Monthly Archives: április 2020

Címlap – Ajánló

Lapszél – Fekete betűkkel…

Balatoni emberként, gondolkodóként nem engedhetem meg a magyar tenger elmúlásának gondolatát. Már csak azért sem, mert nem a Balaton a beteg… Volt már „ő” is, hol súlyos, hol krónikus. Ám kilábolt belőle nem egyszer. Melléje állt a Természet, s megrázta: Ébredj, reád még nagyon hosszú ideig szükség lesz. És így is történt: sem algásodás, sem angolnavész, sem alacsony vízszint nem tudta megadásra kényszeríteni. Némi gúnnyal azt is hozzátehetném: még az ember sem tudta megadni neki a végső döfést (pedig ezen tudatosan vagy éppen sunyin hallgatva, néha meg félresikerült jóakarattal munkálkodott az elszállt másfél évszázad…). A nagy szárazság idején nem kapott vizet sem a Rábából, sem a sopánkodók vödreiből. Talpra állt. Egy letűnt kor vegyszeres támadásai is megkongatták a vészharangot felette. Talpra állt. Nádasait folyamatosan pusztították. Talpra állt. Most is kíméletlen támadásokat intéznek ellene. Talpra fog állni. Talpra fog állni? Igen, mert erősebb minden támadójánál. Most, 2020 szezonjának küszöbén „őt”, mindannyiunk Balatonját hozom fel példaképnek. Miért is? Kétszáz kilométernyi partja mentén mindenütt bezárt üzletek, strandok, elnémult rendezvény- helyszínek, kétségbeesett étterem-, panzió- és szállodatulajdonosok, tisztes megélhetést, bevételt reménylő családok, pengeélen táncoló vállalkozások… Leteperhette a járvány az idegenforgalmat? Megálljt parancsolt az életet választóknak? Vagy csak felemelte mutatóujját, s figyelmeztetett? Ugyan mire? Múlékonyságunkra, esendőségünkre. Lám – üzeni -, sem pénz, sem hatalom nem fog ki rajtam, mindenek fölött álló vagyok… Ez lenne a vég, aminek okán fekete betűkkel indul a tavasz, a nyár? Nem! győzhetünk, s győzni is fogunk! Ott a példa előttünk: a Balaton. Tudott várni (de ne feledjük: büntetni is!), aminek győzelem lett a vége. Mi, a tó környékén élők is képesek vagyunk várni. Mi több: tenni is. elsősorban fegyelemmel, a kihívó kór elleni méltó küzdelemmel. Egyként, s nem csoportokra szétszórva. Az erő, az akarat és a hit nem engedheti meg, hogy mi veszítsünk. Higgyünk példaképünknek, mely tiszta, hívogató, roppant ereje van, s szerethető… Zatkalik András

Innovatív ötletek kellenek a sikeres újrakezdéshez

Fekete Tamás: szükségszerű a helyi vállalkozások és az önkormányzatok együttműködése

