Daily Archives: 2020-06-21

Szedjünk levendulát!

A Balatoni Futár korábbi számaiban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) jobbára északi parti fejlesztéseiről írtunk. Most délebbre és nyugatabbra kalauzoljuk Olvasóinkat Puskás Zoltánnal, a BFNPI igazgatójával. Nyolcadik alkalommal lehet levendulát szedni Tihanyban. Az illatos növény gyűjtése a járványveszély miatt kicsit másképp alakul (bővebben: cikkünk végén). A mintegy 57 ezer hektáros nemzeti park védett terület, melynek nagyobb része a Balaton északi partjára esik, kisebb a Kis-Balaton, illetve a somogyi térségre. Puskás Zoltán kilencedik éve vezeti az igazgatóságot, s a kezdetektől fogva az egész Balaton egységességének híve. – Hogyan kezeli a BFNPI a három megyéhez tartozó Balatont? – A BFNPI természetvédelmi szempontból akkor is egységként kezeli a Balatont, ha az három megyéhez, három fejlesztési régióhoz tartozik. Az ökoturisztikai és egyéb fejlesztések is ennek a szemléletnek a mentén folynak. El kell azonban ismerni, hogy az elmúlt fejlesztési ciklusokban kissé (egy kicsit ezek) eltolódtak az északi part javára. Itt az ideje, hogy eredményes pályázatokkal az eltolódott egyensúlyt (hangsúlyt)helyre tegyük. Igazgatóságunk ebben a ciklusban rengeteg: 21 pályázatot kezelt, – Korábban Veszprémben (Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont, Pannon Csillagda, Levendula Ház Tihanyban stb.), most pedig Zalában tapasztalhatók a leglátványosabb fejlesztések. Melyeket írhatjuk fel bakancslistánkra? – Az igazgatóság egyik első bemutatóhelye volt a Kis-Balaton térségében a kápolnapusztai bivalyrezervátum, melyet a kezdetektől fogva többször is felújítottunk pályázati forrásokból. Jelenleg két pályázat megvalósítása van folyamatban: (Egyik) egy osztrák-magyar Interreg forrásból, a másik pedig egy KEHOP pályázat. Az előbbi révén a bivalyrezervátum beltéri kiállítása újul meg, illetve a tanösvény akadálymentesítése valósul meg. A másikból pedig az állattartással kapcsolatos létesítmények (istállók, karámok) újulnak meg. Érdekességként megjegyzem, hogy 1994-ben 13 bivalytehénnel kezdődött a program, s az állomány ma négyszáz egyedből áll. A bemutatóhely Kápolnapusztán, az állattartó telep pedig Zalaváron van. Érdekesség az is, hogy az állatállomány vérvonala a Festeticsek gazdálkodási idejéhez köthető. A bivalyok húsa iránt jelentős a kereslet, így saját termékeket is forgalmazunk. – Akik készülési folyamatában már látták a Kis-Balaton építészetileg is érdekes látogatóközpontját, szenzációnak minősítik. Csakugyan? – Ökoturisztikai szempontból igazi „nagy dobás” lesz rövidesen a Kis-Balaton látogatóközpont átadása. Hosszú ideje jelentős az igény ennek a térségnek a megismerésére. Emögött azért ott vannak Fekete István könyvei, illetve az azokból készült népszerű filmek is. Ez a beruházás nagyságrendileg másfél milliárd forintból valósul meg. Már kész a 600 négyzetméteres bemutatóközpont épülete, melynek üzemeltetése teljes egészében környezetbarát – talajszonda, napelem park, átjárható