Monthly Archives: február 2020

Turisztikai ügynökség: 2019-ben ismét rekordot döntött a magyar turizmus

Tavaly ismét rekordot döntött a magyar turizmus, a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,8 milliót, a vendégéjszakák száma megközelítette a 31,3 milliót. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szálláshelyi összbevétel meghaladta az 550 milliárd forintot, ami 8,8 százalékos növekedést jelent 2018-hoz viszonyítva – idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pénteken az MTI-vel. A SZÉP-kártya felhasználás tavaly elérte a 30 milliárd forintot, a panziókban 34,4 százalékos, a szállodákban 46,4 százalékos növekedést tapasztaltak. Az év utolsó hónapjában pedig 2,4 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártyáról a kereskedelmi szálláshelyeken, ami kimagasló, 93,3 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A közlemény szerint még mindig kiegyensúlyozottan oszlik meg a külföldi és a belföldi vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is. Tavaly az összes vendégéjszaka felét, 15,6 millió éjszakát a belföldi turisták, 15,7 milliót a külföldi vendégek töltötték el Magyarországon. Kiemelték, hogy 2019. decembere önmagában is rekord hónapnak nevezhető a külföldi vendégforgalom szempontjából, ugyanis soha ennyi külföldi vendég még nem volt az országban az év végén, mint a tavalyi év utolsó hónapjában. A beutazó turisták száma 14,7 százalékkal emelkedett, akik 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. Az MTÜ szerint jó hír, hogy jelentősen nő az országba érkező magas költésű vendégek száma, tavaly decemberben ugyanis kétszámjegyű növekedést tapasztaltak az amerikai, brit, olasz, izraeli, kínai turisták körében az előző évhez képest. Tavaly éves összehasonlításban az Izraelből érkezők 10,3 százalékkal, a Romániából érkezők 8,3 százalékkal, az Egyesült Királyságból érkezők pedig 4,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. Közölték, 2010 óta másfélszer több vendég másfélszer több vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, ami 2,5-szer nagyobb bevételt eredményezett 2019-ben. A magyar turizmus erősödését mutatja az is, hogy bizonyos mutatószámok tekintetében a növekedés üteme meghaladta Ausztria teljesítményét és közelíti Csehországét is. Az elmúlt években végrehajtott és a jelenleg is zajló összehangolt ágazati fejlesztések Magyarországot vonzóbbá tették, ami tovább erősíti az ország pozícióját a világ turisztikai térképén. A 2019-es eredmények igazolják a magyar turizmus versenyképességét. A lendület 2020-ban is folytatódik, közelebb kerülve ahhoz a célhoz, hogy Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térsége legyen – olvasható az MTÜ közleményében. (forrás: MTI)