A Balatoni Turizmus Szövetség tizenkét hazai partnerszervezettel tart rendszeres kapcsolatot a járvány kirobbanása óta. A kabinet első, a gazdaság újraindításával kapcsolatos döntése felerősítette az együttműködést, s szakértőik indokoltnak tartják, hogy a hazai idegenforgalomra és vendéglátásra vonatkozó kormányzati elképzelésekben és határozatokban tükröződjenek a magyar vállalkozók reális elvárásai is. Ehhez azonban pontos helyzetelemzésre, a piaci igények körültekintő felmérésére van szükség- nyilatkozta lapunknak a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke, Fekete Tamás. – Felesleges hangsúlyoznom, hogy a járvány óriási csapást mért a gazdaságra, s ezen belül a turizmusra is. A válság minden ágazatot érintett, s számtalan vállalkozás életképességét kérdőjelezte meg. A bejelentett gazdaságélénkítő, munkahelymegtartó és -teremtő programok alapkoncepciójával alapvetően egyet lehet érteni, ám látni kell ezen intézkedések buktatóit is. A foglalkoztatók ma három út közül választhatnak. A most favorizált otthoni munka azonban több termelői szférában elképzelhetetlen, a kényszerű szabadság a későbbiekben túlterheltség, esetleg minimális szabad idő következményekkel járhat, az elbocsátás pedig gyakran mindkét fél számára komoly veszteséget jelent. Mindhárom variáció negatív hatással lesz a belföldi turizmusra: a munkahellyel rendelkezők – a jelenlegi kényszerpihenő és a csökkentett munkaidő miatt – csak rövid időre, esetleg egy-egy hétvégére mehetnek el pihenni. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az idegenforgalomban érintett vállalkozások rentabilitása elképzelhetetlen a piac alapos ismerete, a megváltozott kereslethez igazodó turisztikai termékek kialakítása nélkül. A turisztikai szövetség alelnöke elmondta: megkérdőjelezhetetlen a kormányzati döntések sorrendje, hiszen az emberi élet mentése után azonnal a gazdaság újraindítását, ennek sikere után pedig felpörgetését szorgalmazza. – Gyorsan meghozott és zömmel megalapozott koncepciókkal ismerkedik ma a társadalom, melynek minden rétege érintett és érdekelt a megvalósításban. Egy ilyen rendkívüli helyzetben természetszerűleg néhány – kellően át nem gondolt – döntés is születhet. Ezek közé tartozik az idegenforgalmi adó év végéig tervezett eltörlése, amely nem eredményez forgalomélénkítő hatást, azonban fontos bevételi forrás több Balaton-parti önkormányzat számára, főleg a gépjárműadó és a parkolási díjak időszakos kivezetése mellett. Elképzelhető tehát, hogy a közös tehervállalás miatt a helyi alapfeladatok ellátására sem lesz elegendő forrás, holott a turisztikai vállalkozásokat lokális szinten is támogatni kellene. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a jövőben szükségszerű lesz az önkormányzatok és a vállalkozások szoros, harmonikus együttműködése. Napjainkban természetesen minden képlékeny, seregnyi rendeletet még értelmeznünk kell, de úgy gondoljuk: ha a nyár elején újraindul a gazdaság, menet közben is lehetőség lesz korrekciókra. Fekete Tamás szerint a következő hónapoknak a felkészülés jegyében kell eltelniük, s ezt az időszakot a turisztikai vállalkozásoknak elsődlegesen a web alapú infokommunikációs és vizuális tartalmak fejlesztésére kell fordítaniuk – ezek nem nélkülözhetik a kormányzati támogatást sem. Süli