zöldtető – anyagokból készült. Itt mozi, interaktív kiállítás és számos érdekesség várja majd az érdeklődőket. Sajnos, a járvány miatt némi csúszással kell számolnunk, de legkésőbb a nyár végén nyithatunk. Úgy terveztük, hogy a központ egyben a Kis-Balaton kapuja is, egyfajta logisztikai bázis, hiszen innen indulnak a vezetett túrák, s ide is térnek vissza. Szakvezetésre saját gépkocsival, de elektromos kisbusszal, golfautóval is lehet majdan jelentkezni. A kenus vízi tanösvény unikális érdekesség lesz. A Diás-szigeten már újból látogatható a Fekete István emlékház, a Matula kunyhó. Ezek a hatvanas évektől napjainkig gyakorlatilag semmilyen korszerűsítésen nem estek át, most azonban ez is megtörténhetett. – A Mura és Letenye térsége is szintet ugorhatott? – Ugyancsak osztrák-magyar Interreg pályázat révén korábban már lehetőségünk volt egy csónakház felhúzására a Mura partján. Itt kenubérlési lehetőség is van. Folytattuk a korszerűsítést, tanösvényt toldottunk hozzá a holtág mentén. Romantikus- kalandos a Mura-parti vízi erdei iskola. Muraszemenye térségében tanösvény táblákkal, rönkbútorokkal várjuk a látogatókat. A gyerekeknek a környezeti nevelés keretében még mikroszkópokat is tudunk biztosítani. Lényeges számunkra a Mura folyó, ugyanis a Mura Menti Tájvédelmi Körzet kapcsán igazgatóságunk részese a Mura– Dráva–Duna határon átnyúló bioszféra rezervátumnak. Körvonalazódik egy ötoldalú bioszféra rezervátum, ahol magyar, osztrák, később pedig horvát, szlovén és szerb résztvevőkkel az UNESCO égisze alatt folynak fejlesztések. Letenye térségében, a Mura árterének szeretnénk a tisztítását, gondozását ellátni. Ennek érdekében egy állattartó telep már kialakítás alatt van. Valószínű, hogy szürkemarhát fogunk telepíteni oda, így gazdálkodási központ szerepe is lesz a megfelelő infrastruktúrával. – Somogy megye is kiérdemelte a fejlesztéseket. Mire számítsanak a kirándulók? – Somogyban a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület térsége valamint a Látrány-puszta TT tartozik a BFNPI-hoz. Ordacsehi lesz a helyszíne egy 200 négyzetméteres látogatóközpontnak, a beruházás már zajlik. Ez a Natura hálózatot hivatott bemutatni. Előadóterem, kiállítás, gyerekek részére foglalkoztató, őrszolgálati iroda, parkoló létesül itt. Sőt: a folytatásban is gondolkodunk. A berek élővilágát kívánjuk reprezentálni tanösvénnyel, de a halász, pákász életformát is bemutatjuk. – A levendula kedvelői évek óta visszatérő vendégei Tihanynak. Lesz-e idén is „szüret”? – Aktuális kérdés, hiszen június 15-én veszi kezdetét a nyolcadik „Szedd magad!” levendula akciónk. Annyiban térünk el a hagyományoktól, hogy betartjuk és betartatjuk a járvánnyal kapcsolatos szabályokat. A 2500 Ft-os „belépőt” csak bankkártyával lehet megváltani, eszközöket, így például ollót épp a fertőzésveszély miatt nem fogunk biztosítani, a növény számára táskát azonban igen. Egyszerre maximum 500 fő mehet a levendulaföldre, s a másfél méteres egymás közötti távolságot is figyelni fogjuk mindannyiunk érdekében. (zéa)

