Daily Archives: 2020-10-18

Címlap – Ajánló

Válaszd a hazait! Védd a magyar munkahelyeket!

Új jogszabályok garantálják a régió fejlesztését

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács szeptemberi online ülésén tájékoztatót hallgatott meg a régió fejlesztéséhez kapcsolódó kormányzati feladatok ütemezéséről, a szükséges intézkedésekről, de a napirendi pontok között szerepelt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a tihanyi limnológiai intézet és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenysége is. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára előadásában jelezte: a pandémia miatt nem tudják tartani a tervezett egyeztetési ütemet: eddig mindössze hét önkormányzattal történt meg a konzultáció, s még harminchét tóparti települést kell felkeresniük. Elmondta, hogy a hatályon kívül helyezett, a korábbi Balaton-törvényhez kapcsolódó rendeletek az új jogszabályok elfogadásáig hatályban maradnak, s ez különösen a vitorláskikötő építések, strand ügyek vonatkozásában kelt vitát, bizonytalanságot. Álláspontja szerint a vízparti rendelet elfogadásával szelídülnek, egyszerűsödnek majd a helyi polémiák. Az egyeztetésekbe egyébként az önkormányzatokon túl a természetvédelmi szervezeteket, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot, a vízügyi-, közlekedési-, sőt lokálisan a honvédelmi hatóságot is bevonják. A feladat szakmailag is jelentős kihívás elé állítja a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont munkatársait. A Nők a Balatonért Egyesület felvetésére közölte: a megbeszélések végén szintetizálják az észrevételeket, s mind a déli, mind az északi parton szélesebb nyilvánosság előtt ismertetik az általuk elkészített koncepciót, a szabályozási elképzeléseket. Bóka István elnök a tájékoztató kapcsán hangsúlyozta: sikeres, eredményes, konstruktív volt a Füleky Zsolt és munkatársaival folytatott füredi tanácskozás, s reményét fejezte ki, hogy tárca a továbbiakban is folyamatosan tájékoztatja a testületet a történésekről. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója a jelenleg is folyamatban lévő, hatmilliárd forint uniós pályázati forrásból megvalósuló projektjeiket mutatta be. Ezek közül néhány ugyan nem látványos, ám rendkívül fontos a biodiverzitás fenntartása érdekében. Egyik kiemelt teendőjük a tihanyi Belső tó rehabilitációja. Ismeretes, hogy a nemzeti park őshonos állatfajokkal, szürkemarha-, illetve bivalygulyákkal rendelkezik – velük végzik a területkezelést, s nyilvánvalóan szükség van állattartó épületekre, itatásra, kutak ásására és bizonyos szintű gépesítésre is. A Hévízi-tó vízminőségének javítását célzó projektjük 661 millió forint értékben került benyújtásra. A programban élőhely megóvás, idegen honos vízinövények és víziállatok eltávolítása szerepel – itt elsősorban a Hévízi-csatorna kifolyójáról, gyepterületek, lápterületek rekonstrukciójáról, tanösvények, túraterületek kialakításáról van szó. Az igazgató geológiai örökségünkről elmondta: rendkívül gazdag, hiszen a BfNP területén hétszáz barlang búvik meg a föld alatt, de közülük mindössze négy látogatható – első egyik beavatkozási helyszínük a Tapolcaitavasbarlang környezete, a Malom- tó forrásainak a kitisztítása. Puskás Zoltán szólt arról is, hogy egy nemzeti parknál rendkívül fontos a területi jelenlét, hiszen csak így tudják segíteni a hatóságok környezet- és természetvédelmi munkáját. A nemzeti park természetesen a magyar tenger déli partján is jelen van: az Ordacsehibereknél a Natura területek bemutatását célzó projekt végrehajtása van folyamatban: itt élőhely rekonstrukció valósul meg, melyet kiállítótér, tanösvény, iroda kialakítása kísér minimális állattartással, bemutatóval. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója előadásában két kiemelkedő beruházásra hívta fel a tanács tagjainak figyelmét. A látványosabb a Sió-csatorna, a Balaton levezető rendszerének fejlesztése: itt két helyszínen folynak jelentősebb munkák, az egyik Siófoknál a leeresztő- és hajózsilipnél. A hajózsilip bontása befejezés előtt áll, a munkatér lehatárolása megtörtént. Előrehaladottabb stádiumban van a Kiliti térségében található zsilip építése. A várható befejezések időpontja 2022 év vége. Az igazgatóság kompetenciájába tartozó másik terület az északi partszakaszt érinti döntő többségében, ahol szűrőmezők, és a kis vízfolyások rendbetétele kezdődött el. Tájékoztatott arról is, hogy július 22-én megkezdődött a Balatonon a kotrás, egy vízminőség kárelhárítási tevékenység. Jelenleg három kotróhajó dolgozik Balatongyörök térségében, több mint 35000 köbméter mederanyag került eltávolításra azokról a gócpontokról, ahol a tavalyi vízvirágzás központja volt. Jordán Ferenc, a Tihanyi Limnológia Intézet igazgatója tájékoztatójának bevezetőjeként kiemelte: intézményük jelentős átalakulás alatt áll, mely érinti a személyi állományt, az infrastruktúrát, műszereket, a módszertant, és a nemzetközi kapcsolatokat is. Igyekeznek sokat fejlődni a nemzetközi kommunikáció terén is. A végső cél, ha jól kommunikálnak, és jó kutatásokat végeznek, akkor az intézet visszaszerezze azt a presztízsét, amely megkopott az elmúlt években, és megpróbálnak a döntéshozatal megkerülhetetlen szereplői lenni. A jövőben a hazai forrásoktól nagyobb függetlenséget szeretnének elérni, javítani kívánnak az intézet kommunikációján, a hazai partnerekkel pedig hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolatban érdekeltek. Nemzetközi szintű, látható, színvonalas kutatások kellenek, melyek azt a célt szolgálják, hogy a Balatont sokkal alaposabban megismerjék, és megóvásához jobban hozzájáruljanak. Bóka István álláspontja szerint az intézet számára biztosítani kellene az anyagi stabilitást – az értékarányos kutatás és tevékenység mellett – hazai költségvetési forrásokból, hogy a létbiztonság és a kutatói szabadság maximálisan érvényesüljön. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatójából fény derült arra, hogy 2019-ben több mint egymilliárd forintos bevételre tettek szert, s ez volt az első év, hogy ezt az összeget elérték. Az idei tervben ezt 150 millió forint többletbevétellel „fejelték meg” s úgy tűnik, ezt teljesíteni is tudják. Örvendetes, hogy 2021-től már a Fonyódi és a Mórichelyi tógazdaság is birtokukba kerül, s a Balatonudvari halkeltető bérlése is pozitív lesz: nem kell a jövőben tenyészanyagot vásárolniuk. Változatlanul gondot jelent, hogy meglehetősen kevés a horgászok számára rendelkezésre álló partszakasz, s többek között ezért fordulhatnak elő a tihanyi vízparti sétányhoz köthető anomáliák, de más infrastrukturális fejlesztések is indokoltak. Örvendetes, hogy nem csökkent a horgászok érdeklődése a Balaton iránt: tavaly több mint kilencvenezer jegyet értékesítettek, ebből tizennyolcezer a helyi éves területi engedéllyel rendelkezők száma, a többiek időszakos napi, heti jegyet vásároltak. Ebben az évben a számuk valószínűleg százezer fő körül alakul. Süli Ferenc

