Monthly Archives: május 2021

Címlap – Ajánló

Lapszél… A szabadság szele…

… avagy inkább szellője. Már április végén lehetett látni, érezni, hogy a május csak meghozza a régóta óhajtott szabadságunkat. Egyre többen töltötték helybéliek és turisták szabadidejüket a Balatonnál, s egyre nagyobb volt a bizalom a nyitás iránt. Végre átléptük a bűvös hárommilliót, s egy hirtelen ugrással bőven a négymillió fölé kerültünk, ezzel is példát mutatva a világnak. Természetesen az oltások számáról van szó, jóllehet arról is írhatnánk, melyik település hány milliót kapott fejlesztésre, beruházásra, felújításra. Bár az időjárás csak néhányszor volt kegyes hozzánk, azért csak előkerültek a kerékpárok, a túrafelszerelések. A vendéglátásban érintettek lélegzetüket visszafojtva figyelték a fejleményeket, s szinte azonnal igazodtak a lazításhoz: teraszok nyíltak, ahol sok helyütt még fel is festették a távolság tartására utaló sajátos jeleket, óvatosságra intő táblák kerültek ki. Páran ezt szellemesen, piktogramokkal, rajzokkal tették szemléletesebbé. A kötelezően előírt információk, figyelmeztetések haladéktalanul megjelentek, s nem egy helyen az ejnye-ejnye helyett maszkot kapott a magáról megfeledkező vásárló. A kézfertőtlenítők (saját tapasztalat) még a késő esti órákban is működtek, s az alattuk keletkező tócsákat is gyorsan megszüntették. A vásárlók, bámészkodók döntő többségéről is a fegyelmezettség nyugtázható, de láthattunk ellenpéldát is. A sétányokon bizony lejjebb-lejjebb csúszott a maszk a kocogók, kerékpárosok arcán, de az üzletekben, intézményekben, piacokon szinte folyamatosan elhangzó figyelmeztetések megtették a hatásukat. Tetszett, hogy a gyerekek a szüleiket, a szülők meg az apróságokat intették pár szóval vagy mozdulattal, ha szabálytalanságot tapasztaltak. A fel- és megszabadulás szellője érintette meg az embereket. Morózus tekintetek (arcot még sokáig nem láthatunk!) enyhültek meg, s a maszkok mögül sok nevetés is szállt a még hűvöskés balatoni levegőbe. Ám a derű mögött még ott van a mögöttünk álló bő egy esztendő intése: ne bízzuk el magunkat, legyünk óvatosak. Sok évtizede ez még a politikára vonatkozott, ma a legféltettebb kincsünkre, az egészségünkre. Vigyázzunk, óvakodjunk hát, mert a tavaszi szellő visszakényszeríthet a kiskabátba… Zatkalik András

Legyen a természet élmény mindenki számára!