Nemesvámosi veszteség – megszűnik a termelés az MTD-nél

A koronavírus járvány – mint minden érintettet – bennünket is nagy feladat elé állított, s azt gondolom, hogy megfelelően helyt tudtunk állni. A lakosságot folyamatosan tájékoztattuk és tájékoztatjuk jelenleg is az internetes felületeinken – weboldal, facebook – és a községben lévő 12 hirdetőtábláinkon is – nyilatkozta Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere.

A hivatal minden dolgozója megfelelően helytállt az új kihívások és problémák megoldása során – legyen az döntéshozatal, szórólapozás, plakátszerkesztés, telefonhívások fogadása, az idősek ellátása, vagy a szociálisan rászorulók segítése. – Meggyőződésem, rendszerünk jól vizsgázott és bebizonyosodott, hogy egy ilyen helyzetre is fel vagyunk készülve. Fejlesztéseink közül a legtöbbet későbbi időpontra időzítettük, melynek oka a koronavírus járvány helyzeten kívül a legnagyobb adózó, az MTD Hungária Kft. augusztusi megszűnése. A költségvetésünket optimalizáljuk, a fejlesztéseinket átütemezzük és törekszünk a lehető legtöbb pályázati forrás elnyerésére. A tervezett létszámbővítést – például közterület-felügyelő felvétele- most felülvizsgáltuk és úgy döntöttünk, hogy a meglévő állománnyal oldjuk meg feladatainkat. Ebben nagy segítségünkre vannak azok a dolgozók, akiknek a munkaköre a járványhelyzet miatt megváltozott: például az iskolai konyhai dolgozók, a sportcsarnok gondnoka, a rendezvényszervező. Ők jelenleg a virágosításban, a közterület karbantartásban, az idősek ellátásában és a járványhelyzet miatti információátadásban vesznek részt – folytatja a község elöljárója. Az MTD Hungária Kft. leépítése és a gyár megszűnése természetesen nem csak az önkormányzatnak jelent problémát, hiszen a gyárban dolgozó munkavállalóknak is új munkahelyet kell keresniük. Az első perctől kezdve folyamatos kapcsolatban van az önkormányzat a céggel, illetve más vállalkozásokat is megkerestek vagy éppen ők keresték meg az önkormányzatot annak érdekében, hogy a vállalkozás telephelye tovább tudjon működni, akár a dolgozók átvételével is. – Szerencsésnek mondhatjuk magunkat a település elhelyezkedése, valamint az elmúlt évek során kialakított jó kapcsolatok miatt, hiszen így mindannyian egy közös cél érdekében tudunk dolgozni a lehető legoptimálisabb megoldás megtalálása érdekében. Örömmel mondhatom, hogy jó úton haladunk és bizakodóak vagyunk a jövőt érintően is – zárta szavait Sövényházi Balázs polgármester. Szendi Péter

Millió éves folyómeder

A Köcsi-tó napjainkban

A Balatonalmádihoz tartozó Káptalanfüred számos kirándulóhelye közül az egyik kiemelt a Köcsi-tó és környéke. A sekély vízben békák, siklók, nádasában vízimadarak vertek tanyát. A 71-es főúttól egészen végig kellemes erdei út vezet, táblák is jelzik a célt. Az egykor szebb világot látott úttörőtáborok előtt elhaladva azt láttuk, hogy azok jelentős része (új tulajdonossal) megújult, s csaknem mindegyikben voltak korai nyaralók. Helyszíni tapasztalataink szerint ugyan fürdésre nem alkalmas a tavacska, de két kisfiú derékig állva lelkesen dobálta ki a termetes köveket a vörösesbarna vízből. Szerintük pancsolni lehet (szerencsére szüleik nem voltak a közelben). A tó és környéke rendezett, padok, tűzgyújtó hely, információs tábla várja a túrázókat. A füvet lakaszálták, s a befolyó vizeknek is kialakítottak egy-egy csatornácskát. Odébb az ősi kőbánya és a

Az egykori kőbánya folyóparti zátony körül lehetett

tanösvény már elhanyagoltabb, de felújítása nem látszik nagyon költségesnek. Pár korlátot az idő (vagy a barbárok) kidöntött, tűz nyomai is látszanak. A tábla felirata szerint jónéhány millió éve folyóvíz alkotott itt zátonyokat. A vörös színű homokköveket sokáig bányászták, ma már erre is tilalom van. A Köcsi-tó gyalogosan is könnyen elérhető, s az idősebbeknek is ajánlható: nincsenek meredek szakaszok, s itt-ott pihenni is lehet a buszmegállóból jövet. szöveg és kép: Zatkalik

Fejlesztések a csopaki strandon – a járvány többletköltséget eredményez

A csopaki önkormányzat nem szeretné korlátozni a strandra belépők számát, ám a koronavírus járvány terjedésének fékezése céljából a kormány és az operatív törzs ajánlásokat fogalmazott meg a strandok működtetésével kapcsolatban.

