Monthly Archives: október 2019

Logisztikai bázis Szentkirályszabadja határában

Az alapkőletétel VIP vendégei Benkő Tibor
(balról a 3.) honvédelmi miniszter társaságában

– A XXI. századi kihívásoknak meg felelő katonai logisztikai raktárbázis épül a szentkirályszabadjai repülőtér szomszédságában – mondta az október 8-i alapkőletételen Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A Honvédelmi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. végzi a munkálatokat a hathektáros területen. A bázis egy év múlva készül el, a hivatásos katonákon kívül szerződéses katonáknak is munkát biztosít. A miniszter szerint a szentkirályszabadjai repülőtér későbbi hasznosításáról is szó lehet a távolabbi jövőben.

Intermodalitás a turisztikai üdülőhelyekre látogató vendégek közlekedéseinek megkönnyítése érdekében

Az elmúlt hónapban újabb rendezvénnyel folytatódott a „Fenntartható, hatékony turizmus megvalósítása – alacsony szén-dioxid kibocsátású innovatív közlekedési lehetőségek figyelembevételével -. fenntartható mobilitás, felelősségteljes utazás érdekében „ elnevezésű interregionális együttműködési projekt. A DESTI-SMART betűszóval fémjelzett projekt az Interreg Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., mint magyar projekt partner részvételével. A projekt második, Intermodalitás témakörű szakmai rendezvényére szeptember végén került sor Bremerhavenben, egy német tengerparti városban, amelyen tíz európai partnerszervezet vett részt. A fenntartható mobilitás, az elérhetőség és felelősségteljes utazás, az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság különös figyelmet igényel az Európai Unióban. Ez egy olyan közös kihívás, amellyel az állami regionális / helyi és közlekedési hatóságok, társaságok egyre inkább szembesülnek, különösen a népszerű turisztikai üdülőterületeken, ahol jelentős a forgalom az egyes úti célok irányába. A széndioxid kibocsátás csökkentése ugyan prioritás napjainkban, ennek ellenére nagyon alacsony szintű az együttműködés ezen a területen. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az egyes országok legjobb gyakorlatait alkalmazza politikai eszközök, cselekvési tervek javítása terén az interregionális együttműködés keretében. Intermodális csomópontok kialakításával, környezetbarát közlekedés alkalmazásával jelentősen csökkenthető a szén-dioxid kibocsátás, valamint hatékonyan javíthatók az üdülőterületek lég- és zajszennyezettségi mutatói. A projekt átfogó célja az EU üdülőterületein a közlekedési és turisztikai politikák összehangolása, kiemelt figyelemmel a fenntartható mobilitás, a hozzáférhetőség és a felelősségteljes utazással kapcsolatos stratégiák integrálására. A projekt hozzájárul a hatékony és fenntartható turizmus fejlesztéséhez és az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság ösztönzéséhez (multimodalitás, innovatív környezetbarát közlekedési rendszerek elterjesztése, szakpolitikai fejlesztések és kapacitásépítés). A Bremerhavenben megvalósult rendezvényt Nicole Halves-Volmer, a városmarketing osztály vezetője nyitotta meg, majd a Bournmouth-i Egyetem professzora foglalta össze az intermodalitás és a kapcsolódó politikák jelenlegi állását a turisztikai üdülőterületeken. Ezt követően az egyes partnerországokban megvalósult jó gyakorlatok, tapasztalatok, innovatív tervek, stratégiák kerültek bemutatásra. A résztvevők megtekintették az úgynevezett Klímaházat – a sokemeletes épület alkalmas arra, hogy képzeletben végigjárhassuk a 8 hosszúsági fokot, azt is, ahol Bremerhaven található. A Klímaházban az adott ország őshonos élő állataival lehet találkozni, beszámolókat lehet megtekinteni az ott élő emberekről, s mindennapjaik történetét is meg lehet hallgatni.A koncepciót úgy alakították ki, hogy minden korosztály számára érdekes legyen: a kisebbek a különböző éghajlati szimulációkat és felépített díszleteket élvezhetik, a felnőttek pedig mélyebb ismereteket szerezhetnek arról, hogyan élnek az emberek az ott bemutatott országban. Így el lehet jutni olyan helyekre, mint Szardínia, Kamerun, Niger, Samoa vagy Alaszka; lehet sétálni a jéghegyek között, az esőerdőben és a sivatagban is – akár néhány perc különbséggel. A program során újabb előadások keretében bemutatták a Hamburgban és Londonban alkalmazott hidrogén hajtású tömegközlekedési eszközöket és gépjárműveket, a fenntartható mobilitás lehetőségeit, valamint Bréma tartomány közlekedési terveit – a különböző közlekedési módok összehangolásával. A tanulmányút keretében a projekt-partnereknek lehetőségük volt a város konténerszállító kikötőjét megtekinteni – a létesítmény 1971 óta több lépésben épült ki a Weser folyó partján, amely mára Európa harmadik, míg a világ kilencedik legnagyobb kikötője konténerszállító óriáshajók számára. Ezt követően a Német Kivándorlók Háza múzeum megtekintése következett, amely a kivándorlók élményeibe engedett bepillantást: 1832 és 1974 között több mint hétmillióan hagyták el hazájukat Bremerhavenen keresztül Amerika irányába. A találkozót a projekt aktuális állásáról szóló jelentés megvitatása, a tervezett közlekedési témájú megvalósíthatósági tanulmány és cselekvési tervek kidolgozása, valamint a pénzügyi jelentés és a jövőbeli gazdálkodás áttekintése zárta.

