Monthly Archives: december 2019

Címlap – Ajánló

Elismerés az áldozatos, példamutató munkáért

A”Balatoni Régió Közbiztonságáért” díj kitüntetettjei

A kitüntetettek – Beck Péter, Horváth István,.
Hegedüs Szabolcs – Jamrik Péter, a közbiztonsági testület-,
és Bóka István, a BFT elnökének társaságában.

Év végéhez közeledve mérleget készítenek azok a szervezetek is, melyeknek munkatársai a Balaton mellett élők, s az ide látogató turisták százezreinek élet- és vagyonbiztonságát óvják, védik. Vezetőik, elöljáróik kezdeményezésére, a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testületének javaslatára 2019-ben Beck Péter rendőr őrnagy, Hegedüs Szabolcs tűzoltó zászlós és Horváth István rendőr ezredes vehette át a „Balatoni Régió Közbiztonságáért” díjat Bóka Istvántól, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökétől. Beck Péter Marcaliban született 1980-ban. 2001 szeptemberében szerelt fel a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság fonyódi kapitányságának bűnügyi osztályára, mint nyomozó. 2008 augusztusától 2009 április végéig a Marcali Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán főnyomozó státuszban látta el szolgálatát. Több mint 10 éve a balatonkeresztúri rendőrőrs parancsnoka. Az önkormányzatokkal, azok vezetőivel való kapcsolata kiemelkedő, a kapott visszajelzések alapján kiválóan teljesíti feladatait. Kiterjedt, széleskörű személy- és helyismerettel rendelkezik az őrs területén, az ott élő emberek ismerik, bizalommal fordulnak hozzá segítségért. Szolgálata nem ér véget a munkaidő végeztével, rendszeresen segít, együttműködik kollégáival. A fiatalabb beosztottak munkáját, intézkedéseik hatékonyságát a közterületen való rendszeres szolgálatával, példamutató magatartásával is fejleszti. A nyári turisztikai idényben a meglévő magas elvárásokat precíz, pontos, a település közterületein személyes jelenlétével, az itt nyaralók, pihenni vágyók biztonságának és megelégedettségnek szem előtt tartásával látja el feladatát. Hegedűs Szabolcs tűzoltó zászlós, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprémi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságának különlegesszer-kezelője 1978-ban Veszprémben született. 1993-ban – 15 évesen – a Balatonfüred Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete ifjúsági tűzoltójaként került a tűzoltói életpálya közelébe. 1997-ben a Balatonfüred Város Önkormányzati Tűzoltósága megalakulásakor került a tűzoltóság állományába gépjárművezetői beosztásba. Balatonfüred Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületében 5 évig látott el elnöki tisztséget. Az egyesület elnökeként a szervezetet a mentő-tűzvédelmi feladatok ellátásában fejlesztette egy magasból mentő szerrel, melyet – amellett, hogy a környék magas épületeiben keletkezett események felszámolásában vesz részt – a 2017 nyarán lecsapó viharos időjárás következményeinél, az egész észak-balatoni régióban bevetették. Nagy figyelmet fordít az önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület szakmai színvonalának fejlődésére, az állomány felkészítésére. Munkásságával az ifjúság nevelése, a jövő tűzoltó generációjának képzésével, magas szakmai tudásával, elhivatottságával kiérdemelte, hogy a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójától a „2016. év Veszprém Megye Önkormányzati Tűzoltója” elismerést kapott, valamint 2019-ben a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata által adományozható „Az év Veszprémi Tűzoltója” címet vehette át. Dr. Horváth István rendőr ezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Keszthelyi Rendőrkapitányság vezetője. 1958-ban született Nagykanizsán. 1980 szeptemberében a Keszthelyi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán nyomozóként kezdte hivatásos pályafutását. 1989 júniusától a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság nyomozója, főnyomozója, majd a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság főnyomozója volt. Később a BRFK vizsgálati főosztályára is vezényelték.1997. július 1-jétől a Nagykanizsai Rendőrkapitányság megbízott, majd kinevezett kapitányságvezetője volt. 2012-től a Keszthelyi Rendőrkapitányság kapitányságvezetője lett, mely beosztást azóta is betölti. A Keszthelyi Rendőrkapitányság illetékességi területén a turisztikai szezonban – elsősorban Keszthelyen, Hévízen, Gyenesdiáson, Vonyarcvashegyen és Balatongyörökön – megsokszorozódik az ott tartózkodók, pihenni, üdülni vágyók száma. A növekvő közbiztonsági kihívások a kapitányságvezetőtől folyamatos szervező-elemző munkát, a felmerülő problémákra történő gyors reagálást követeltek meg, amelyet nagy szakértelemmel teljesít. A személyes példamutatással megteremtett klasszikus vezetői – nem pedig csak irányítói – munkájának köszönhetően a turisztikai idény időszakában is biztosítani tudta a rendőri alapellátás zavartalanságát, a közrend, közbiztonság negatív szélsőségektől mentes, jó szintű fenntartását. A díjakat 2019-ben 17. alkalommal adták át, s eddig ötvenhárom személy részesült ebben az elismerésben. SF