Ambrus Tibor polgármester

– A koronavírus járvány következménye, hogy a strand működtetésének költségei növekedni fognak. Az eddiginél is több alkalommal kell takarítani, plusz fertőtlenítőszereket kell beszerezni, több humánerő kell a szabályok betartatásához. A bevételek viszont biztosan csökkenni fognak, különösen, ha korlátozni kell a látogatók számát, az idősek számára pedig továbbra is kockázatot jelent nagyobb közösségbe menni – nyilatkozta Ambrus Tibor polgármester. – Többen felvetették, hogy gazdag település vagyunk. Valóban! Az egy főre vetített gépjármű adóban országosan az elsők közt vagyunk, ezt a forrást viszont elvonták. Idegenforgalmi hely lévén fontos számunkra az úgynevezett kurtaxa, ám ennek fizetését erre az évre központilag felfüggesztették. A hozzá tartozó állami támogatás áprilistól átcsoportosításra került a központi költségvetésbe. Az iparűzési adó halasztott fizetése likviditási gondokat eredményezhet és még sorolhatnám a járványból fakadó kieséseket. Reméljük, hogy a járvány elmúltával ismét számíthatunk ezekre a bevételekre. Úgy vélem, e tények ismeretében mindenki számára érthető, miért van még hatványozottabban szükség a strand bevételeire. Ambrus Tibor elmondta: van néhány olyan alapvető szempont, amiből nem tudnak és nem is akarnak engedni. Az egyik ilyen a strand minősége és igényessége. Elértek egy országszerte elismert színvonalat, s ebből nem szabad engedniük. A strand bevétele 170 millió forint volt tavaly, üzemeltetése pedig 60-70 millió forintba kerül a községnek évente. A polgármestertől megtudhattuk azt is, hogy a szezonra elkészült a családi mosdó és a sportpályák körüli füvesítés, s ezzel több száz négyzetméterrel bővült az igénybe vehető terület. Megújult a strandröplabda pálya, hamarosan elkészül a homokföveny és az új vízilabda pálya is. Elkészültek az új információs táblák és a keleti oldalon az új kültéri öltöző. Szendi Péter

Levendula fesztivál – kicsit másképp

Tihany és a levendula neve az elmúlt évszázad során egybefonódott, ugyanis ez a különleges növény annyira szereti a helyi mikroklímát, hogy minden év júniusában lilába borul a „Kincses Félsziget”.

Tósoki Imre polgármester

– Idén sem lesz ez másként, a levendula virágozni fog, hiszen a járványveszély ellenére a természet nem áll meg, ráadásul ez az az időszak a település életében, amikor minden a levenduláról szól. Talán felesleges is mondanom: a helyiek lelkesen, felkészülten várják ennek a gyönyörű és hasznos növénynek a szerelmeseit – mondta Tósoki Imre polgármester, aki azt is közölte lapunknak, hogy június 13-tól 28-ig tartanak a levendula hetek. Ebben az évben azonban a veszélyhelyzet által indokolt intézkedések miatt másképp ünnepelnek. Nem szeretnék, hogy a vendégeik levendulás élmények nélkül maradjanak, ezért egy kicsit csendesebben, egy kicsit lassabban, egy kicsit másképp, de két hetet az illatok és színek jegyében tölthetnek. Elmarad a megszokott kézműves forgatag és nem lesznek nagy koncertek vagy gyermek élményprogramok. Nem lesz nagybetűs fesztivál, de lesz helyette túrák sokasága, kézműves foglalkozások, ismeretterjesztő és sportprogramok. Látogatásra invitál a gyönyörű apátsági major, és rengeteg étterem készít erre az alkalomra ételkülönlegességeket, levendulás menüket. Kétszázmilliós kieséssel, jelentősen korlátozott mozgástérrel készülnek Tihanyban a nyári szezonra. A polgármester úgy látja, hogy a szükséghelyzet akár olyan pozitív tapasztalatokat is hozhat, amelyek később is hasznosak lehetnek. – Jelen pillanatban a szlogenünk az, hogy Tihany vár, és vigyázz rá! Ezzel a vigyázz rá! felszólítással nemcsak azt kérjük a vendégektől, hogy vigyázzanak a turisztikai, természeti és történelmi értékeinkre, hanem az itt élő emberekre is vigyázzon mindenki. Ennek fejében természetesen mi is megteszünk mindent annak érdekében, hogy a hozzánk érkező turisták biztonságban legyenek. Napi szinten fertőtlenítjük például az újonnan megnyitott játszótereket, a kiemelt forgalmú közterületeket, a buszmegállókat, a közintézményeket. A vendéglátósok és a kereskedők is mindent megtesznek a vendégek biztonságáért. Azt üzenem mindenkinek, nyugodtan jöjjön a településünkre, minden vendéget szívesen látunk és várunk – mondta Tósoki Imre. Szendi Péter