fotó: www.balatonsound.hu

Naperőművek az Észak-Dunántúlon

Tiszta energia csaknem ingyenesen

A Magyar Villamos Művek (MVM) Csoport tovább növelte megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfolióját. Az Észak-Dunántúlon 21 napelemparkot épített az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kf t. A társaság hét projekt keretében országosan 110 naperőművet épített meg, ezzel az MVM Magyarország legnagyobb naperőművi kapacitással rendelkező energiatermelője lett. A cég veszprémi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a fotovoltaikus kiserőművek az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén az Európai Unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív programjának (KEHOP-5.1.2-17-2017-00003) projektje keretében létesültek. A fejlesztésekre Bicske, Bodajk, Csókakő, Csorna, Fertőszéplak (2 db különálló erőmű), Győrvár (2 db különálló erőmű), Kajárpéc (2 db különálló erőmű), Kisbér, Komárom, Kőszeg, Nagyvázsony, Öskü (2 db különálló erőmű), Várpalota (2 db különálló erőmű), Veszprém (2 db különálló erőmű), Zalaegerszeg kerülhetett sor. A naperőművekkel a magyar villamosenergia- termelés szén-dioxid-kibocsátása csökkenthető, ezzel mind a Nemzeti Energiastratégiában, mind a KEHOP-ban meghatározott célok – a villamosenergia-termelésben decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrások arányának növelése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése -, továbbá a klímavédelmi célkitűzések eléréséhez is jelentősen hozzájárulnak. A KEHOP elsődleges célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ehhez a célhoz a tervezett fotovoltaikus beruházás teljes mértékben illeszkedik. „Az észak-dunántúli projekt eredményeként a megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség átlagos értéke évente 47 688,51 GJ-lal emelkedik, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása pedig átlagosan évi 12 923,59 tonnával csökken. A most átadott villamosenergia-termelő rendszerek összes beépített kapacitása 12,4 MWp, névleges teljesítőképességük pedig 10,5 MWe” – hangsúlyozta Varga László, az MVM Zöld Generáció Kf t. ügyvezető igazgatója a projektzáró ünnepségen. Veszprém polgármestere, Porga Gyula örömmel nyugtázta, hogy a 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet elnyert város a környezetkímélő energiaforrások terén is előbbre léphetett. Az MVM Csoport országosan megépülő 110 naperőművének összkapacitása meghaladja a 100 MWp beépített teljesítményt. Ezek az egységek évente több mint 110 GWh áramot termelnek majd, amely mennyiség mintegy 50 ezer háztartás, azaz több mint 100 ezer ember éves villamosenergia- szükségletét fedezi majd. A naperőművek létesítése és üzemeltetése emellett hozzájárul a helyi közösségek környezettudatos gondolkodásának fejlesztéséhez is. -k -s

Megújítják a nemzeti park igazgatóságokat

Nagy István agrárminiszter január végi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a nemzeti park igazgatóságok által végzett feladatok nagy mértékben bővültek az elmúlt időszakban, ehhez pedig a szervezeti struktúrának is igazodnia kell. Hozzátette: „Új struktúrát alakítunk ki a nemzeti park igazgatóságoknál, és bevezetjük a tájegységi modellt. Az átszervezéssel célunk, hogy az igazgatósági feladatellátás fókuszát a központokból a munkák megvalósulásának helyszínére, a tájegységekre helyezzük át. Olyan rendszert kívánunk működtetni, amely támogatja az igazgatóságokat abban, hogy még jobban kiteljesedhessenek, s munkáltatóként és beruházóként is egy-egy térség fejlesztésének a központi szereplői lehessenek.” A Balaton régiót is érintő változásokról lapunk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) igazgatóját, Puskás Zoltánt kérdezte. – Mi a változtatások indoka, s miben érintett a BFNPI? – A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere az elmúlt évtizedekben többnyire változatlan maradt. Mára nem az átalakítási kényszer, hanem a napi kihívásoknak való megfelelés jelentkezett. A BFNP területén rengeteg fejlesztés volt: látogatóközpontok, bemutatóhelyek épültek, állattartó telepek korszerűsödtek, jöttek létre. Mindemellett vannak folyamatban lévő beruházásaink is. Ezek a létesítmények nem a csopaki központban koncentrálódnak, hanem kint vannak az adott területen, amihez csatlakoznak az őrszolgálati irodák is. Az viszont nem is lehet kérdés, hogy a koordináló, felügyeleti, szakmai irányítási szerep továbbra is Csopaké lesz. A biológiai sokféleség – azaz a földi élet változatossága – létünk alapja. Megőrzése alapvetően fontos, hiszen a biológiai sokféleségnek, a természetes ökoszisztémáknak kiemelkedő szerepük van többek között a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásában. A nemzeti parkok szervezeti megújítása a klímavédelmi intézkedések sorába illeszkedik. – Mit jelentenek a miniszter úr által említett gazdálkodási tájegységek? Értelemszerűnek látszik, hogy ezek száma csökken. – Egy olyan tájegységi modellt vezettek be, amelyek gazdálkodási, üzemeltetési tájegységeket jelentenek, és az egyes egységek a napi munka szintjén foglalják össze a szakmai és természetvédelmi munkát, a monitoring tevékenységeket. Ebbe beletartozik a területkezelés, az állattartás, mezőgazdálkodás, ökoturisztikai tevékenység. A korábbi hét természetvédelmi őrszolgálati egység helyett négy gazdálkodási egységet alakítunk ki. A számok nyelvére fordítva: 2011-ben a BFNPI dolgozói létszáma 71 fő volt, ami 2019-re 144 főre emelkedett. Ezt a létszámnövekedést a korábbi struktúra nehezebben tudta lekövetni, hiszen a kollegák nagy része nem a csopaki központban dolgozik, hanem igen nagy területen (Zalaegerszeg, Tapolca, Ordacsehi, Kis- Balaton, Letenye stb.). – Melyek ezek a tájegységek? – Kelet-veszprémi tájegység, Kis- Balaton-Nagyberek tájegység, Nyugatveszprémi- Kelet-zalai tájegység, Nyugatzalai tájegység. Egyébként egy természetes folyamat nyomán ezek az egységek már kialakultak, csak a papírforma nem követte. – Ha az átalakítás pénzügyi oldalát nézzük, nagyobb keretből tudnak gazdálkodni? – A gazdálkodást és az állami vagyon fejlesztését, a lakosság érdekét szolgáló beruházások megvalósíthatóságát jelentősen befolyásolja az uniós pályázatok lehetősége. Ne feledjük, ebben a pályázati ciklusban tizennyolc uniós pályázatunk még folyamatban van, s kettő zárult csak le.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának
egyik szépen felújított épülete

