Daily Archives: 2020-02-13

Címlap – Ajánló

Lapszél… Sírnak a nádasok…

Pusztul a nádas, irtják a nádast… Számadatokkal, elkeserítő fényképekkel, híradó-bejátszásokkal, megkérdőjelezhetetlenül hiteles légifelvételekkel találkozhatunk szinte naponta. Okok, okozatok, összefüggések, szakmai és légből kapott magyarázatok, összeesküvés-elméletek mindmind borzolják a kedélyeket. Különösképp akkor, ha azok politikai színezetet is kapnak. A tények azonban makacsok: jelentősen csökkent a nádasok területe. A bevezetőben azt írtam: pusztul. Az ige elsősorban a betegséget juttatja eszünkbe, csakhogy (szerencsére) súlyos nádmegbetegedésről nem hallottunk. Az önző, esztelen emberi beavatkozásokról annál inkább. Percemberkék döntenek az eljövendő évszázadok kárára, s ütnek szöget annak a Balatonnak a koporsójába, amelyért különben rajonganak, hiszen itt vettek telket, itt nyaralnak, ide köti őket anyagi gyarapodásuk. Éppen ezért érthetetlen áldatlan tevékenységük: nem akarják, nem tudják megtalálni a jelent a jövővel összekötő kapcsokat… Engem azonban – önző módon – a „nádas-ügy” érzelmi háttere érdekel, vonz, köt össze a gyermekkori múlttal. Almádiban nőttem fel, s a partra (ahol ma a lottó üdülőtelep és a focipálya van) sűrű vadonon kellett átkelnünk: nád, sás magasodott fölénk, amit a gyermeki képzelet őserdővé színezett. Nyiladozó értelmünk a nádasban és a parton gazdagodott növények, állatok nevével, életformájának megismerésével. Ilyenkor valósággal daloltak a ragyogó napfényben a nádszálak, s a bugákból aláhulló kis „ejtőernyők” megleckéztették a szúnyogfelhőket. A parti sekély vízben apró halak, csiborok, siklók, békák élték háborítatlan életüket. Beljebb vadkacsák, vízimadarak hangja adta a természet zenéjéhez, a nádas susogásához a háttérmuzsikát. A tó kis csobbanásaival létrejött az az érzés, amit a fölnőttek harmóniának mondanak. Gyermekként ezt ugyan nem érthettük, legfeljebb éreztük, s bennünk maradt, miközben közeledünk afelé a bizonyos „túlsó part” felé… Deresedő fejjel már a harmónia felbomlását érzem, s hallom, amint sírnak a nádasok… Zatkalik András

Balaton – biztonság

A Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete 2020. február 5-én testületi ülést tartott Siófokon, amelyen több aktuális-, illetve rutinszerű feladattal foglalkoztak. Az ülést követően kértünk interjút Jamrik Pétertől, a testület elnökétől.