Május 5-e az esélyegyenlőség napja, mely alkalomból a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., online figyelemfelhívó rendezvényt szervezett „Hozzáférhető természet, akadálymentes természeti élmények” címmel a „Természet korlétok nélkül” elnevezésű, Erasmus+ program által finanszírozott projekt keretében. A természet megismerése, a hozzáférhető természeti élmények biztosítása a fogyatékossággal élő személyek számára fontos célkitűzés az Európai Unióban. A nemzeti parkok, természetvédelmi területek és a természeti élményt nyújtó látogatóhelyek egyre több akadálymentes szolgáltatást nyújtanak, ugyanakkor nem áll rendelkezésükre megfelelő tájékoztatás, iránymutatás az adott helyszín állapotának felmérésére, amely alapján a terület fenntartói dönthetnének, milyen akadálymentesítési intézkedések megvalósítására lenne szükség. A „Természet korlátok nélkül” projekt két fontos kérdésre keresi a választ. Egyrészt, hogyan lehet a szervezett túrákat javítani, hogy azokon a fogyatékossággal élő emberek is részt vehessenek? Másrészt, az egyéni kirándulások kapcsán hogyan lehet a tanösvényeket, túraútvonalakat átalakítani a fogyatékossággal élő emberek hozzáférhetőségének biztosítása érdekében? A projekt ajánlásokat fogalmaz meg a tanösvények, túraútvonalak és látogatóközpontok akadálymentesítésének elősegítése érdekében és ehhez kapcsolódóan jó példákat mutat be Németország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország területéről. A május 5-ei rendezvény célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a fogyatékossággal élő személyek nehézségeire és az akadályokra, melyekkel szembesülnek a természet megismerése során. A túraútvonalak és tanösvények hozzáférhetőbbé tétele érdekében a rendezvényen bemutatásra kerültek a „Természet korlátok nélkül” projekt eddigi eredményei, valamint a résztvevők jó példákat és gyakorlatokat ismerhettek meg a Balaton térség természeti élményeinek akadálymentesítése kapcsán. A rendezvényen előadóként a témában leginkább érintett szervezetek – úgymint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa képviseletében, a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Mozgássérültek Aktív Egyesülete, valamint a Hungary4All Akadálymentes Turisztikai Nonprofit Kft. – képviselői vettek részt. A rendezvényen végig biztosított volt a jelnyelvi tolmácsolás, így az esemény a siket és nagyothalló résztvevők számára is akadálymentes volt.

