Monthly Archives: december 2020

Címlap – Ajánló

Új támogatásokkal bővül a családok otthonteremtési programja

Megkezdődhet a társadalmi vita a hétéves fejlesztési tervről

Online ülést tartott a Balaton Fejlesztési Tanács

Stratégiai és pénzügyi szempontból is fontos ülést tartott december elején a Balaton Fejlesztési Tanács. A kormányzat képviseletében a folyamatban lévő feladatokról Juhász Szabolcs, a Nemzeti Turisztikai Ügynökség igazgatója tájékoztatta a grémiumot. Elmondta, hogy 2016-ban változott a Balaton régió státusza, s a kiemelt fejlesztési térség besorolás kedvezőbb helyzetbe hozta a tájegységet és lakóit. Örvendetes, hogy a balatoni turisztikai térség három településsel – Herenddel, Kislőddel és Zirccel – bővült. Az igazgatótól megtudhattuk, hogy a tervezési dokumentációk számos konkrétumot tartalmaznak, ám a közeljövőben – a veszélyhelyzet miatt – az értékesítésre és a kommunikációra terelődik elsődlegesen a hangsúly. A teendőkről és elképzelésekről már a nyár folyamán is számos egyeztetési fórumot tartottak a tóparti önkormányzatokkal az illetékes szaktárcák képviselői, s ezeken a megbeszéléseken az alternatívákat is felsorakoztatták. Juhász Szabolcs elmondta: uniós forrásokból harminchárom projekt megvalósítását tudták támogatni, összesen negyvenmilliárd forint értékben. A programok egy része már befejeződött, s a következő két évben még további, az idegenforgalomban is meghatározó jelentőségű létesítményeket – várakat, kastélyokat, gyógyhelyeket, ökoturisztikai centrumokat – adnak át, de jut majd támogatás a világörökség várományosi helyszínek fejlesztésére is. Természetesen a honi költségvetésből is támogatták a turisztikai célú rekonstrukciókat: hat Tourinform iroda felújítására közel százharmincmillió forintot tudtak fordítani, s jövőre folytatódik ezen intézmények korszerűsítése, miközben az itt foglalkoztatottak képzésére is gondolnak. Az ügynökség által kiírt pályázatok közül a szobakiadók körében vélhetőleg a Kisfaludy program szálláshely-fejlesztési pályázatai viszik el a pálmát: ötezer-ötszáz vendég komfortérzete javul a műszaki és esztétikai körülmények pozitív változását érzékelve. Ez a projekt 1.7 milliárd, míg a harmincnyolc település nyolcvanöt strandjának modernizálása több mint hétmilliárd forint támogatásban részesült. A Nemzeti Turisztikai Ügynökség már nyilvánossá tette a jövő évi pályázati forrásokat is: a kiírás szerint a negyedik ütemben másfélmilliárdot költhetnek központi alapból a fenntartók ötvenkét fürdőhely fejlesztésére. Megkönnyítik és biztonságosabbá teszik a vízhez jutás lehetőségét, újabb baba-mama szobák épülnek – a korábbi évek beruházásainak köszönhetően minden adott lesz tehát ahhoz, hogy a Balaton az egyik legvonzóbb úti cél legyen a következő turisztikai szezonban is. Az ülésen Bóka István, a BFT elnökének előterjesztésében a testület elfogadta a Balaton Kiemelt Térség 2021-2027-es évekre szóló fejlesztési programját. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Kft. igazgatója jelezte: a dokumentum nem csak a tanács koncepcióját tartalmazza – idén több alkalommal szerveztek egyeztető fórumot, s a javaslatok egy része beépült a tájegység jövőjét markánsan befolyásoló tervezetbe. Most, a koncepció elfogadása után stratégiai program készül, melyben meghatározzák a résztvevők körét, a megvalósítás módját, a klímaadaptációt, foglalkoznak a térség népességmegtartó erejével, az életszínvonal alakulásával. Meghatározzák, hogy a régió miként tud alkalmazkodni az ágazati és országos tervekhez, beruházásokhoz. Mindezen témákban – s az operatív programokban – lesznek még szakmai, lakossági egyeztetések, ám a BFT márciusi ülése véglegesítheti a régió hétéves fejlesztési tervét. A jövő évi költségvetés kapcsán elhangzott: a Balaton Fejlesztési Tanács – a korábbi évekhez hasonlóan – kétszáztizenkilenc millió forint forrásra számíthat a szaktárcától. Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke hozzászólásában a közös gondokról beszélt. Arról, hogy az idei terveket gyakran felülírta a járványveszély, s ebben az időszakban nagy szükség van a tóért tenni kész lokálpatrióták összefogására. Megtudhattuk, hogy a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont szakembereivel egyeztetnek a tóparti önkormányzatok az új vízparti tervekről, s a testületeknek hangsúlyos szerepük van a Balaton megvédésében. A Balaton Fejlesztési Tanács decemberi ülésén jelen volt Navracsics Tibor, az Északnyugat- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért, valamint a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program végrehajtásáért felelős kormánybiztos. Ez utóbbi rendezvény kapcsán fontosnak tartotta kiemelni: Veszprém és a Balaton kiváló lehetőséget kapott arra, hogy először mutatkozzanak be közösen a kontinens közönsége előtt. Ez olyan új fejezetet nyithat az együttműködésben, amely tovább erősíti a pannon táj lakóinak identitását. Nem pusztán rendezvényekről van tehát csak szó: új folyamatok indukálódnak, új impulzusok kapnak teret, erősödnek, mélyülnek az interperszonális, a közösségi és térségi kapcsolatok. – Az Európa Kulturális Fővárosa cím a tágabb régió számára nyújt bemutatkozási lehetőséget. Olyan – esetenként tradicionális – programsorozatok számára nyit kaput a kontinensre, melyek kuriózumként hatnak a kulturális palettán, növelik az előadók, alkotók ismertségét, népszerűségét. S bár még két teljes év van hátra a megnyitóig, máris számos jó ötlet, önkéntes felajánlás és terjedelmes szereplési lista tudatja a szervezőkkel, hogy sikerült aktivizálni a kultúra barátait. Navracsics Tibor elmondta azt is, hogy bár létesítmények terén kissé elmaradott az infrastruktúra, nem szabad elfeledkezni a korábbi pécsi anomáliákról sem. Ezért arra kell törekedni, hogy a tervezett új helyszínek átadása még 2022 közepén megtörténjen. A kormánybiztos a kultúra és a gazdaság összefüggése kapcsán utalt arra, hogy a veszprémi székhelyű programsorozat alkalmat nyújt a közlekedési fejlesztésekre, a létező kreatív ipar és a minőségi szolgáltatások összekapcsolására is. Egységes gazdaságfejlesztési stratégiára van szükség, melynek alapja a saját motorra alapozott növekedés, s ahol a tudomány és a gyakorlat szimbiózisban él. Süli Ferenc

