Monthly Archives: augusztus 2019

Címlap – Ajánló

Takarékoskodjunk, védjük egészségünket

Légkondicionálók helyett zöldfalakat

A klímaváltozás hatására nyaraink egyre melegebbek, hőhullám hőhullámot követ. A meleg időszakokat a lakásban próbáljuk elviselni. A légkondicionálók használata ugyanakkor egészségünkre és pénztárcánkra is veszélyes, nem utolsósorban pedig komoly környezetterhelést jelent az energiafelhasználásuk miatt. A hősziget hatás ma már nem csak a nagyvárosok problémája. A beépített területeken bekövetkező mikroklimatikus jelenség – ami a hőmérséklet megnövekedését jelenti a burkolt, beépített, levegőmozgást akadályozó épületekkel rendelkező területeken – megjelenik, akár a burkolt udvarok esetében is. A mikroklíma, a hőmérséklet, illetve a hőérzet jól befolyásolható a növényzettel, természetes és mesterséges árnyékolással, amelynek egyik módja a zöldhomlokzat kialakítása. Ahol csak lehet, függőleges zöldfelületekkel is hozzá lehet járulni a mikroklíma kedvező alakulásához. A falat beborító lombtömeg – amellett, hogy barátságosabbá teszi az egyhangú felületet –, párologtatásával véd a túlzott nyári felmelegedéstől, s védi a fal állagát is. Az egymást tetőcserépszerűen fedő levelek elvezetik a csapadékot, nem engedik átázni a vakolatot, nedvesedni a paneleket. A gyökérzet ugyanakkor szárítja a házalapot. Élő kerítések, zöldfalak alkalmazása akkor is jelenthet megoldást, ha optikai elválasztásra van szükség, illetve gondoskodni kell valaminek az eltakarásáról. Légkondicionáló helyett az üvegfelületek, ablakok elé ültetett, futtatott növénytömeg szintén hatékony megoldása az árnyékolásnak. A zöldfalak lehetnek természetes és épített zöldfalak, alkalmazásukkal helytakarékosan alakíthatunk ki zöldfelületet. A természetes zöldfalak esetén a növények gyökérzete közvetlen kapcsolatban van a termőtalajjal, vagy közvetlenül az épületek falára kapaszkodva nő, vagy támrendszert igényel. A támrendszerek szerkezete lehet öntartó, illetve az épület falához rögzített. Természetesen mindez attól függ, milyen növényt választunk. Népszerűek, sima falfelületre futtathatók a tapadókorongokkal vagy léggyökerekkel kapaszkodó fajok: a japán vadszőlő, vagy repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata), az ötlevelű vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) és az örökzöld borostyán (Hedera helix). Támrendszert igényel többek között a lilaakác (Wisteria sinensis), a kúszó loncok (Lonicerasp.)vagy a hegyi iszalag (Clematis montana) és a trombitafolyondár (Campsis radicans) is. A jövő nyári hőhullámok még messze vannak, de most van itt az ideje, hogy gondoljunk rá. A támrendszer kialakítását még az ültetési időszak előtt elvégezve, az ősz folyamán el is ültethetjük a kiválasztott növényeket. A talajra, tápanyagigényre, fényigényre vonatkozóan a kertészetekben kapunk pontos információt és segítenek kiválasztani a legmegfelelőbb növényeket. Fontos, hogy amikor a növényünk elkezd növekedni, a hajtásokat vezetni kell, hogy a megfelelő helyen tudjon megkapaszkodni – az első időszakban még az önkapaszkodós növényeknek is szükségük van egy kis segítségre. Kis előrelátással felkészülve az elkövetkezendő nyarakra, sokkal kellemesebbé tehetjük a környezetünket és megspórolhatjuk a légkondicionáló használatát. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Barangolások térben és időben a megszelídült vulkánok földjén