Ember és természet – veszedelmes viszonyok

Online konferencia a Föld napján

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? A környezetvédők által több évtizede megfogalmazott jelszóra naponta milliók kívánnak választ adni, az április 22-re kijelölt Föld napja pedig lehetőséget ad az aktuális problémák nemzetközi elemzésére. A jeles dátum alkalmából a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. online fórumot szervezett rangos előadók bevonásával. Sipos Katalin, a WWF Hungary igazgatója bevezető prezentációjában a Föld egészsége és a pandémia közötti összefüggés forrását, egymásra hatását elemezte. – Veszedelmes viszonyok tanúi és alakítói vagyunk, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy megváltozott az ember és a természet kapcsolata. Az élővilág zoonózisos betegségektől szenved, azaz az állatok világából „importáljuk” a betegségeket – a legmarkánsabbak, legrettegettebbek a HIV-, az AIDS- és az ebola-vírusok. Egyre több támadás ér bennünket, a terjedési utak lerövidülése, a globalizáció és a turizmus pedig felgyorsítja a járványok terjedését. A kórokozók tempósan, két formációban jutnak szervezetünkbe: közvetlenül, haszonállatok útján, vagy köztes gazda segítségével. Elképesztő a gasztronómiai kínálat: ennek döbbenetes példája a konyhakész denevérek, kígyók piaci jelenléte, de a szója, a marhahús preferálása is deformálja a hagyományos élelmiszer láncot. A világkereskedelem mindent áttörő érvényesítő ereje vezetett az Amazonas menti esőerdők gyérítéséhez, a szűnni nem akaró beruházásokkal pedig leszűkítjük a vadállatok életterét – ma már nem extrém látványosság az oroszlánok, medvék megjelenése az autóutakon, vagy éppen a hegyi kecskék randalírozása a belvárosban. – A pandémia ugyan az ipar korlátozott leállásához vezetett – melynek köszönhetően javult a levegő minősége a glóbuszon -, azonban lokálisan folytatódott a természet kizsákmányolása. Azt is tapasztalhattuk, hogy a kezdeti sokkhatás után egyre nagyobb, értékesebb lett a társadalom szemében a környezet, a natúra. A jövő is számos titkot és csapdát tartogat számunkra: a legsúlyosabb kockázatok a klímaváltozáshoz kötődnek. Somlai Szilárd, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakvezetője előadásában az elmúlt egy év pozitív és negatív hatásait vette górcső alá a természeti értékek védelme aspektusából. – A pandémia számos tanulsággal szolgál. Valamennyien érzékelhettük, hogy napjainkban a társadalom másként viszonyul környezetéhez, mint korábban. Célunk a szemléletformálás: sajátos lehetőségeinkkel azt a célt kívánjuk elérni, hogy az emberek tényleges értéknek tekintsék a természetet: olyan személyes tulajdonuknak, mint az autójuk, a házuk – ez egyben a fennmaradás záloga. A nemzeti parkok feladatköréhez tartozik, hogy a tematikus bemutatóhelyek fenntartásával és funkcióik ismertetésével ez a kapcsolat szorosabbá váljon. A látogatóhelyek, tanösvények a „koncentrált természet” szerepét töltik be – mondhatjuk azt is, hogy ezek a területek az áldozat szerepét töltik be, a tömeges turizmus tehát nem a védett területekre koncentrálódik. E szerepkörnek tökéletesen megfelelnek az elmúlt két évtizedben kialakított, zömmel interaktív látogatóközpontok – az érdeklődők száma ez idő alatt közel tízszeresére emelkedett, s 2019-ben megközelítette a félmilliót. – A problémák egy részét természetesen ők okozzák. Azok a polgárok, akik letérnek a kijelölt útvonalaktól, akik illegális tűzrakó helyeket létesítenek, akik kedvenc háziállatukkal felverik a táj csendjét, s akik új nyomvonalakat hoznak létre a kilátók környékén. Esetenként saját életüket, testi épségüket veszélyeztetik a tiltott sziklamászással, az erdei utakon történő kerékpározással, s akik ezeken a gyönyörűséges terepeken szabadulnak meg a háztartási hulladéktól, építési törmeléktől. Hatvanezer hektárnyi területet oltalmazunk – nem ritkán polgártársainktól is. Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport szakjogásza a járvány kezdete óta eltelt időszak jelenségeinek analizálása során arra a következtetésre jutott, hogy a levegő minőségének pozitív irányú változása sem oldja meg alapvető gondjainkat. Relatíve magas a szálló por koncentrációja, a részecskék pedig – minél kisebbek, annál veszélyesebbek – elmerülnek az emberi szervezetben, s főként a légutakat támadják meg. Betegségünk súlyossága – csakúgy, mint a most tomboló vírus esetében – elsődlegesen ezek állapotától függ. A mortalitás szoros összefüggésben van a légszennyezettséggel, s érzékelhető, hogy az átmeneti javulás után visszatért a régi állapot. A főváros szolgálja ehhez a megfelelő modellt, ugyanis Budapest centrumában az ingyenes parkolás nem csak részleges, lokális káoszt – fokozatosan romló minőséget is okoz. Az ártalmas levegőért a lakosság felelőssége megkérdőjelezhetetlen: a kibocsátók között első helyen szerepel. A jogszabályok ugyan tiltják az avar- és a háztartási hulladék égetést, ám az ismerethiány, a felelőtlenség és a szegénység gyakran felülírja a ezeket a rendelkezéseket. Változás csak szigorúbb hatósági beavatkozással, keményebb szankciókkal és az ellenőrzés hatékonyságának növelésével képzelhető el. Csepregi István, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a köztisztaság stratégiai ágazat jellege a pandémia alatt felerősödött. A kezdeti időszakban a pánikvásárlás miatt jelentősen emelkedett a háztartási hulladékok mennyisége, ugyanakkor az iskolák, szállodák, vendéglátóhelyek zárva tartása miatt ezen intézmények zéróhoz közelítő szolgáltatást vettek csak igénybe. Változatlanul gondot jelent a karanténban élők által „termelt” hulladék szállítása, sőt új típusú, feleslegesnek minősülő termékek is kukába kerültek. Ezek főként a járvány elkerülését célzó vegyi, gyógyászati vagy védekezési eszközök: tisztító, fertőtlenítő szerek, kesztyűk, maszkok. S ha kérdő mondattal indítottuk összefoglalónkat, azzal is fejezzük be: vajon át tudjuk-e menteni a pozitív vonulatot a járvány utáni időszakra? Süli

Engedjük közel a természetet!