Körbejárhatóvá kell tenni a Balatont vonattal is

Konferencia a tóparti közlekedésről

A turizmus és a helyi lakosság szempontjából is fontos a Balaton vasúti körbejárhatóságának megteremtése, de az ehhez hiányzó szakasz megépítése még nem szerepel a kormányzati tervekben – derült ki a Balaton Kiemelt Térség Közlekedésének Fejlesztése című online konferencián. Balatonvilágostól Balatonakarattya alig 6 kilométerre található, mégis másfél óráig tart vonattal az út – Szabadbattyánon keresztül. Dorner Lajos, a rendezvényt szervező Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) közlekedési szakértője elmondta, hogy eddig az üdülőkörzet elérhetőségének javítása volt az elsődleges cél, a jövőbeni fejlesztésekkel a régión belüli közlekedési problémák kezelésére kell koncentrálni. A térség egyik legfontosabb feladatának a növekvő gépjárműforgalom „csillapítását” nevezte olyan helyi közlekedési lehetőségek megteremtésével, amelyek hatására készek leparkolni az emberek saját autójukat a kijelölt helyeken. A szakértő sikernek nevezte, hogy a 2014-ben elfogadott régiós közlekedési stratégia 90 százaléka beépült a kormányzati tervekbe. Az online fórumon Borbélyné Szabó Ágnes, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy folytatódik a vasúti és autóbuszos közlekedés összehangolása az üdülőrégióban. Lesznek változások a balatonaligai közösségi közlekedésben, év végéig pedig a déli parton válik ráhordó jellegűvé a buszos tömegközlekedés, jobban igazodva az aktuális vasúti menetrendhez. A folyamatban lévő és tervezett vasútfejlesztésekről Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese számolt be. Mint ismert, megkezdődött és várhatóan jövő év nyaráig tart a Szabadbattyán- Balatonfüred közötti, 55 kilométeres vonalszakasz villamosítása – a projekt része négy állomás átépítése is. Megkezdődik az előkészítése – a közbeszerzési kiírás még idén megjelenik – a Balatonfüred-Tapolca-Keszthely, Tapolca- Ukk 105 kilométernyi szakaszok villamosításának. A terveknek 2022-ig kell elkészülniük. Folyamatban van a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciójának előkészítése, 13 helyszínen épületek, előterek felújításának és akadálymentesítésének tervezése. A várható kivitelezés 2021- 2022-ben lesz hét helyszínen: Zamárdiban, Balatonföldváron, Balatonszárszón, Balatonszemesen, Balatonlellén, Balatonbogláron és Balatonfenyvesen. A további hat helyszínen a kivitelezéshez újabb forrásokra van szükség. Folyamatban van az észak-balatoni vasútállomások rekonstrukciójának előkészítése is, kilenc helyszínen épületek, előterek felújításának és akadálymentesítésének tervezésével. Itt is a következő két évben várható a kivitelezések nagy részének megvalósítása hét helyszínen: Balatonakarattya – Csittényhegyen, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn, Balatonalmádiban, Káptalanfüreden és Alsóörsön. A vonalszakaszon az épületek megújítása is szükséges, amelyhez a forrás még nem biztosított. Megkezdődött az észak-balatoni állomások akadálymentesítésének előkészítése is, de pénz még nincs a kivitelezésre. A következő tíz helyszínen terveznek akadálymentes peronokat és útvonalakat, térvilágítást, utas-tájékoztatást: Füle, Balatonfőkajár-felső, Csajág, Balatonakarattya-Csittényhegy, Balatonalmádi, Káptalanfüred, Csopak, Balatonarács, Balatonfüred. A vezérigazgatóhelyettes beszámolt a folyamatban lévő közút- és kerékpáros útfejlesztések ütemezéséről is. Érdekesen alakult a vasút balatoni forgalma ezen a nyáron, amiről Kormányos László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatóhelyettese számolt be. Az utasok száma összességében 15 százalékkal csökkent, a nyár végére érve el a tavalyi szintet, a szállított bicikliké viszont 30 százalékkal nőtt a 2019-es adatokhoz képest. A vasút idén elérte a kerékpárszállítási kapacitása határait, így ennek bővítése is a jövőbeni feladatok közé került. A vezérigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy az elmúlt időszak fejlesztéseivel sikerült az ország több pontjáról is jobban, közvetlenül megközelíthetővé tenni a Balatont, ezzel vonzóbbá tenni a közösségi közlekedést. Minden eddiginél több klimatizált IC kocsi közlekedett a Balatonnál. Mindkét parton közlekedtek nagy befogadóképességű kerékpáros kocsik meghatározott vonatokon. Sikere volt az újfajta napijegyeknek, amelyek a balatoni vasúti közlekedésben huszonnégy, illetve hetvenkét órán át korlátlan számú utazást biztosítottak a Balaton körül. A tervekben szerepel a Balaton elérhetőségének további javítása, a szolgáltatások további modernizálása, és jövőre KISS motorvonatok üzembe állítása. Szeretnék az újnak számító, igen népszerűnek bizonyult Győr-Balatonszentgyörgy közvetlen utazási lehetőséget Kaposvárig meghosszabbítani. A BFT rendezvényén Molnár Gábor mutatta be az európai üdülőövezetek problémáira fókuszáló Desti-Smart projektet. A 2018 júniusában indult, és 2022 novemberéig tartó, nemzetközi együttműködésen alapuló projekt célja a közlekedési és turisztikai politikák összehangolása környezetkímélő közlekedési rendszerek elterjesztésével, az utazási szokások megváltoztatásával, vonzó alternatívák biztosításával. A tíz ország részvételével zajló programban Magyarországot, azaz a Balatont a BFT munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. képviseli. Ezt követően Bősze Sándor, a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. főmérnöke a projekt keretében kidolgozásra kerülő Megvalósíthatósági Tanulmány és Cselekvési Terv főbb üzeneteit foglalta össze a térség környezetbarát közlekedésének megújítása, fejlesztése érdekében a nemzetközi jó gyakorlatok figyelembe vételével. -tt

E-kerékpárral a nemzeti parkok vezetett túráin

A kormányzat célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra a legélhetőbb európai országok közé tartozzon – mondta csopaki sajtótájékoztatóján az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Révész Máriusz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) munkatársai szeptember végén vehették át azt a 15 elektromos rásegítésű kerékpárt, melyet az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda, valamint az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ biztosított a nemzeti parkok számára.