A gazdag vulkáni örökség része a Hegyestű is. Fotó: Korbély Barnabás

Új tanösvények a Tapolcai- és Káli-medencében

A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony térségét nemzetközi összehasonlításban is gazdag vulkáni örökség jellemzi. A Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott Bakony–Balaton UNESCO Geopark 3200 km2-es területének felszínén ugyan alárendeltek a vulkáni képződmények, azok a tájképet mégis számos helyen alapvetően meghatározzák. Elég, ha a Tapolcai-medence emblematikus tanúhegyeire gondolunk (Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc stb.). A mai Tihanyi-félsziget helyén, 8 millió évvel ezelőtt drámai történések festették vörösre a miocén kor éjszakáit. A földkéreg törésvonalai mentén bazaltos kőzetolvadék tört a felszínre, és kezdetét vette Európa egyik legsűrűbb vulkánmezőjének kialakulása. Összesen nagyjából 50 tűzhányó tört ki a Bakony és a Balaton-felvidék térségében, az utolsó tűzhányók nagyjából 2,5 millió éve csendesedtek el – jelenlegi tudásunk szerint végleg…. A mai tájképet

Kilátás a szigligeti várból

meghatározó tanúhegyek nem mások, mint az egykori vulkáni felépítmények – évmilliók alatt – erősen lepusztult maradványai. E gazdag vulkáni örökséget hivatott bemutatni az a három új tanösvény, amelyet az Interreg DTP Dunai GeoTúra projekt keretében valósított meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Az összesen harmincegy gazdagon illusztrált tájékoztató táblát látványos helyszíneken találjuk meg. Míg a Badacsony és a Szent György-hegy esetében a korábbi tanösvények tábláinak cseréje történt meg, a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet és a mindszentkállai Kopasz-hegyet összekötő Tűz útja tanösvény viszont új nyomvonalon mutatja be a Káli-medence különleges vulkanológiai értékeit. Köztük olyanokat is, amelyek korábban gyakorlatilag ismeretlenek voltak a nagyközönség és a szakma számára is. Ilyen helyszín a Boncsos-tető alatti felhagyott kőfejtő is, ráadásul ez a helyszín a geoparkokra jellemző partnerségnek köszönhetően vált egyáltalán látogathatóvá, hiszen azt az „örökbe fogadó” Fekete-hegy Egyesület elhivatott önkéntesei tisztították meg az elburjánzott növényzettől – természetesen a természetvédelmi szakemberekkel és erdőgazdálkodókkal történt egyeztetést követően. A tanösvényeket végigjárva nem csupán a vulkáni folyamatokat ismerhetjük meg, de a terület élővilágáról, kultúrtörténeti értékeiről is kapunk információkat, ráadásul egy ismeretterjesztő kiadvány is megjelent az új látnivalókról, illetve további érdekes háttérinformációkról. A piros T jelzésű tanösvények nyomvonalát a legismertebb turistatérképek és -kalauzok legutóbbi kiadásaiban is megtaláljuk már, így nincs más hátra, mint bakancsot húzni, és bejárni a megszelídült vulkánok földjét… Korbély Barnabás Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Bakony-Balaton Geopark Csoport vezetője, földtudományi szakreferens

