Szakszerűen kezeljük a hulladékot! • A rovarokat, kártevőket és egyéb állatokat – így a házi kedvenceket is – tartsuk távol a konyhától és az élelmiszerektől! • A lakásban, terráriumban tartott állatok szintén fertőzöttek lehetnek szalmonellával, tartásuk körülményei legyenek állat- és gazdabarát módon kialakítva, rendszeres és alapos tisztán tartással! • Csak olyan helyen étkezzünk, ahol a körülmények és a személyzet bizalomkeltők, valamint az alapanyagok eredete bármikor és visszamenőleg is azonosítható! • Utcán, büfében, fesztiválokon – ha nem látunk garanciát az alapvető higiénés szabályok betartására – ne fogyasszunk élelmiszert! • Ha a vendéglátásban kiadott étel érzékszervileg gyanús, semmiképp se fogyasszuk el!

Konferencia az európai nagy tavak fejlesztési lehetőségeiről

A Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség 2019 májusában konferenciát szervezett Balatonfüreden az európai tavak közös problémáinak és fejlesztési lehetőségeinek feltárása érdekében. A rendezvény az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának finanszírozásával, a „Tudomány és a régiók találkozása” című program keretein belül valósult meg. A konferencia célja a döntéshozók figyelmének felhívása volt az európai tavak jelentőségére, ezáltal azok gazdasági és természeti szerepére, melyeket fenntartható módon meg kell őrizni. A nagy tavak térségei speciális területek, speciális fejlesztési, igazgatási kihívásokkal. A tavak jelentős része több országhoz, régióhoz vagy közigazgatási egységhez tartozik, ami megnehezíti a területileg egységes, azonos koncepción alapuló kezelést és EU-s, valamint nemzeti regionális forrásokból való finanszírozását. Annak ellenére, hogy a tavak különböző földrajzi adottságokkal rendelkeznek, számos hasonló környezeti-gazdasági problémával kell szembenézniük Európában. Általánosságban elmondható, hogy a tavak jelentős mértékben ki vannak téve a környezeti változásoknak (vízminőséggel, vízmennyiséggel kapcsolatos problémáknak), vagy akár a globális éghajlatváltozás hatásainak. Rendkívül sérülékeny területek, érzékenyen reagálnak a globális és helyi változásokkal szemben. Gazdasági szempontból a tavakra túlnyomó részben a turisztikai hasznosítás, szezonális leterheltség jellemző. A konferencián tavakkal foglalkozó nemzetközi szakemberek, szakpolitikusok, valamint a regionális döntéshozatalban érintett politikusok és szakértők vettek részt. A meghívott előadók között szerepelt Navracsics Tibor, európai uniós biztos, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja, Hölvényi György, európai parlamenti képviselő, a Fejlesztési Bizottság valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagja, valamint Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára. A konferencián elhangzott, hogy a tavak kezelésében szemléletváltásra van szükség, amely eredményeként a tavak a változó környezeti viszonyok között (pl. klímaváltozás) is biztosítani képesek az emberiség életében betöltendő szerepüket. Jelenleg azonban nem létezik a tavakra és térségeik integrált fejlesztésére vonatkozó politika. A meglévő ágazati politikák nem kezelik összetettségüknek és jelentőségüknek megfelelő szinten a nagy tavakat, holott mindegyik tagállamban jelentős természeti és gazdasági értéket, valamint nagy társadalmi jelentőséget töltenek be. A konferencia előadói hangsúlyozták, hogy az európai tavak integrált, programalapú fejlesztésére van szükség, mely szem előtt tartja a helyi és térségi igényeket is. A tavak kiemelt szerepet játszanak Európa jövőbeni környezeti sokszínűségének javításában, emiatt szükséges EU szinten a tavak fenntartható kezelésének elősegítése, a feladatok koordinálása, valamint egy tófejlesztési alap létrehozása, ahova Európa nagy tavai részéről integrált projekttel, programokkal tudnak pályázni a térségi szereplők.