Őszi lehalászás és haltelepítés a Balatonon

Elsőként a horgászok legkedveltebb halát, a két- és háromnyaras pontyokat telepítették át a Lelle melletti Irmapuszta tógazdaságából a Balatonba. A legízletesebb és legkeresettebb halételek alapanyagát képező uszonyosból idén 300 ezer kerül az ország legnagyobb horgászvizébe – tudtuk meg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. sajtóközleményéből. Október közepéig a tervezett mennyiség felét emeltek át a szakemberek az irmapusztai tóból a magyar tengerbe, de mint a halgazdálkodási cég ígéri, karácsonyra a még hátralévőnél is több kifogni való lesz a halászlének valóból. Balinból 30 ezer kétnyaras és 60 ezer előnevelt példányt emelnek ki a Balaton közeli tógazdaságokból, emellett jövőre egynyaras süllőért és 200 kilogramm compóért is érdemes lesz belógatni a Balatonba a csalit. A ragadozók közül 298 ezer előnevelt csuka horgász és sajtónyilvános telepítése már megtörtént, süllőből az év végéig 2500 kiló a Balatonba, 40 ezer előnevelt példány a Kis-Balatonba kerül. – Ez évben is ügyelünk arra, hogy a Balaton mindhárom medencéjébe egyenlő arányban kerüljön friss telepítésű hal, továbbá, hogy a 24 helyszínen történő telepítés minden esetben a helyi egyesületek jelenlétében történjék – áll a halgazdaság közleményében. Kérdésünkre, hogy hány Balatonra látogató honfitársunk leli örömét a horgászásban, Nagy Gábor, a halgazdálkodási cég ágazatvezetője azt válaszolta: a jelenlegi 80 ezer balatoni horgásznál jóval több lenne, ha a strandfenntartók megengednék az éjszakai halfogást azokon a helyeken, amelyeken kivilágítás nélkül nem szabad fürdeni. A balatoni horgászok száma egyébként 2013, a balatoni halászat megszüntetése óta évenként általában 10 százalékkal nő, de a múlt évben lassult a növekedés üteme. Gulyás Fotó: BHNP Zrt- Hamvasi Miklós