Közadakozással jutottak két hajóhoz a vízimentők

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata július 16-án két mentőhajó megvásárlásának segítségét kérve adakozási felhívást tett közé, a pénz 48 óra alatt összegyűlt. A lakossági adomány 5,3 millió forintot tett ki, a jelentős turisztikai érdekeltségekkel rendelkező Opus Global Nyrt. és leányvállalata, a Hunguest Hotels Zrt. pedig 12 millió forinttal járul hozzá a vételárhoz. A Fecske és Kócsag nevet kapott két új mentőhajót a Balatonfüredi Yacht Clubban tartott ünnepségen vette birtokba a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata. Az elnevezés üzenet értékű: mindkét védett madár hozzátartozik a balatoni tájhoz. A kócsag a magyar természetvédelem címermadara, a fecske pedig a szerencse egyik jelképe a magyar néphitben. – Amikor meghirdették a gyűjtést, tudtuk, hogy a felhívás nekünk is szól. Az üzleti világnak is van tennivalója azért, hogy a vízimentők a jövőben is azt tehessék, amire vállalkoztak. Felelősen gondolkodó tőkepiaci szereplőként és turisztikai szolgáltatóként nem volt kérdés, hogy kipótoljuk a hiányzó összeget. Ilyen szükségletek esetén a cél felkarolása az üzleti világ felelőssége is – mondta az átadó ünnepségen az Opus Global Nyrt. elnöke, Mészáros Beatrix. A Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója, Hülvely István a szállodalánc vendégeinek nevében is háláját fejezte ki a szakszolgálat áldozatos, professzionális munkájáért. – A vízimentőknek köszönhetően a hozzánk betérő vendégek a vízen és a vízparton egyaránt biztonságban érezhetik magukat. Az ő felelősségvállalásuk is hozzájárul ahhoz, hogy vendégeink elégedetten térnek vissza hozzánk – mondta Magyarország piacvezető szállodaláncának irányítója. Szimbolikus, hogy a mentőflotta a szakszolgálat alapításának 20. évében bővül a speciális járművekkel, így azok születésnapi ajándéknak is tekinthetők. – Boldog vagyok és meghatott – köszönte a vízimentők nevében Bagyó Sándor elnök a civil és az üzleti szféra példás összefogását – Igyekszünk megszolgálni, ahogy tettük azt mindig, az elmúlt 20 évben is. A két új hajó nagyon nagy öröm és nagy felelősség is egyben. Egyesületünk 1999-es megalakulása óta civil szervezetként működik normatív állami támogatás nélkül önerőből, civil szervezetek, cégek és magánszemélyek összefogásával és támogatásával, olykor egyéb állami forrásokból, például pályázatokon elnyert pénzből tartja fenn magát. Mi segítjük a lakosságot, ők pedig segítenek minket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 48 óra alatt sikerült összegyűjteni egy jelentős pénzösszeget, aminek felhasználása egy jó célt és a köz érdekeit szolgálja majd. Hálával és köszönettel tartozunk mindenkinek, akik támogatnak minket a vállalt feladataink végzésében. Fecskét és Kócsagot kifejezetten mentési célokra alakították ki. A 200 lóerős motorral felszerelt, 7 méter hosszú hajók könnyen irányíthatók, és bármilyen időjárási körülmények között bevethetők. Tágas fedélzetüknek köszönhetően 6-8 személy kimentésére is alkalmasak. A két hajó tökéletesen illik a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának sürgősségi betegellátó- és mentő flottájába. Megvételüket a cég megszűnése tette lehetővé, A vízi járműveket korábban a Red Bull Air Race műrepülő-sorozat egyik alvállalkozója üzemeltette. A két hajó szolgálatba állítását üzembe helyezési eljárás, vizsgáztatás, kiegészítő felszerelésekkel való ellátást követően Szent István ünnepére tervezik.

Csillagvizsgálat a Balaton-partról

Keszthely adott otthont a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiának. A világ középiskolás korú csillagász tehetségei 47 országból érkeztek az egy hetes versenyprogramra. Magyarország első ízben adott helyet, a hazai esemény főszervezőjeként a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Keszthelyt választva helyszínként. A találkozók célja, hogy a fiatalok kerüljenek közel a csillagászati és az asztrofizikai tudományághoz, a témakörben nemzetközi szakmai kapcsolatok alakulhassanak ki. A rendezvény több száz fiatalt megmozgatva a csillagászat és a magyar tudományos élet számára igen nagy jelentőségű, amint azt Kiss L. László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az Akadémiai Bizottság elnöke elmondta. A csillagászat és az asztrofizika területén a legmagasabb rangú középiskolásoknak szóló nemzetközi versenyről van szó, amely páratlan lehetőség a magyar tudományos szférában a csillagászat számára.