Több száz milliárd forint fejlesztési forrás érkezik a régióba

Siófokon ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács ez évi utolsó ülésén tájékoztatót hallgatott meg a régió fejlesztéseihez kapcsolódó kormányzati döntések előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről. Az előterjesztés részletesen elemzi az országos adatokat, tényeket, trendeket – összevetve a balatoni mutatókkal. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy rendkívül kedvező helyzetben van a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet, hiszen a térségi projektszámok szerinti részesedése a januári állapothoz képest kétszázhatvanhat pályázattal növekedett, s a programtervek száma megközelíti a két és félezret. A forrásigények országosan csaknem tizenkétezer- milliárd forintot tesznek ki, s ennek az óriási összegnek a fele már eljutott a sikeres kandidálókhoz. Az üdülőkörzetben generálódott forrásigény 2017 januárjától 2019 októberéig százhetvenkét milliárddal növekedett, vagyis több mint másfélszer magasabb a forrásigény napjainkban, mint 2017 elején. A megítélt támogatások összege két év tíz hónap alatt több mint 2,2- szeresére emelkedett – a két pont között százkilencvenhat milliárd forint a növekménykülönbség. A kifizetések vonatkozásában a legnagyobb az előrehaladás, ebben az esetben már csaknem ötszörös a különbség. A 2017. január végi állapothoz képest további kétszázhatvanöt milliárd forint uniós támogatás áramlott az üdülőkörzetbe. A Vidékfejlesztési Programmal együtt összesen nyolc operatív program keretein belül zajló uniós forrás kihelyezési gyakorlat megvalósulása során 2019 októberére a BKÜ területéről közel nyolcezer-ötszáz projektet kezdeményeztek, a támogatottak száma közelíti az ötezer-ötszázat, a kifizetésben részesülteké pedig több mint ötezer-egyszáz. A turizmusfejlesztés tekintetében ötvenöt projektjavaslat érkezett be 82,6 milliárdos forrásösszeggel. A nagyobb volumenű, milliárdos költségvetésű tervek között találunk gyógyhelyfejlesztési beavatkozást, látogatóközpont kiépítéséről szóló projektet, vitorláskikötő-fejlesztést, fürdőház kialakításának tervét, élményfürdőt, vagy éppen római kori tábor rekonstrukciójának tervét. Alapvetően a költségek nagyobb hányada a minőségi szemléletű attrakciófejlesztésre irányul. A strandi és vízparti infrastruktúra fejlesztésének további igényét is több település jelezte. Számos kisebb léptékű, aktív turizmushoz köthető (pl. erdei pihenők, kilátók, horgászturisztikai fejlesztések) projektötlet is megjelenik a javaslatokban. A régió fejlesztési dokumentumainak felülvizsgálatáról szóló napirend kapcsán Bóka István, a testület elnöke elmondta: a 2030-ig szóló program készítése során folyamatos az egyeztetés az országos és a régiós fejlesztési koncepciókról. Az élet, a mindennapi gyakorlat azonban arról szól, hogy a polgármesterek szeretnének maradandót alkotni, ezért előtérbe kerül az infrastruktúra – út, járda, ivó- és csapadékvíz, szennyvízhálózat – bővítése. Mindaz, amely a lakosság számára a legfontosabb. A testület megtárgyalta a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége és a Balatoni