Hol szorít a cipő?

Aktuális kérdések: biológiai lábnyom, génmegőrzés

A Balatoni Integrációs Kft. december elején ismét olyan online konferenciát szervezett, melynek témái ugyan már átsiklottak a közbeszédbe, ám a napi helyzettel vajmi kevésbé van tisztában az átlagember. Samu Ferenc, az Eötvös Loránd Kutatóközpont munkatársa ezért már előadása kezdetén provokatívnak tűnő kérdéssel lepte meg hallgatóit: Ez pedig így hangzott: meddig nőhet még az emberiség ökológiai lábnyoma? Negyedszázad telt el, hogy ez a fogalom bevonult a köztudatba, s azóta sem veszített aktualitásán. Az alaptézis, a sarkalatos pont ugyanis az, hogy az ökológiai lábnyom meghaladja-e a biokapacitást. Földünk hetven százalékát tenger borítja, a maradék terület hetven százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. A termés megoszlása, hasznosítása bizonyára meglepő: emberi fogyasztásra mindössze huszonhárom százalékát fordítjuk – a többi az állatállomány táplálását szolgálja. Tudomásul kell vennünk, hogy a Föld zárt rendszer, csak a nap által sugárzott fény és hő van erre hatással. Ezért kell a természeti tőkével – szél, víz, nap, ásványok, ércek – takarékosan gazdálkodnunk, bár már a hetvenes évek elején átléptük a rendelkezésünkre álló biokapacitást. Az éghajlatváltozás a jövőbeni megújulás gátja, hatalmas kapacitásokat veszíthetünk el. Tavaly a közel nyolcmilliárd ember százhetvenöt százaléknyi Földet „használt el” , s évente egyre rövidül ez az időszak: 2019-ben már július 29-én elértük a felhasználható mennyiséget. Az ökológiai lábnyom ugyan egyenlőtlen elosztásban érzékelhető – kivétel például Indonézia -, ám az ok mindenütt azonos: egyre jobban szeretnénk élni. Samu Ferenc szerint át kell látnunk lehetőségeinket, a tények közötti összefüggéseket, a fogyasztás, a termelés és az energiafelhasználás kölcsönhatását. A szlogen nem változott: gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan. A fórumon előadást tartott Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója is. Elmondta: a múlt, jelen és jövő hármas egységében sokszínű kultúrnövényeink megőrzésének hálás feladatát vállalták magukra. Jelezte, hogy a klímaváltozás miatt a sokféleséget is veszély fenyegeti – azonnali cselekvésre van szükség. Bemutatta a szervezetet, a működést és a hatáskört, amely a teljes növényi spektrumot lefedi – rendkívül fontos, hogy minden évben gyarapodik a gyűjtemény. Hangsúlyozta: a központ nem múzeum, a génbanki gyűjtemények mobilisak, termelésbe vonásuk hasznos és indokolt. Együttműködnek egyetemekkel, civilekkel, számos biogazdálkodóval napi kapcsolatban vannak, s szívesen biztosítanak számukra vetőmagot. Közös érdek a hazai tájfajták megőrzése, mert ezek jelentik a hungarikumok alapját. Rendkívül örvendetes, hogy a magyar gazdák egyre több bemutatókertet hoznak létre, s ezzel mintegy modellt is teremtenek a látogatók, az érdeklődők számára. Az elkötelezett, ugyanakkor az újra érzékeny szakemberek szívesen vesznek részt oltványok készítésében, s ezzel még színesebbé teszik a palettát. A főigazgató asszony jelezte: minden érdeklődő előtt nyitva áll a tápiószelei génmegőrzési központ.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ on-farm hálózata

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (www.nodik.org) 2018-ban létrehozott on-farm hálózatának célja, hogy a génbankban tárolt tájfajtákat vissza helyezze azok eredeti termesztési körzetébe, ezáltal biztosítva a hosszú távú in situ fenntartásukat a termesztésükön, valamint a gyakorlati hasznosításukon keresztül. A hálózat olyan agroökológiai szemléletű gazdálkodókból áll, akik elkötelezettek a mezőgazdaság biológiai sokféleségét biztosító tájfajták gyakorlati fenntartása, hasznosítása és terjesztése iránt. Az országos hálózat jelenleg 20 gazdálkodóból áll, akik a saját tájegységükből származó tájfajták felszaporításán dolgoznak annak érdekében, hogy ezek a köztermesztésből régen kiveszett fajták mielőbb visszatérhessenek a földekre, illetve az emberek asztalára. A munkájukat a génbank koordinálja, technikai, szakmai és anyagi támogatást nyújtva a kapott génbanki minták szakszerű felszaporításhoz. A szerződéses együttműködés keretén belül egy-egy gazdálkodó 5 helyi tájfajta fenntartását, illetve felszaporítását vállalja, dokumentálva az adott fajta tulajdonságait, valamint a termesztése során szerzett tapasztalatokat. További információ és csatlakozás: Hegyesi József (on-farm koordinátor): hegyesi.jozsef@nbgk.hu