Előkészületek a 2020-as évre a siófoki Tourinform irodában

Ahogy beköszönt az ősz, a Siófoki Fürdőegylet – Turisztikai Egyesület és Tourinform iroda munkatársai már a következő évet tervezik. Az egyesület tagjainak visszajelzései, a Tourinform iroda, a turisztikai szempontból kiemelt intézmények, a civil szervezetek tapasztalatai, az aktuális évi és a várható trendek alapján elkészül egy olyan kommunikációs terv, melynek köszönhetően tudatosan kiválasztott csatornákon keresztül érhető el Siófok célközönsége. A televíziós, rádiós, online és nyomtatott felületeken történő megjelenések kiválasztása előtt mérlegelésre kerülnek olyan szempontok is, hogy a külföldi és belföldi vendégeket illetően ki kerüljön megszólításra, milyen vendégkör érkezzen a városba, melyek azok a küldőpiacok, amelyek felé mindenképpen nyitni kellene, vagy újra meg kellene erősíteni. Fontos kommunikációs csatornát képeznek a három nyelvű kiadványok. A város egyik legfontosabb turisztikai kiadványa a Városkalauz, amely átfogó képet mutat Siófokról, és a látogatók rengeteg hasznos információt tudhatnak meg belőle. Népszerű a Siófok imázs kiadvány, valamint a jubileumi évben elkészült Siófok városkönyv is. Elérhető a Rendezvénynaptár is, melyből egy bővebb online és egy nyomtatott verzió is megjelenik. Ez tartalmazza a városszerte megrendezésre kerülő eseményeket, melyekhez a programbejelentőket a Tourinform iroda az őszi időszakban kéri el az események szervezőitől. Természetesen az idelátogató turistáknak kiemelten fontosak a tájékozódás szempontjából a térképek is. A fürdőegylet kétféle térképet szerkeszt minden évben: egy általános várostérképet és egy kerékpáros térképet. A kerékpáros térkép több kedvelt környékbeli kerékpáros útvonalat is javasol azoknak, akik két keréken szeretnék felfedezni Siófokot és környékét. Az aktív turizmus népszerűsítését remekül támogatja, ha rendelkezésre áll egy ilyen kiadvány a városi turisztikai információs füzetek kínálatában. Ehhez szorosan kapcsolódik a „Fedezd fel Siófok környékét!” című kiadvány is, mely a Balatonvilágos-Nagyberény-Szántód háromszögben járja körbe a vidéket. Mindezek mellett fontos megjelenési lehetőség a Fürdőegylet által megálmodott infocard is. A szolgáltatók ezekkel a névjegykártya méretű információs kártyákkal a város legforgalmasabb pontjain ott lehetnek hirdetésükkel az egyesület infocard tábláin. A fürdőegylet összhangban működteti Siófok turisztikai weboldalát, a hellosiofok.hu-t a közösségi média felületekkel Hello Siófok néven. A Facebookon közel 40.000, az Instagramon pedig majdnem 30.000 ember követi az aktuális információkat Siófokról, az attrakciókról és a programokról. A releváns tartalmakról az egyesület hírleveleket is rendszeresen küld mintegy 20.000 feliratkozónak. A város turisztikai Youtube csatornáján pedig végigböngészhetőek a város ezerféle arcát bemutató imázsfilmek is. Az online felületek tekintetében hangsúlyos szerepet tölt be az egyesület tagságának szóló Siófoki Fürdőegylet – Turisztikai Egyesület Facebook oldala és csoportja is, ahol naprakész és hasznos információkhoz juthatnak a tagok. A Siófoki Fürdőegylet 2020-as évi kommunikációs és turisztikai stratégiájának célja, hogy ismét egy átfogó, széles turisztikai kínálatot felsorakoztató kiadványcsaláddal és hatékony online megoldásokkal terjessze Siófok hírét szerte az országban és a világban, és bizonyítsa – valóban Siófokon kezdődik a Balaton!