Víz világnapi rendezvény: találkozás a jövővel

A területfejlesztés egyik sarkalatos pontja a vízgazdálkodás

Megkésett, formabontó konferenciára hívta a szakembereket, a magyar tenger ügyei és fejlesztései iránt érdeklődőket a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Az eredetileg március 24-re tervezett tanácskozás a járványügyi intézkedés miatt elmaradt, ám a téma fontosságára, aktualitására tekintettel a szervezők – a napjainkban egyre inkább teret hódító online lebonyolítást vállalva – a számítógépek monitorjai elé ültették az előadókat és a közel száz fős hallgatóságot. A találkozó moderátori tisztét Molnár Gábor, az integrációs kft. igazgatója vállalta fel, aki a BFT siófoki székházából frappánsan irányította az interaktív lebonyolítást. A fórumot köszöntő Heincz Balázs, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium főosztályvezetője – összegezve a 2019-ben Budapesten megrendezett Víz Világtalálkozó konzekvenciáit – elmondta, hogy a klímaváltozás és a vízgazdálkodás közötti szakadék egyre nő, s ennek elsősorban financiális háttere van. Azt is látni kell, hogy globálisan is meglehetősen kevés intézmény foglalkozik vízi stratégiával. Hazánk azonban élen jár ezen a területen, ezért számos javaslattal, hasznosítható példával kíván a nemzetközi együttműködés motorja lenni. Molnár Gábor előadásában hangsúlyozta: a területfejlesztés és a vízgazdálkodás egymást feltételező fogalmak és teendők. A Balaton Kiemelt Térség fejlődése, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony irányítása, az okszerű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság egyensúlyának megőrzése kiemelten kezelendő. A balatoni táj, a tó és a parti sáv szakszerű kezelése rendkívül komplex feladat, ugyanis a víz- és élőhely védelmi, nádgazdálkodási, tájkép-megőrzési célok és intézkedések mellett megjelennek a közösségi és turisztikai fejlesztések igényei is. A vízparti táj kezelésének alapkérdése, hogy miképp lehetne feloldani a természet jó ökológiai állapotban tartása és az emberek vízhasználati igénye között fennálló ellentéteket. A Balaton természetes régióként való kezelése önálló területfejlesztési koncepció elkészítését tette indokolttá – ennek felülvizsgálata, valamint a 2021-27 között érvényes stratégia kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Jogos elvárás, hogy a decentralizáció jegyében – önálló forrásokkal megerősítve – bővüljön a Balaton Fejlesztési Tanács térségi szerepvállalása. Ma már számos ország szorgalmazza a fenntartható keretrendszer kiépítését, s ezért fokozódik az erőforrásokért, a pályázati pénzek megszerzéséért folyó verseny. A közös célok – egészséges ivóvíz biztosítása, mezőgazdasági felhasználás, köztisztaság, ár- és belvízvédelem – összefogásra, területi és nemzeti együttműködésre inspirálják az érintetteket, a kormányokat. Szabó Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője szerint a víz minőségének vizsgálata során ellentmondásos eredményeket tapasztalnak a szakemberek: a tápanyagterhelés csökken, ugyanakkor algavirágzásokat észlelünk. Ez azt jelzi, hogy jó úton járunk, ám a jelenleginél jelentősebb forrásokra van szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen a vízfolyások, állóvizek jó ökológiai állapotát. Álláspontja szerint elkerülhetetlen a változás a vízkészlet gazdálkodásban – részben a klímaváltozás, részben az aszályos idő, illetve villámárvizek miatt. Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője az év végén záruló uniós pénzügyi ciklus alatt történt beruházásokra, illetve folyamatban lévő projektekre hívta fel a figyelmet. Megtudhattuk, hogy részben a klímaváltozás kényszerítette ki a Balaton üzemi vízszintjének százhúsz centiméterre emelését, s ez számos következménnyel, teendővel jár. Változik a tó, a vízjárta terület is. Nő az elöntések gyakorisága, egyre több gondot okoz a belterületi csapadékvíz, visszaduzzasztásokra kell felkészülni, ezért preventív intézkedésekre lesz szükség az önkormányzatok részéről. Elkerülhetetlen az átfogó környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszer kiépítése, új műszerek telepítése. Településképi és funkcionális változást jelenthet a mély fekvésű területek feltöltése, közösségi célú hasznosítása. Elmondta, hogy jelentős igény mutatkozik a mederkotrásra – ezt csak felerősítette a tavaly nyár végén észlelt algavirágzás. E téma kapcsán szóba került a zagyterek állapota, igénybevételeik lehetősége, a szűrőmezők, és hordalékfogók kialakítása. Egy komplex projekt több mint tizenkilenc milliárd forintos támogatása teszi lehetővé a levezető rendszer korszerűsítését, a siófoki és kiliti műtárgyak – így többek között a vízleeresztő és a hajózsilip – átépítését is. Jordán Ferenc, a tihanyi limnológiai intézet igazgatója az intézményben folyó kutatások kapcsán elmondta: a természetes ökoszisztémák jól tudnak alkalmazkodni az állandóan változó környezethez, s ez így van a Balaton esetében is. A szélsőséges időjárás, a csapadékviszonyok átalakulása, a jövevényfajok esetleges dominanciája ugyan nem jelent helyrehozhatatlan károkat, ám nem zárható ki, hogy ez utóbbiak újabb betegségek hordozói lesznek. A konferencián Clement Adrienne a Balaton külső tápanyag-terhelésének jellemzőiről, Buzás Kálmán a csapadék vizek kezeléséről, helyi felhasználásuk lehetőségeiről szólt. Az online fórumon a szolgáltató és üzleti szektort Krizsán György, a DRV fejlesztési főmérnöke, és Balogh Levente elnök, a Szentkirályi Magyarország Kft. tulajdonosa képviselte. Süli Ferenc

Balaton-kép két aspektusból

A régió állandó lakói és az itt tartózkodó vendégek utazási magatartásának kutatása