Kontrát Károly

A kormánybiztos szólt arról is, hogy 2010- től jelentős változások álltak be az egészséges életmód népszerűsítése terén. A mindennapos iskolai testnevelés a programnak éppúgy része, mint a dohányzás visszaszorítása (adatai szerint a rendszeresen dohányzók aránya 36- ról 26%-ra csökkent azóta). További fontos elem, hogy mintegy 150 turistaházat újítottak fel, további ötvené folyamatban van; negyvenöt új kilátó épült, s kétszer annyit újítanak fel, s a turistautakat is egymás után teszik rendbe. Révész Máriusz azt is hozzátette, hogy a vírus „besegített”: robbanásszerűen nőtt azoknak a száma, akik a szabadságukat itthon töltötték. Figyelemreméltó az is, hogy 40%-kal nőtt azok száma, akik szabadidejükben valamilyen aktivitást kerestek. Példaként hozta fel, hogy számos turistaházban előre lefoglalták a helyeket. Véleménye szerint új célcsoportként a gyerekeket kell „megjelölni”, kiszabadítani őket az okostelefonos rabságból, s igazodva igényeikhez, életformájukhoz programokat – pl. tanösvények digitális látogatása – kínálni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kevésbé jó kondíciójúakat is a természetbe lehessen csalogatni. Az e-kerékpáros programról a kormánybiztos elmondta: óriási fellendülés várható. Elsősorban a Fertő-tónál egyre több osztrák, német és holland turista választja a magyar utakat, s ez várható a Balatonnál is. Éppen ezért is fontos esemény, hogy a hazai nemzeti parkok 211 e-kerékpárt vehettek birtokba a közelmúltban (a kormányzat ezt a programot 150 millió forinttal támogatta). A kormánybiztos befejezésül köszönetet mondott a nemzeti parkoknak, s rámutatott: a nemzeti parkok a vezetett túráikkal Magyarország legszebb részeit mutathatják meg, s ezáltal is nőhet a kirándulók hazaszeretete. Baráth Gergely, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója ki- Aktuális fejtette: a fizikailag könnyen tekerhető kerékpárok használatával újabb lehetőség nyílik az idősebb korosztály előtt. A kétkerekűek azonban egymagukban nem elegendőek, kellenek a programok, s ezek megvalósításához a nemzeti parkok kiváló partnereknek bizonyulnak. Hangsúlyozta: nem biciklikölcsönzésről, hanem 5-10 fős vezetett túrákra van szükség.A nemzeti parkok a saját terepviszonyaiknak, a tervezett túráknak megfelelő kerékpárokat kértek. Csopakra „trekking” kerékpárok kerültek, amelyek inkább aszfaltos útra valók, de az enyhébb tereppel is elbírnak. A BfNPI igazgatója, Puskás Zoltán megköszönte a lehetőséget. Mindössze két kerékpárban reménykedett, s a 15 meglepetésként érte. Elmondta, hogy már korábban is felkérték a nemzeti park dolgozóit kerékpáros túrák vezetésére, s bizony rendesen elfáradtak a hagyományos biciklivel tekerő (többnyire már nem tinédzserkorú) csoportvezetők a „villanyosok” mezőnyében. Hozzátette: a BfNPI elsődleges feladata a természetvédelem, a gazdálkodás, de az ökoturizmus képviselőiként annak filozófiáját is át kell adniuk. A környezeti nevelési, oktatási (pl.: Tihany, Bakonybél) tevékenység hangsúlyozott feladatkör lett számukra. A Balaton környéke, a Bakony „túrázásra van teremtve” – mondta –, ezért is dolgoztak ki három (különböző időtartamú, s nehézségi fokozatú) útvonalat. A 2–2.5 órás Csopak–Paloznak–Alsóörs–olaszrizling tanösvény– Csopak útvonal a legkönnyebb, a Tihanyt, Aszófőt, Füredet érintő már hosszabb, s az emelkedőkkel is tarkított, Dörgicséig vezető már 50 kilométeres „kör”. A túrákon a 14. évüket betöltöttek vehetnek részt. Sisakot, kulacsot biztosítanak a kerekezők számára. Kontrát Károly miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a régió országgyűlési képviselője a páratlan Balaton- felvidéki táj szépségeit, a természeti és épített látnivalókat említette, mielőtt maga is nyeregbe szállt. Különleges viszonyok közepette vagyunk – magyarázta –, hiszen a vírus kétarcúvá tette a turizmust. Sok település vezetője arról számolt be ugyanis, hogy a rekordokat döntögető 2019-es évinél is jobb eredményeket produkált az idei nyár, s bíznak benne, hogy a járvány második hulláma ellenére is eredményesek lesznek az esztendő hátralévő hónapjai. Cél – zárta gondolatait Kontrát Károly – Magyarország kincseinek újra felfedezése. A sajtótájékoztató végén Puskás Zoltán és Baráth Gergely együttműködési megállapodást írt alá a kerékpárok használatáról és a programokról. szöveg és kép: Zatkalik

Az együttműködési szerződés aláírása (Puskás Zoltán és Baráth Gergely)