– Elnök Úr! Mi indokolta, hogy még a tél folyamán testületi ülés keretében foglalkozzanak a Balaton köz- és vízbiztonságával összefüggő ügyekkel? – Először is köszönöm az érdeklődést, hiszen számunkra rendkívül fontos a Balatont „használók” tájékoztatása. Örvendetes, hogy a régió havi magazinja, a Balatoni Futár is hosszú évek óta rendszeresen tudósít a munkánkról. Meggyőződésem ugyanis, hogy a problémák jelentős része megfelelő, korrekt tájékoztatással megelőzhető vagy kezelhető. A Balaton idegenforgalma ma még magán viseli a szezonalitás jellemzőit, azonban az elemzések, a következtetések levonása, illetve a felkészülés a következő szezonra elsősorban az ősztől tavaszig terjedő időszak feladata. Ráadásul most folyik a 2021-2027-es évekre vonatkozó stratégiai tervezés, s ez számos feladatot ró ránk is. Ha még unatkoznánk, akkor vannak olyan – a közvélemény által gerjesztett hangulati elemek -, melyeknek szakmai kezelése számunkra is hangsúlyos feladatot ad. Mindezek együttesen összeraktak egy olyan csomagot, amellyel már télen szükséges, vagy célszerű foglalkoznunk. – Milyen témákkal foglalkozott februári ülésén a testület? – Vannak olyan rutinszerű teendőink, amelyek egy része időszak függő, más részét viszont sikerült időben előkészíteni, így most megtárgyalhattuk, elfogadhattuk ezeket. Más témák időszerűségét az élet hozta s hogy néhány konkrétumot is mondjak: elkészült a 2019. évről szóló testületi beszámolónk, valamint az együttműködő köz- és vízbiztonsági szervek és szervezetek tájékoztató anyagának tervezete. Ugyancsak időben megszületett a 2020. évre vonatkozó és a Balaton Fejlesztési Tanács elé kívánkozó munkatervünk. A 2019. december 3-án tartott BFT ülés döntött arról, hogy szakterületünk 30 millió forint támogatással számolhat 2020-ban az idény jellegű többletfeladatok elvégzéséhez, a fejlesztésekhez. Ennek a szakterületi felosztása, a kiemelt támogatási program kiválasztása lehetőséget nyújt arra, hogy amennyiben a támogatási forrás rendelkezésünkre áll, úgy mielőbb meg tudjuk kötni a szükséges szerződéseket. Ugyanakkor az évek óta fennálló, hangulatot borzoló ügyek, vagy az újonnan generálódó problémák egy része állandó vagy időszerű együttgondolkodást igényel. – Olvasóinkat bizonyára érdeklik ezek az ügyek, problémák. Említene néhányat? – Csak azokból említenék, amelyeknek hatása van a köz- és vízbiztonságra. A többnapos szabadtéri zenés rendezvények a Balaton – turisztikai szempontból – fontos elemei, ugyanakkor a körülmények és jelenségek az itt élők, illetve nyaralók egy rétege számára komoly problémát, főleg az éjszakai nyugalom megzavarását okozza. Erről először nyilvános fórumon ejtettünk szót, vizsgáltuk a megoldási lehetőségeket. Örömmel számolhatok be arról, hogy a szervezők, rendezők jelentős része érzékelhető és mérhető mértékben módosította az éjszakai programokat, a hangerőt. Ezt a környékben – sok esetben a túlparton – élők örömmel nyugtázták. Ugyanakkor üröm az örömben, hogy néhány település nem él a jogszabályok adta lehetőséggel a működési kritériumok, jellemzők engedélyezése során, a törvényi szabályozás viszont nem ad lehetőséget normatív alapon hatósági beavatkozásra. Ennek megoldása még várat magára. Másik ilyen ügy a vízibiciklik használatának biztonságosabbá tétele. Ebben az ügyben két tárcához is fordultunk. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékes államtitkára teljesen megértő volt a szándékokat illetően és úgy tűnik, hogy jogszabályi módosítással a biztonsági felszerelés megkövetelése rövidesen várható. Ennél fontosabb azonban, hogy a kölcsönző vállalkozások jelentős része maga is tett, tesz lépéseket annak érdekében, hogy ezen eszköz használatakor lehetőleg ne következzen be az amúgy elkerülhető tragédia. A MENTŐÖV nevű prevenciós programunkat 2018-ban fogadtuk el kiemelt támogatási projektként, s tavaly jelentős előrelépés történt a programelemek megvalósítása során. Ebben a vízibiciklikkel kapcsolatos veszélyek tudatosítása, illetve a tájékoztatás, felkészítés is szerepel. A Belügyminisztérium válaszlevelében támogatta a MENTŐÖV keretében folyó ezen munkánkat. Problémát jelentett az innovatív járművek – amúgy jogszerűen használható – megjelenése, hiszen úgy a közúti közlekedéssel, mint a vízi közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok akkor születtek, amikor ezen járművekről még csak nem is hallottunk. A gyalogosok által használt balansz-járművektől kezdve a repülőszárnyas vitorlásokon át az elektrojet, vagy a hyperjet az utóbbi évek „termése”. Megjelenésük sok esetben már a tapasztalatokat megelőzően vihart kavart, de számos szárazföldi attrakció, vagy programelem is képes aggodalmat kiváltani. Ezért is tartjuk fontosnak és időszerűnek a „Milyen Balatont is szeretnénk?” kérdés társadalmi vitáját. – Hogyan értékelte a közbiztonsági testület a 2019. év idegenforgalmi szezonjának biztonságát? – A nyári szezon rendkívül tartalmas, zsúfolt és gazdaságilag – de mondhatom, hogy ország megítélése szempontjából is – eredményes volt. Nem volt sem mennyiségében, sem súlyosságában kiemelt köz-, vagy vízbiztonsági probléma. Persze ennek meg kellett fizetni az árát. Annak érdekében, hogy a szinte minden régiós településen megfelelő programkínálat legyen, azok végrehajtása során a szükséges biztonsági intézkedések hatékonyak, ugyanakkor a résztvevőket lehetőleg ne akadályozó, vagy zavaró jellegűek legyenek, sok szervezet és sok önkéntes összehangolt munkájára volt és van szükség. A szezon végére szinte minden érintett közreműködő kimerült, az önkéntesek – itt gondolok például a polgárőrökre, az önkormányzati, települési segítőkre, az elsősegélynyújtókra, a vízimentőkre, de sok esetben az önkéntes tűzoltókra is – kapacitásaik határára jutottak, a hivatásos állomány túlterhelődött. Ez a probléma már érezhető volt a szezon közepén. Át kell gondolni, hogy a kisebb méretű, illetve a helyi rendezvények költségvetésében is a szükséges biztonsági szolgáltatások teljes köre megjelenjen, ezeket meg lehessen követelni, illetve forrás álljon rendelkezésre ezen szolgáltatások igénybevételére. A tél elején Zalakaroson megrendezett nemzetközi „Turizmus és biztonság”című konferencián tartott előadásomat nagy érdeklődés követte úgy testületünk munkamódszere, mint a MENTŐÖV projekt témájában elmondottak alapján. – Melyek lesznek a 2020. év kiemelt támogatású köz- és vízbiztonsági projektjei? – Sajnos a felkészülés e területen a kívánatosnál lassabban történt, így az őszi testületi ülésünkön érdemben nem tudtunk erről dönteni. Amióta a rendelkezésre álló források egy részét egy-egy nagyobb léptékű és a teljes régiót érintő projektjavaslatra költjük, sok jó és hosszú távon is eredményt hozó fejlesztés valósult meg. Az első nagy programunk az EMESE projekt volt, amelynek keretében a sürgősségi mentőhajó állt üzembe. Ilyen formában készült a vízbiztonsági kamerafejlesztés, amely