A DESTI-SMART betűszóval fémjelzett nemzetközi projekt keretében 2019 augusztusában és szeptemberében kérdőíves felmérés történt – reprezentatív mintavétel alapján – a Balaton térségében ezer fő részvételével (500 állandó lakos és 500 turista kikérdezésével). A DESTI-SMART projekt 2018 őszétől az Interreg Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A program megvalósulási időtartama 4,5 év. A projekt vezető partnere a Thessaloniki Metropolitan Fejlesztési Ügynökség (Görögország), ahol a növekvő turizmus egyre több kihívást jelent a városi közlekedés zökkenőmentes lebonyolításában. A projekt partnerei: az Egyesült Királyságból (Hastings Kerületi Tanács, Bournemouth-i Egyetem), Olaszországból (Szardíniai Autonóm Régió), Németországból (Bremerhaven Turisztikai, Marketing Vállalat), Portugáliából (Horariosdo Funchal Közlekedési Szervezet), Spanyolországból (Mallorca Sziget Tanácsa), Lettországból (Lett Zöldút Szövetség), Magyarországról (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.) és Ciprusról (Pafos-i Regionális Turisztikai Igazgatóság) származnak. A projekt átfogó célja az EU üdülőterületein a közlekedési és turisztikai politikák fejlesztése, kiemelt figyelemmel a fenntartható mobilitás, a hozzáférhetőség és a felelősségteljes utazással kapcsolatos stratégiák integrálására. A projekt hozzájárul a hatékony és fenntartható turizmus fejlesztéséhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság ösztönzéséhez (multimodalitás, innovatív környezetbarát közlekedési rendszerek elterjesztése, végrehajtási újítások, szakpolitikai fejlesztések). A projekt a turisztikai és közlekedési ágazatok fokozott együttműködését, innovációját és integrációját célozza meg a partnerek által képviselt országokban. A projekt kiemelt tématerületei: • Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerekbe való beruházás és a látogatók utazási szokásainak megváltoztatása: áttérés a személygépkocsi használatról a fenntartható mobilitási módokra (elektromobilitás, keresletre érzékeny közlekedés…) • Infrastrukturális és intermodális szolgáltatások a látogatók igényeinek megfelelően – információs és kommunikációs technológiák alkalmazása (mobil applikációk) • Megközelíthető turisztikai attrakciók: hozzáférhetőség biztosítása a közlekedési nehézségekkel küzdő turisták számára (fogyatékkal élők, idősek, családok stb.) • Kerékpározás és gyalogos közlekedési lehetőségek a turisták számára, kerékpáros turizmus és a “Zöldutak” fejlesztése. Az utazási magatartás kutatására vonatkozó kérdőíves felmérés egyrészt az állandó jelleggel a Balaton térségében élő lakosság, másrészt az üdülőkörzetbe látogató bel és külföldi turisták körében valósult meg, amelynek legfontosabb eredményei a következőkben összegezhetők. A Balaton térségében élő helyi lakosság közlekedése a településhálózat szolgáltatási, munkahelyi, személyes és családi, egészségügyi, egyénien értelmezett komfort és kényelmi szempontjainak megfelelően vegyes képet mutat. A mindennapos közlekedés alapvetően a gépjárműves és a gyalogos közlekedés életszerű keveréke, amely egyéb közlekedési eszközök, mint a kerékpár és az autóbusz szükséges-elégséges társításával egészül ki – vonatközlekedés életmódba épített igénybevétele nem jellemző. A tömegközlekedés rendszerére, illetve a tömegközlekedési szolgáltatások minőségére, színvonalára vonatkozó értékelések alapvetően jó és átlagos közöttiek, a kerékpáros közlekedés vonatkozásában legfeljebb átlagos, vagy átlagosnál gyengébb értékelési átlagok körvonalazódtak. A gyalogos közlekedéssel való általános elégedettség összképe a kerékpárosnál kicsivel kedvezőbb, de fejleszthetőnek ítélik a gyalogos közlekedésbiztonságot, akár a gyalogos átkelőhelyek, vagy a járdák kiépítettsége vonatkozásában. A helyeiket leginkább az ösztönözné a tömegközlekedés sűrűbb használatára, ha késésmentes menetrend mellett növekedne a járat- és megállóhely sűrűség, kerékpár használat kapcsán a kerékpárutak minősége és kiépítettsége. Ez utóbbi a gyalogosközlekedés növelésének is egyik sarkalatos pontja, mindamellett, hogy a legtöbb helyi lakos nem érzi úgy, hogy erre ösztönözni kellene, mert megítélésük szerint eleget gyalogolnak. A környezetérzékenységgel kapcsolatban világosan látszik, hogy a többség érzékel olyan jeleket, amelyeket az éghajlatváltozás eseményeivel hoz összefüggésbe, és ez a felismerés tevőleges akaratban is testet ölt, ha a szén-dioxid kibocsátás, vagy a légszennyezettség csökkentéséről van szó. Fejlesztéspolitikai vetületek szerint a helyiek abszolút többsége érzékelt pozitív változást a Balaton térségében az elmúlt 2-3 évben, ezek közé sorolják az üdülőkörzet számos pontján, de különösen a Balaton parti