Önkormányzati választások 2019

Bemutatjuk az új tóparti polgármestereket

Az október 13-án megtartott országos önkormányzati választások eredményeként több tóparti településen nemcsak a képviselő-testületek összetétele változott – a polgármesterek személye is. Vonyarcvashegyen Pali Róbert, Keszthelyen Nagy Bálint, Szemesen Szomorú Szilárd, Szárszón Fekete János, Világoson Takács Károly, Kenesén Jurcsó János, Almádiban Kepli Lajos, Rendesen Lenner István, Edericsen Papp János töltheti be a település irányítójának tisztét. Szentgyörgyön Farkas László Nándor, Berényben Horváth László, Máriafürdőn Galácz György, Keresztúron Kovács József, Fenyvesen Lombár Gábor, Fonyódon Hidvégi József, Bogláron Mészáros Miklós, Lellén Kenéz István, Földváron Holovits Huba, Szántódon Vízvári Attila, Zamárdiban Csákovics Gyula, Siófokon Lengyel Róbert, Györökön Biró Róbert, Gyenesdiáson Gál Lajos, Hévízen Papp Gábor, Zánkán Filep Miklós, Veszprémben Porga Gyula, Tihanyban Tósoki Imre, Szigligeten Balassa Balázs, Révfülöpön Kondor Géza, Paloznakon Czeglédy Ákos, Örvényesen Huszár Zoltán, Csopakon Ambrus Tibor, Udvariban Szabó László, Füreden Bóka István, Akaliban Koncz Imre, Tomajon Krisztin N. László, Aszófőn Keller Vendel, Alsóörsön Hebling Zsolt, Ábrahámhegyen Vella Zsolt ismét élvezi a választópolgárok bizalmát.

Nagy Bálint Keszthely

A harmincnégy éves, közgazdász diplomával rendelkező polgármester Keszthelyen született, nős, egy hat éves kislány édesapja. – Köszönettel tartozom mindazoknak, akik voksaikkal demonstrálták: aktívan részt kívánnak venni a város közéletében . A most lezárult ciklusban egyéni képviselőként, alpolgármesterként is azért dolgoztam, hogy a helyi polgárokkal közösen alakítsuk Keszthely életét, közösen fogalmazzuk meg teendőinket rövid és hosszú távra egyaránt. E cél nem változott! Településünk jó adottságokkal rendelkezik, ám úgy gondolom: korántsem merítettük ki lehetőségeinket. Új tisztségemben azonban már nagyobb mozgástérrel rendelkezem, s a város menedzselése kiemelt helyen szerepel feladataim között. Elkötelezett vagyok lakóhelyünk közösségének további erősítése mellett, mert vallom: a település – maga a közösség. Ezért tartom fontosnak, hogy a generációk együttműködése jegyében – az Idősügyi Tanácshoz hasonlóan – létrehozzuk a fiatalok fórumát, közösségét is. Számítok tudásukra, lelkesedésükre, ötleteikre, szeretném, ha a helyi közélet indikátorai lennének. A következő években további infrastrukturális fejlesztések várhatók Keszthelyen. Indul a Zöld város projekt, hamarosan érzékelhető lesz egy barnamezős beruházás eredménye, óvodát építünk, s élni fogunk valamennyi pályázati lehetőséggel. Kezdeményezői, szorgalmazói leszünk a térségi együttműködésnek, erősítjük kapcsolatainkat Zalaegerszeggel, Hévízzel, a környező tóparti települések önkormányzataival, s közösen szorgalmazzuk majd a közlekedési hálózat és a sármelléki repülőtér korszerűsítését. A Festetics-örökség méltó ápolása terén természetesen számítunk az állam, a kormány szerepvállalására is.