ma öt állomásból áll és TAVIKÉP névre hallgat, a Balatrönk-2 közösségi célú digitális rádiókommunikációs rendszer, a MENTŐÖV projekt, illetve tavaly az innovatív gyalogátkelők kialakítása. Idén a testület a VÉSZ Központ – a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság keretében és ingatlanában működő vízi életmentést koordináló hívásfogadó és tevékenységirányító szolgálata – fejlesztését, korszerűsítését, valamint a MENTŐÖV program újabb programelemeinek megvalósítását emelte a kiemelt programok szintjére. Ez utóbbiról azt kell tudni, hogy tavaly az új típusú és tartalmú tájékoztató táblák megalkotása és teszt célú alkalmazása volt az egyik legfontosabb elem és a tapasztalatok alapján a know-how ingyenes átadása és a megvalósítás folyamatának segítése mellett az érintett önkormányzatok rendelkezésre álló más forrásaira is számítunk. – Elnök úr említette a „Milyen Balatont is akarunk?” kérdéskör napirendre tűzését. Mi ezzel a céljuk? – A téma évek óta napirenden van, azonban az utóbbi egy-két esztendőben felerősödtek azok a kezdeményezések, amelyek széleskörű társadalmi-, szakmai egyeztetést – de megkockáztatom: politikai döntést is – igényelnek. Az idegenforgalom – csakúgy, mint a föld népszerű országainak nagy részénél – a GDP jelentős hányadát biztosítja. Ezen belül hazánkban a Balaton az egyik súlyponti terület s szeretnénk, ha ez így is maradna. A régiónak van múltja, hangulata és ennek erős vonzó ereje. Ugyanakkor a turizmus, az eszközrendszer, az attrakciók változnak, fejlődnek. A kettő a lokális érdekek mentén nehezen egyeztethető össze. Az építkezések folynak, a méretek nőnek, a Balaton vízfelülete azonban korlátos és roppant érzékeny. Mi, a Balaton szeretők, azért aggódók és abból élők is – eltérő elképzelések, értékrendek, érdekek és szándékok mentén – szeretnénk, ha unokáinknak a Balaton a sajátos értékei mentén fennmaradna, de a turizmus hozadékáról sem szeretnénk lemondani. Az úgynevezett „probléma-mátrix” minden irányban nő és változik. A korábbi, de ma is érvényes jogszabályok mentén nem lehet életszerű módon szabályozni a korszerű eszközöket, attrakciókat. Ugyanakkor számos technikai ellenőrző eszköz rendelkezésünkre áll, csak merni kell azokat használni. Példaként említem az elektrojet esetét. A közhangulat félt, fél ezen eszközök balatoni megjelenésétől. A keletkező hangulati hullámok okán kerestem meg a tervezőket, gyártókat, akik készek voltak arra, hogy a vízi közlekedés ellenőrzésére – sőt a vízi jármű sebességének befolyásolására is – alkalmas AIS eszközt a járműbe beépítsék, amennyiben ennek jogi és technikai feltétele megvan. Az AIS a világ nagy részén és számos célból működik. Miért is ne lehetne ezen eszközt a szabályozás, az ellenőrzés és a biztonságos vízi közlekedés érdekében a Balatonon is bevezetni? A járműfedélzeti eszköz ma már a százezer forintos ár környékén elérhető. Miért is ne lehetne a beépített motorral ellátott – általában több millió, vagy több tízmilliós értékű – vitorlásokat is ilyen eszközzel felszerelni, amennyiben olyan vízi turizmusba szeretnének bekapcsolódni, amelyben nincsenek annak kitéve, hogy a szél hiányában valahol egy előre nem tervezett helyen kell várakozniuk a kedvezőbb időjárásra. Ez csak egy példa volt, amely felmerült, de egy nyílt fórum ezeket a kérdéseket is tárgyalhatná. Ez az a cél, amely miatt testületünk támogatja a szóban forgó társadalmi egyeztetést. Süli Ferenc