sávjában kibontakozó fejlesztéseket, beruházásokat, valamint a turizmusfejlesztést is. Negatív változásjelek észlelése a népesség mintegy harmadára jellemző. A legfontosabb negatív változásjelek a megnövekedett áthaladó gépjárműforgalom, a közlekedési kultúra romlása, közúti torlódások, a vendégforgalom sűrűsége, tömegnyomása, a Balaton-part beépítettségének növekedése, társasházak, apartmanok építése, a környezeti állapot romlása, árnövekedés, a parkoló kapacitások csökkenése. A helyi lakosság által a következő 5 évre nevesített legfontosabb elvégzendő fejlesztések, megoldandó feladatok rangsorát közlekedésfejlesztési igények uralják. Ugyanezen időtávban leginkább a Balaton- parti és azon túli üdülőtérségi területek további beépítettségének megállítását, valamint a településeken áthaladó gépjárműforgalom mérséklését várják. A Balaton Kiemelt Térség területére látogató belföldi és külföldi vendégkör jellemzően szabadidős utazások keretében többedmagával, családi-partneri társaságban érkezik. Nagyon fontos, hogy a külföldi turisták relatív többsége teljesen új vendég, először járt a térségben, miközben közel negyedük még csak a második utazását töltötte itt, a rendszeresen visszatérő külföldiek aránya alig harmada az összes külföldinek. Ezzel szemben a belföldi turisták esetében a visszatérő vendégek aránya 95 %. A turisták Balatonhoz közlekedésének elsődleges járműve a gépkocsi, második a vonat, és csak harmadik az autóbusz. A gépjármű a vendégek szabadidős utazásainak legfontosabb eszköze is egyben, amit adott helyzet szabta feltételek mentén leginkább gyalogos közlekedéssel társítanak. A tömegközlekedési szolgáltatások értékelése az átlagos és a jó között mozog, leginkább a járatok pontosságán, gyakoriságán látnak javítanivalót. A kerékpáros közlekedés kapcsán leginkább a kerékpárkölcsönzés lehetőségeivel, a kiépített kerékpárutakkal elégedettebbek, de keveslik a kerékpáros parkolóhelyeket, és javítanának a kerékpáros közlekedés biztonságán. A gyalogos közlekedéssel összefüggésben a biztonságérzet általában megvan, de vannak kivételek, különösen, ha nem állnak rendelkezésre járdák, miközben a gépjárműforgalom nagysága és sebessége tűréshatár körüli. Az éghajlatváltozás megítélése kapcsán a külföldi és a belföldi vendégkör között kevés különbség van, mindkét vendégkörben jelen van a tevőleges akarat a légszennyezettség és a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez. Fejlesztéspolitikai vetületek szerint a közeljövőben elvégzendő legfontosabb feladatok a külföldi turisták szerint többnyelvű tájékoztató táblák, infópontok, online infó-applikációk fejlesztése, információk autósoknak, kerékpárosoknak, sportolni vágyóknak, turistáknak, köz- és kerékpárút, valamint infrastruktúra fejlesztések, kerékpárkölcsönzők, e-bike kölcsönzők létesítése, de nem utolsó szempont a szolgáltatási szektorban, éttermekben, kereskedelmi üzletekben, vendéglátóhelyeken idegen nyelvet beszélő személyzet jelenléte, vagy a bankkártyás fizetési lehetőségek bővítése sem. A belföldi turisták prioritásai a közlekedésfejlesztés körül mozognak: bel- és külterületi utak, járdák fejlesztése, szélesítése, gyalogátkelőhelyek kialakítása, közúti lámpák létesítése, elkerülő utak, körforgalmak kialakítása. Fontos szempont a kerékpáros beruházások folytatása, a tömegközlekedés fejlesztése, a parkoló kapacitások növelése, a strandok további korszerűsítése, parkosítás, zöldterület fejlesztés, de számos egyéb mellett megjelennek olyan praktikus szempontok is, mint például a balatoni vendéglátóhelyek éttermi kínálatánál az alapanyag minőségbiztosítása. Arra a kérdésre, hogy mit kellene a következő években megváltoztatni, vagy megszüntetni, csak minden harmadik turistától kaptunk választ, ezek zömében belföldi vendégek. A kérdést megválaszoló belföldiek szerint a Balatonpart beépítése, privatizálása, az apartman és szállodaépítések leállítása az egyik legfontosabb kívánalom. A belföldi vendégek mintegy 96 %-a minden pozitív, vagy negatív tapasztalás ellenére tervezi, hogy amint lehetőségei engedik, visszatér a Balatonhoz, a külföldiek esetében a visszatérési hajlandóság aránya 83 %. A projekt keretein belül 2020-ban egy megvalósíthatósági tanulmány és egy cselekvési terv készül a kérdőíves felmérés eredményeinek felhasználásával, de figyelembe veszik a koronavírus járvány okozta tapasztalatokat is. A cselekvési terv célja a Balaton Kiemelt Térsége szempontjából a környezetbarát közlekedési módok gyakorlati tapasztalatainak és igényeinek elemzése, kidolgozása úgy, hogy érdemi segítséget tudjon nyújtani a támogatáspolitikai eszközök hatékonyabb felhasználásához a projekt során összegyűjtött jó gyakorlatok figyelembevételével.