Papp János Balatonederics

Ederics új polgármestere negyvennyolc éves, vállalkozó, nős, és két nagylány (20 és 23 éves) édesapja. – Az elmúlt 16 évben egy magyarországi családi vállalkozásban dolgoztam, ahol magyar és külföldi, többek között autóipari vevőkkel voltam kapcsolatban, mint értékesítési vezető. Huszonkét évig Németországban éltem, ahol nagyon sok tapasztalatra és magas szintű német nyelvtudásra tettem szert. Balatonedericsen 25 éve van házam, és öt éve élek itt folyamatosan. Megérett bennem az elhatározás, hogy végleg itt telepedjek le. Szeretnék a közösségünkért, a falunkért, Balatonedericsért dolgozni. Úgy érzem, most lehetőség is van látványos fejlődés elérésére, mert kormányunk kiemelten támogatja a falvakat, az infrastrukturális és turisztikai beruházásokat, fejlesztéseket is. Nagyon sok, minden generációt érintő célkitűzésem van, és ezek közül az alábbiakat szeretném kiemelni: – gyógyszertár létrehozása – bankautomata telepítése – iskola és óvoda fejlesztése – közbiztonság növelése, térfigyelő kamerák telepítésével – az idősebb generáció támogatása – buszmegállóink felújítása és kivilágítása – Balatonederics értékeinek intenzívebb reklámozása, ismertségének növelése – strandunk és a sportolási lehetőségek továbbfejlesztése stb. Mindezt természetesen pályázati pénzek hatékony, átgondolt felhasználása mellett a közösségben rejlő energiával és a falu saját forrásainak felhasználásával szeretném elérni. Azt vallom, hogy van mivel büszkélkednünk és ezeket meg is kell mutatni ahhoz, hogy mások is megismerhessék. Büszkék lehetünk a hegyeinkre, gyönyörű szőlőinkre, Balatonra néző panorámánkra és természeti kincsnek számító barlangunkra is többek között. Amennyiben ezeket az értékeket méltóképpen be tudjuk mutatni, komoly vonzerőt jelenthetnek a falusi turizmusunk tervezett fejlesztéséhez.

Kepli Lajos Balatonalmádi

Almádi polgármestere negyvenegy éves, mérnöki és jogi diplomával rendelkezik, nős, három gyermek édesapja. – Kilenc évnyi országgyűlési képviselői munka után úgy döntöttem, tapasztalataimat Balatonalmádi fellendítésére kívánom fordítani. Úgy érzem, Almádi az elmúlt két évtizedben Csipkerózsika álmát aludta, miközben minden környékbeli tóparti település elhúzott mellette fejlődés terén. Az északi part gyöngyszeme ez a gyönyörű természeti környezetben fekvő város, ám a turizmusba, a Balaton-part adottságainak fejlesztésére szinte semmi energiát nem fordítottak. Ezen kívánok változtatni. A hozzáférhető partszakaszok mennyiségi és minőségi növelése, a horgászat és a vízi sportok lehetőségeinek javításával a szezon kitolása jelenthet kiugrási lehetőséget a város számára. Az infrastruktúra elavult, az utak, járdák, ivóvíz és csapadékvíz hálózat fejlesztése nem halasztható. Célom Balatonalmádi fejlődő pályára állítása egyedi arculatának megőrzése mellett.

Fekete János Balatonszárszó

Szárszó polgármestere ötvennyolc éves, vállalkozó, nős, két leánygyermek édesapja. – Településünk lakóinak egyik legbiztosabb bevételi forrását a turizmus jelenti. Érthető tehát, hogy kiemelten kezeljük az ágazathoz köthető feladatokat. Ezek között is prioritást kapnak a strandokhoz köthető beruházások – a központban lévő fürdőhely további korszerűsítése, a szolgáltatások bővítése több évet ölelhet fel. Hasonló teendőink vannak a Csukás Színháznál is, ahol a technikai feltételek javítása kellemes kötelezettségeink közé tartozik. Önkormányzatunk munkáját természetesen az itt élők minősítik elsődlegesen, ezért az általuk meg fogalmazott igényeknek kell eleget tennünk. Szárszón a lakosság egyharmada, hétszáz fő nyugdíjas – számukra kell meg felelő ellátást, ápolást, gondozást biztosítanunk, de a komfortos életminőség megteremtése az egész lakosságra vonatkozik. Gondolunk a fiatalokra is – számukra újítjuk fel a nagyközség tulajdonában lévő lakásokat, melyek szociális, illetve szolgálati minősítést nyerhetnek. Előtérbe kerül az utak, járdák felújítása, a művelődési ház korszerűsítése, a szabadidő sportok, civil szervezetek támogatása. S bár a település büdzséje takarékos gazdálkodásról tanúskodik, arra kell törekednünk, hogy fejlesztéseink jelentős részét pályázati forrásokból oldjuk meg. S még egy, rendkívül fontos feladatunkat említem: József Attila emlékének ápolása valamennyi szárszói számára szent kötelezettség.