Szövetség – mint partnerszervezetek – éves munkájáról szóló tájékoztatót, s köszönetét fejezte ki magas színvonalú, a régió fejlődését elősegítő tevékenységükért. A célok közösek: a Balaton és a tájegység természeti értékeinek megőrzése, a gazdasági fejlesztések összehangolása, hosszútávon fenntartható fejlesztése, s ezzel az itt élő embereknek egészséges, természetes és biztonságos környezet biztosítása. A napirendi pontok között szerepelt a Mozdulj Balaton sport rendezvénysorozat lebonyolításáról szóló beszámoló is. Bartsch János, a rendezvény főszervezője elmondta: idén harmincnyolc strandon, háromszáznegyvenkét programnapon harmincezer fő részvételét regisztrálták a szervezők. Siófok 2019-ben szüneteltette részvételét a programsorozatban, míg Balatonföldvár és Gyenesdiás a már meglévők mellett újabb strandokkal csatlakozott. A statisztikai adatok évek óta hasonló tendenciát mutatnak: továbbra is a fiatal korosztály a legaktívabb. A 6-25 évesek aránya meghaladta a 74%-ot. A nők részvétele 35%-os, de néhány strandon ez az arány elérte a 40-42 %-ot is – Keszthely, Balatonboglár, Balatonfenyves, Alsóörs, Balatonmáriafürdő erre a pozitív példa. Örvendetes, hog sok strandról jelzik a magas számban visszatérő vendégek részvételét, akik várják és igénylik is a helyi programokat. A tanács tájékoztatót hallgatott meg a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével megvalósuló CULTURECOVERY nemzetközi projekt előrehaladásáról. A cél a kulturális örökség eszmei értékének megőrzése és helyreállítása Közép-Európában ökomúzeumokon keresztül. Hazánkban ilyen intézmény lehet a Balatoni Ökomúzeum, amely tulajdonképpen egy szabadtéri interaktív múzeummá fejlesztett táj. Ez egységbe foglalja az adott terület sajátos természeti környezetét, az ökoszisztéma szolgáltatásait, kulturális értékeit, s ez által a „hagyományos” múzeumoknál többet nyújt. Az együttműködő helyi közösségek számára a természeti és kulturális örökség megőrzésének, bemutatásának és kezelésének egy cselekvő és összehangolt módja, amellyel jólétüket és fenntartható fejlődésüket szolgálják. Az ökomúzeumok fontos szerepet játszhatnak a fenntartható turizmus fejlesztésében, ezen keresztül a természeti és kulturális örökség megismertetésében, megőrzésében, fenntartható használatuk helyi lehetőségeinek feltárásában és sajátos módjainak kialakításában. A Balatoni Ökomúzeum tervezett területe nyolcezer-ötszáz négyzetkilométerre terjedne ki. A hozzászólások elsődlegesen aktuális gondokat, problémákat hoztak felszínre. Elhangzott, hogy a Keszthelyi-öbölben észlelt nyár végi algavirágzás okainak kiderítése ugyan a tudósok, kutatók feladata, ám a laikusok számára is egyértelmű, hogy a sürgős beavatkozás elkerülhetetlen. Kutics Károly szerint a lepelkotrás anyagi fedezetéhez pályázati rendszer szükséges, ehhez azonban a Balaton Fejlesztési Tanácsnak évente félmilliárd forintos alappal kellene rendelkeznie. Indokolt egy nagy teljesítményű kotróhajó beszerzése is. Bóka István e téma zárásaként javasolta: a Balaton Fejlesztési Tanács kezdeményezze a vízminőség megóvását biztosító források mielőbbi megnyitását. Süli Ferenc