Ennek az összköltségvetése a különböző forrásokból 6 milliárd forintot jelent, s a központi büdzséből is magasabb támogatást kapunk. – A miniszter úr is említette, hogy a területi jelenlét erősítése mennyire fontos. Ön hogy látja? – Nagyon fontos, hiszen csak a mi igazgatóságunk száznál is több helyi gazdálkodóval, vállalkozóval van napi kapcsolatban. Haszonbérbe adtunk ki földterületeket, ezt semmiképp nem lehet a központból irányítani, ellenőrizni napi szinten. Köztudott, hogy a bemutatóhelyeink zömét is helyi vállalkozók működtetik, amint az a tihanyi Levendulaház, Hegyestű, Pannon Csillagda vagy a kápolnapusztai Bivalyrezervátum esetében nyilvánvaló, de hasonlóképpen képzeljük el a májusban nyíló Kis-Balaton Látogatóközpont működtetését is.. – A BFNPI esetében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az adóhivatal (NAV) ellenőrzései adnak-e indokot egyéb átszervezésre? – Valóban voltak az ÁSZvizsgálatnak olyan megállapításai, melyeket a szervezeti átalakítás során az Agrárminisztérium figyelembe vett. A napjainkban zárult NAVvizsgálat egyértelműen jó eredménnyel végződött. Zatkalik A.

Csomagban hirdeti a Vagyonkezelő a balatoni üdülőket

Ismét meghirdet nagy értékű ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az elektronikus aukciós rendszerben.

A vagyonkezelő tájékoztatása szerint továbbra is alkalmazzák a tavaly bevezetett csomagszerű értékesítési módszert, így például több mint 1 milliárd forint értékben ismét meghirdetnek balatonszemesi, szántódi és siófoki üdülőket. Újra licitálhatóvá válik a korábban kormányzati üdülőként funkcionáló közvetlen vízparti, csaknem 20 hektár nagyságú, több ingatlanból álló üdülőkomplexum is Balatonőszödön. Az ingatlancsomagokat a hivatalos elektronikus aukciós felületen (e-arveres.mnv.hu) lehet megnézni, az értékesítések szabályairól és az ingatlanok részletes adatairól az árverési hirdetményben lehet tájékozódni. A közleményben az MNV felidézte, hogy a 2015 szeptembere óta működtetett online aukciós felület segítségével megnyílt a lehetőség az állami vagyonelemek elektronikus értékesítése előtt. Az elektronikus aukciós rendszer lényege, hogy bárhonnan elérhető, így azon keresztül bárki licitálhat. Költséghatékony, gyors, rugalmas értékesítési folyamatokat tesz lehetővé, a potenciális vevők szélesebb köréhez eljutva pedig éles versenyhelyzetet teremt. Az MNV portfóliótisztítási stratégiájával összhangban az értékesítendő vagyonelemek nem látnak el közfeladatot, így állami tulajdonban tartásuk sem vagyonpolitikai, sem költséghatékonysági szempontból nem indokolt – közölte a vagyonkezelő. (forrás: MTI)