Pali Róbert Vonyarcvashegy

A község újonnan választott vezetője az előző ciklusban képviselőként vett részt az önkormányzati munkában. Mint életrajzában szerepel: helybeliként, a szülőfalu szeretetével tekint Vonyarcvashegyre, ötvenéves, háromgyermekes családapa. Foglalkozását tekintve egy országos optikai céghálózat üzletfejlesztési menedzsere, a Magyar Látszerész Szövetségben alelnöki tisztséget tölt be. – Többes számban fogalmazok: erre készültünk Vonyarcvashegyen, a falu 648 szavazattal döntött arról, hogy új szemlélet kezdődjön – mondta érdeklődésünkre, az eredményre utalóan Pali Róbert. – A lakosságközpontú munka a leg fontosabb cél, erről szól a vállalásom, amit mindenféle vádaskodás nélkül, tiszta, őszinte beszéddel igyekeztem eljuttatni a választópolgárokhoz. Számos véleményt meghallgattam, elképzeléseimet illetően megerősítést nyertem, a megválasztásommal pedig lehetőséget kaptam, hogy a közjó érdeke szerint szolgáljam a települést. Nem megosztani, hanem összehozni akarom a lakosságot, a generációkat, együttműködve vállalkozókkal, szobakiadókkal, civil közösségekkel, intézményeinkkel. Biztosítani fogom az önkormányzat demokratikus működését, a széles körű nyilvánosságát. Számítok az építő kritikákra, hogy egy szebb, sikeresebb Vonyarcvashegyen 5 év után elmondhassuk: nem megcsináltam, hanem megcsináltuk.

Jurcsó János Balatonkenese

Kenese új polgármestere negyvenhét éves, pedagógus, kétgyermekes családapa. – Először Balatonkenese lakosságának fejezem ki a köszönetemet az önkormányzati választásokon való aktív részvételért. Városunk egy, a lehetőségekhez mérten nyugodt, békés kampányt tudhat maga mögött, a szavazás eredményeképpen pedig egy szinte teljesen új testület kapott bizalmat. Úgy hiszem, a választók döntése a személyes ismeretségen, az emberi kapcsolatokon alapult, így minden testületi tag a képességeinek, adottságainak köszönhetően nyerte el a mandátumát. Elsődleges célunk egy olyan átfogó stratégia kialakítása, ami egyszerre jelöli ki a fejlesztési célokat a programok és az infrastrukturális beruházások tekintetében. Fontosnak tartjuk a színes és aktív közösségi életet, a város civil szervezeteinek támogatását. Nagy hangsúlyt kívánunk fektetni arra, hogy Balatonkenese élhető otthont jelentsen az állandó lakosok számára, és ezzel egyszerre a kedvező földrajzi fekvését kihasználva vonzó turisztikai célpont legyen.

Takács Károly Balatonvilágos

Világos új polgármestere agrármérnöki diplomával rendelkezik, 57 éves, nős, két gyermek édesapja. Településünk életében most új korszak kezdődik – ez a ciklus a kemény munkáról szól majd. Fenn kell tartani és működtetni az intézményrendszert, indokolt emelni a munka színvonalát, hatékonyabban kell együttműködni a szomszédos települések önkormányzataival, a helyi vállalkozókkal, a civil szervezetekkel. Ahhoz, hogy Világos fejlődjön, elsősorban az erősségekre kell építeni, ez pedig a biztonságos, családbarát környezet, a helyben lévő óvoda és általános iskola, a magasparti panoráma, a főváros közelsége. Kiemelt feladat a falu rendezettségének megtartása – jelenlegi egységes szerkezete kiváló kiindulópont lehet a további fejlesztésekhez. Mind az állandó lakosok, mind a turisták részéről alapvető elvárás a köztisztaság, a csend. Ez utóbbi terén – az M7 autósztráda miatt – jogos észrevételek merülnek fel. Előre kell lépni a fejlesztések terén is, számos EU-s pályázat segítheti településünk fejlődését, az infrastruktúra korszerűsítését. A gyorsaság és a szakszerűség erősítése, a profi pályázatfigyelés és – írás nagyot lendíthet ezen a problémán. Előtérbe kell helyezni a házi betegellátást, gondozást. Fókuszba kerülnek a fiatalok, segítünk lakhatási gondjaik megoldásában – ehhez ugyancsak pályázati források nyújthatnak segítséget. A sportpálya infrastruktúrája meglehetősen hiányos – ezen a téren is lesznek teendőink, csakúgy, mint a helyi közösségek, szerveződések munkájának támogatása során.