Megújult a Diás-szigeti Fekete István Emlékhely

A Fekete István Emlékhely új kiállításának megnyitója: jobbról Puskás Zoltán igazgató és
Rácz András államtitkár.

Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt… s közben – megtaláltam a Hazámat. /Fekete István/ Lassan, lábujjhegyen lopakodott előlünk a csend, udvarias házigazdaként belesimult a nádas kócos hajába – holott éppen őt kerestük. Azokat a pillanatokat, amikor a tájjal való intim együttlétet semmi sem zavarhatja meg. Fekete István nyomdokain jártunk a Kis-Balatonon, a Diás-szigeten, hogy ünnepeljünk. Csendesen és boldogan, ahogy az alkalom megkövetelte. Bekukkantottunk Matula bácsi csipetnyi kunyhójába, amely igazi pihenésre nem, ám álmodozásra, betűvetésre talán elegendő teret kínált pákásznak, csíkásznak, horgásznak – és persze az írónak. Fekete Istvánnak, aki ugyan csak röpke időt töltött itt el, művei mégis azt az érzést keltik az olvasóban: egész élete e tájhoz kötődik. Kele, Vuk, A koppányi aga testamentuma, Bogáncs, Lutra, Csí, Tüskevár – állatok és természet, becsület és hősiesség – gondolatok és tettek, melyek lángra gyújtják az ifjúság fantáziáját. A közelmúltban felújított diás-szigeti Fekete István Emlékhelyet Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára avatta fel. Köszöntőjében hangsúlyozta: a Kis-Balaton százötven négyzetkilométeres területe a magyar környezetvédelem bölcsője. Felidézte az úttörők – Vönöczki Schenk Jakab, Gulyás József, Tildy Zoltán és Futó Elemér – örökségét, majd az évtizedekig mellőzött író érdemeit méltatta. – Fekete István a politika kényszerzubbonya helyett az ifjúsági irodalmat választotta: megalázták, kiközösítették, ám ő a saját útjáról soha nem tért le. Egy somogyi kis faluból, Gölléből indult, hogy regényeivel, novelláival meghódítsa a szép szóra, lírai történetekre fogékony olvasóit. Itt, a természet közelségében nőtt fel, s ez a kiállítás méltó emléket állít munkásságának. A tárlat létesítése, felújítása egyben invitáció is: őszintén remélem, évente sok ezren lesznek, akik kíváncsiak a múltra, a Kis-Balaton élővilágára, s Fekete Istvánra, az alkotóra. Puskás Zoltán, az intézményt működtető Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője egy fejlesztési folyamat részeként mutatta be a projektet. – A Kis-Balaton – mely európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk – sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az első természetvédelmi őr, az egykori „kócsagőr” személyében az intézményesült természetvédelem szülőföldje, Fekete István regényeinek romantikus helyszíne, a magyar tenger halbölcsője, vízvédelmi rendszer, ökoturisztikai célpont. Az igazgatóság – működésének több mint két évtizede alatt – nagy hangsúlyt fektet a természeti értékek élményszerű bemutatására. A vonzerőt bizonyára növelik majd az új látnivalók, a szolgáltatások színvonalának növelése, s a jövő év tavaszán megnyíló Kis-Balaton Látogatóközpont is. Süli Ferenc Fotó: AM/Fekete István

Elindult a biológiai sokféleség ösztönzését célzó ERASMUS+ Program által támogatott projekt

Az emberi élet minden mozzanatát a Föld élővilágának sokszínűsége táplálja, a biológiai sokféleség a legértékesebb természeti kincs. Minden emberi tevékenység, amely a biológiai sokféleség csökkenését okozza, egyben az élet alapjait meríti ki, s csökkenti a rendelkezésre álló erőforrásokat. A minket körülvevő természeti környezet gazdagsága nagymértékben meghatározza az életminőséget, hiszen az élhető környezet alapfeltétele a kiegyensúlyozott, alkotni képes és felelősen gondolkodó embernek. A megőrzött természeti értékek és a hozzájuk kapcsolódó tudás, helyi ismeret gazdasági és szellemi erőforrás is. Ezen erőforrások és az általuk biztosított életminőség megőrzése, védelme tekintetében döntő szerepük van az önkormányzatoknak és a helyi együttműködéseknek. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) megállapítása szerint 12.259 fajt fenyeget a kihalás, a mezőgazdasági termények 75%-a elveszett. A fenti gondolatokat figyelembe véve indult el egy nemzetközi projekt a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével. A projekt célja a szemléletformálás a biológiai sokféleséggel kapcsolatban Európa országaiban. A projektpartnerek képzések megszervezésén keresztül járulnak hozzá a lakosság, a civilek, a fejlesztésben érdekelt szervezetek számára a biológiai sokféleség megőrzésének megértéséhez, és annak védelméhez. A projekt megvalósításában 6 ország (Ausztria, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Németország, Szlovákia) 6 szervezete vesz részt. A projekt vezetője a németországi Global Nature Fund (Globális Természetvédelmi Alapítvány). A több éves közös munka nyitórendezvényére Berlinben került sor 2019. november 13-15 között, ahol a partnerek a szakmai és adminisztratív feladatok egyeztetésén túl egy kis gyakorlati betekintést nyerhettek a Stiftung Naturschutz Berlin (Berlini Természetvédelmi Alapítvány) munkájába is.