Negyedszázada a Balatonért

Januárban jubilált a NAB

Felkapott minket a sajtó – mondta a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) alapító elnöke, Simonné Zákonyi Tünde azon a balatonalmádi fórumon, melyen az egyesület megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelték régi és mai tagok, támogató szervezetek, intézmények, polgármesterek. A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár nagytermében az egybegyűlteket a NABE helyi szervezetének vezetője, Németh Jánosné, majd a vendéglátó város polgármestere, Kepli Lajos köszöntötte. Almádi lakosként folyamatosan figyelemmel követem a hölgyek mozgalmát, s polgármesterként is kijelenthetem: a Balaton közös szívügyünk, s közös az is, hogy a jövő generációi számára is az maradjon – mondotta Kepli Lajos, aki szépen metszett vázával kedveskedett az egyesületnek. Szólt arról is, hogy a balatoni polgárnak sokféle érdek között kell megtalálni az egyensúlyt (ökológia, gazdaság, építkezés stb.), ami nem könnyű egyik félnek sem. A NABE elnöke, Szauer Rózsa az 1995. január 22-i alsóörsi megalakulás felidézésére Simonné Zákonyi Tündét kérte fel, aki szerint akkor a lelkesedésen kívül semmijük sem volt, még alapszabályuk sem, ám akik látták, hogy a szándék komoly, adományokkal, a működéshez szükséges pénzzel, technikai eszközökkel felzárkóztak mögéjük, s ez a segíteni akarás máig is jellemző. Fel kellett hívni magunkra a figyelmet – hangsúlyozta -, és az egymást követő programjainkkal ezt meg is tettük. A NABE többek közt a „balatoni nagyasszonyok” tiszteletére emlékkiállítást szervezett, kiadtak több, hiánypótló kiadványt (A Balaton dicsérete, a Balaton könyve), népszerű társasjátékot Vigyázz rám elnevezéssel, naptárt készíttettek, belefogtak a balatoni népdalok, a balatoni regék és mondák gyűjtésébe, fölvették, s máig is ápolják a kapcsolatot a balatoni civil szervezetekkel. Több hazai és külföldi fórumon mutatkoztak be, ismertették céljaikat, terveiket. Eljutottak az Egyesült Államokba is, ahol azzal arattak nagy sikert, hogy a balatoni nők régióban gondolkodnak. Az évek során egyre-másra alakultak a Somogy, a Veszprém és a Zala megyei csoportok, s csak alig néhány szűnt meg. Számos elismeréssel: a Balaton-díjjal (2000), az Év civil szervezete díjjal (2000), Veszprém megye Érdemrendje (2003), Pro Natura díjjal (2005) büszkélkedhetnek, több pályázaton is sikerrel vettek részt. Szauer Rózsa külön köszönetet mondott azoknak, akik akár a 25 év alatt végig, akár csak időszakonként a NABE mellé álltak, meghallgatták a Balatont érintő állásfoglalásaikat. Az elnök a jövőre nézvést kijelentette: hosszú ideig ezen a szinten nem tartható fenn a NABE, szintet kell lépni, éppen azért, hogy a felkészülésre legyen idő, a következő tisztújító közgyűlést egy évvel későbbre halasztják. A cél azonban továbbra is változatlan: a Balaton természeti és kulturális értékeinek a megőrzése. Az ünnepi fórumon bemutatkoztak a NABE egyes csoportjai, majd zenés, dalos műsor és állófogadás következett. szöveg és kép: Zatkalik

25 éves a Nők a Balatonért Egyesület. Ünneplés Almádiban.