Szomorú Szilárd Balatonszemes

Szemes polgármestere negyvenhét éves, vállalkozó, nős, két gyermek édesapja. Szemes rendkívül népszerű település, amelyet nem csak a nyaralás optimális helyszíneként méltatnak honfitársaink – szívesen le is telepednének községünkben. A nagy érdeklődés miatt indokolt, hogy utcákat nyissunk, telkeket alakítsunk ki, parkosítsunk, miközben megőrizzük az intim, családias jelleget. Tervezzük, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon szociális lakásokat építünk – bérlőként elsősorban a fiatal házasokat szeretnénk helyzetbe hozni. Pályázati forrásból kívánunk az iskola mellé konyhát építeni, a jelenlegit most újítjuk fel 40 milliós költségvetéssel, melyből csak 10 millió az önrész. Az intézményt klimatizáljuk, s a diákok biztonsága érdekében a kerítés építése is halaszthatatlan. Elbírálásra vár egy ötmillió forintos pályázatunk az óvoda részbeni felújítására, míg az orvosi rendelő berendezéséhez már rendelkezésünkre áll a szükséges összeg. Balatonszemesen évtizedeken keresztül két nagy kemping működött, melyek jelentős idegenforgalmi adóval járultak hozzá az éves költségvetésekhez. Ezek az ingatlanok ma már magántulajdonban vannak, s várhatóan funkciójuk is átalakul. Indokolt tehát, hogy egy megfelelő nagyságú, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon nyaralótelepet alakítsunk ki – ezzel is növelhetjük bevételeinket. Szemes híres nyári rendezvényeiről – Bujtor- fesztivál, Szemes napok -, ám az ősz és a tél jelentős események nélkül múlik el. E két évszakban szeretnénk nagyobb érdeklődésre számot tartó programokat szervezni.

Szanyi Szilvia Balatonfűzfő

Fűzfő polgármestere informatikus közgazdász, ötvenéves, férjezett, két gyermek édesanyja. Programom főbb elemei: az infrastruktúra fejlesztése, a szolgáltatások bővítése, az intézmények korszerűsítése, minőségi egészségügy, színvonalas kulturális élet megteremtése, a környezettudatos szemlélet kialakítása, a fiatalok letelepedésének ösztönzése, a településhez kötődés erősítése, a közbiztonság és a közösségépítés erősítése. Fűzfőfürdőn a Klebelsberg Kulturális és Turisztikai Központban múzeumot, egészségházat (háziorvosi-, gyermekorvosi-, védőnői rendelő és fiókgyógyszertár), akadálymentesített rendezvényteret, turisztikai irodát, bevételt hozó turisztikai attrakciókat, vendéglátóhelyet, gördeszka pályát, szeretnék létrehozni, melyhez állami támogatásra számítok. Vállalkozói gondolkodásmóddal fogom vezetni ezt a várost. Olyan fejlesztésekkel, melyek bevételt biztosítanak az önkormányzatnak. Balatonfűzfő fiataljai itt laknak, de nem itt élnek. Ahhoz, hogy kötődésük alakuljon ki a településhez, olyan közösségi teret kell létrehozni és olyan programokat kell szervezni, ahol jól érzik magukat. Fontos, hogy minél több fiatal családot idevonzzunk, mert a munkaerő biztosítására nem munkásszállókra, hanem családok letelepítésére van szüksége a városnak! Azon fogok dolgozni, hogy Balatonfűzfő a Balaton-part gyöngyszeme, egyik legszebb és legélhetőbb városa legyen!