Közelítő tavasz

A beltéri kertészkedés legfontosabb tudnivalói

Ahogy közeleg a jó idő, lassan jönnek az utolsó téli hónapok, egyre többen vágyunk zöldre. Ki mondta, hogy növényt termeszteni csak akkor lehet, ha tavasz van és a rendelkezésünkre áll egy konyhakert a házunk mögött? A beltéri kertészkedés során szinte bármilyen növény tartható kert nélkül, csak a szükséges feltételeket kell megteremtenünk nekik. A legtöbb növény gond nélkül eléldegél lakásban is! Rengeteg olyan zöldség van, amely akár a konyhában vagy az erkélyen is könnyen nevelhető. Sok mindenre nincs is szükségünk, szinte csak föld, víz és némi gondoskodás kell hozzájuk. Egyelőre hazánkban nem túl népszerű, illetve többnyire csak dísznövények tartására korlátozódik a beltéri növénytermesztés, melynek nincs különösebb hagyománya. Egy kis alapismerettel és kísérletező kedvvel csodaszép beltéri kertet hozhatunk létre saját otthonunkban, így télen is lehet friss zöldségünk, fűszernövényünk és gyógynövényünk. A beltéri kertészkedés egyáltalán nem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre hangzik, csak néhány alapvető kelléket kell beszereznünk: ilyenek például a magok, esetleg palánták, a virágcserepek, különféle tápoldatok és a föld. A cserép mérete és alakja attól függ, hogy milyen növényt szeretnénk elültetni. A legegyszerűbben termeszthetőek a különféle csírák, melyek igazi vitaminbombaként egész télen vitaminnal látják el a szervezetünket, ráadásul sokkal olcsóbban is, mintha boltban vennénk. Nem elhanyagolható érv az sem, hogy az otthoni csíráztatással csomagolási hulladék nélkül juthatunk egészséges és finom ropogtatnivalóhoz. A legegyszerűbb, ha csíráztató készletet vásárolunk hozzá, de otthoni eszközökkel is próbálkozhatunk. Nincs más dolgunk, mint a lehetőleg bioboltból beszerzett magokat mossuk át, tegyük a csíráztató tálba és hagyjuk ázni kicsit. Ezután öntsük ki a fölösleges vizet, hogy a magokat ne lepje el, majd 2-3 naponta érdemes vízzel átöblíteni, hogy ne penészedjenek meg – nagyjából ugyanennyi idő alatt a legtöbb zöldség magja ehető csíraformát is ölt. A következő népszerű csoport a fűszernövények, melyeket nevelhetünk magról, illetve a boltokban kapható cserepes növénykék felhasználásával is gazdagíthatjuk beltéri kertünket. A megfelelő föld kiválasztására célszerű odafigyelnünk és miután megvettük, ültessük át a növényt, és figyeljünk arra, hogy mik az adott fűszer speciális igényei. A menta a leginkább árnyéktűrő, de néhány óra napsütésre neki is szüksége van. A bazsalikom és a kapor a leghőigényesebb, ezeknél arra figyeljünk, hogy éjszaka is szükségük van 15-16 fokos melegre. A fokhagyma és az újhagyma gyors sikerrel kecsegtető növény. Fokhagyma esetén nem kell mást tennünk, csak elrejteni a gerezdeket egy cserépnyi földbe, és várni, hogy kinőjön a növény. A fényigénye sem nagy, és a szélsőséges időjárást is jól viseli. Újhagymánál pedig csak ültessük el a vöröshagymát, hajtással felfelé, hogy a teteje éppen kilátszódjon a földből. Így mindig friss újhagymát szüretelhetünk, akár a téli időszakban is. A saláta, rukkola, spenót és a fodros kel is sok értékes ásványi anyagot tartalmaz, rendkívül igénytelen, a hideget is nagyon jól bírja és villámgyorsan kikel. Érdemes néhány hetente szüretelni őket, majd új magvakat elvetni, hogy mindig legyen friss készletünk. A chili paprikákat – például cayenne, jalapeno, habanero – szintén nagyon könnyű szobában termeszteni. Természetesen a beltéri kerteket rendszeresen öntözni kell, ne hagyjuk, hogy a talaj túl száraz legyen, ugyanis a nem megfelelő öntözés keserű ízű zöldségeket eredményezhet. A jó hír viszont, hogy sokkal kevesebb kártevő támadhatja meg itt a növényünket. A liszteskék ragacsos csapdák kihelyezésével elpusztíthatók, a pajzstetvek pedig egy alkohollal átitatott vattacsomóval eltávolíthatók. A takácsatkaféléket vízzel, illetve ha ez mégsem válik be, akkor egy pohár mosogatószeres vízzel permetezzük le. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Vizsgálni kell a Balaton (újra) algásodásának okát

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint három helyen indokolt a mederkotrás

Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult segítségért a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség, hogy mielőbb megkezdődhessen egy, a tó múlt nyáron újfent megjelent algásodásának okát feltáró, komplex Balaton-kutatási program. Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, a szövetség elnöke kérdésünkre elmondta: a tóparti települések önkormányzati vezetői indokoltnak tartanák a jelenleg több hivatalos szervezet, illetve hatóság által végzett vízminőségvizsgáló munka összehangolását, amelyhez a belügyi tárcától koordinátor kijelölését és a kutatáshoz forrás biztosítását kérik. Az 1970-es évek elején bekövetkezett és 1984-ben tetőzött algásodási folyamatot a foszforterhelést csökkentő vízvédelmi beruházások eredményeként sikerült megállítani, ám az utóbbi években – köszönhetően a szokatlanul meleg nyári hónapoknak is – egyes helyeken újra megjelentek, és a víz felszínén összegyűltek a lebegő moszatok. A zöldalga egészségre káros, veszélyes anyagot nem tartalmaz, de látványa nem szívderítő, és az érzékeny bőrű fürdőzőknél allergiás reakciót válthat ki. – Tizenhat év után ismét szükség lenne a Balaton vízminőség-védelmi mederkotrására, a vízügy egyetlen erre alkalmas kotróhajójának felújítása azonban egy-másfél évig is eltarthat, és a kivitelezésre sem áll még rendelkezésre forrás – közölte az MTI megkeresésére Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. – Első ütemben a Balatongyörök és a Vonyarcvashegy előtti vízterületen kell eltávolítani egymillió köbméternyi mederanyagot, ezt követően a Keszthelyi-öbölben, majd Balatonfűzfőnél kell lepelkotrást végezni – tette hozzá a szakember. G.J.