A talaj állapotának legjobb indikátorai – a gyomnövények

A jó idővel a kertekben a kedvenc madaraink, pillangók és a szépen zöldellő fű mellett megjelennek a gyomok is. Az egyszeri kerttulajdonosban ilyenkor felmegy a pumpa és rohan kapáért vagy gyomirtóért – vérmérséklettől függően. Az azonnali totális pusztítás helyett azonban ismerkedjünk egy kicsit a gyomokkal. Annál is inkább, mert aki nagyra értékeli a természetbarát kertet, az igyekszik kerülni a vegyszerek használatát. A gyomok tág tűrésű, gyors fejlődésű, nagy vitalitású növények, melyek jól alkalmazkodnak a környezeti viszonyokhoz, általában nagy mennyiségben jelennek meg a művelt területeken. Gyorsan túlnövik a kultúrnövényeket, árnyékukkal és a gyökereik által elszívott tápanyagokkal hátráltathatják azokat a növekedésben. Tehát gyom minden olyan növény, mely az adott művelt területen nem kívánatos. Ezen a ponton kell megállnunk egy pillanatra és elgondolkodni azon, mely területeket tartunk „művelt” területnek? A szántóföldeket? Igen. A konyhakertet? Igen. Az udvart? A parkokat? A játszóteret? Az árokpartot? Ez utóbbiaknál már nem szabad rávágnunk az igent. A kis fehér virágú kamilla, sárga virágú gyermekláncfű, hosszú száron ringatózó kék virágú búzavirág és a piros pipacs, a bogáncs mind-mind hozzátartoznak a magyar táj képéhez. Ráadásul nem véletlenül nő ott, ahol megtelepedett. A gyomok ugyanis jelenlétükkel jelzik a talaj minőségét, következtethetünk annak állapotára. Így akár fontos segítségként is tekinthetnénk rájuk, hiszen sok információt kaphatunk általuk a talaj jellemzőiről, de akár arról is, hogy milyen tápanyag ellátási hibákat követünk el, vagy milyen talajápolási munkálatot felejtettünk ki. Bizonyos gyomnövények jelzik a meszes, mész-szegény vagy savanyú talajt, amely hatalmas segítség, amikor ültetésnél ki kell választanunk a talajunkhoz leginkább passzoló kultúr- és dísznövényeinket, hiszen azok is a számukra legmegfelelőbb talajban fognak a legszebben fejlődni. A tömörödött és pangó vizes talajjelző növényei a mezei aszat (Cirsiumarvense), mezei zsurló (Equisetumarvense), mezei menta (Menthaarvensis), nagy útifű (Plantago major), libapimpó (Potentillaanserina, Syn: Argentinaanserina), martilapu (Tussilagofarfara), kúszóboglárka (Ranunculusrepens), réti legyezőfű (Filipendulaulmaria), moha, tarackbúza (Elymusrepens), gyepes sédbúza (Deschampsiacespitosa). Az ilyen talajokat javíthatjuk komposzt és homok bedolgozásával, rendszeres ásóvillás lazítással. Soha ne ásóval dolgozzunk, mert az megzavarja a talajéletet. Nyirkos talajt jeleznek a lórom (Rumex), halovány aszat (Cirsiumoleraceum), réti kakukktorma (Cardaminepratensis). Ahol ilyet találunk, ott érdemes komposztot és homokot bedolgozni a talajba, illetve a vízelvezetést megoldani. A száraz talajok számára a mulcsozás a legjobb segítség. Indikátornövényei a festő pipitér (Cotatinctoria), apró gólyaorr (Geraniumpusillum), réti útifű (Plantagomedia), bürökgémorr (Erodiumcicutarium), nyári hérics (Adonis aestivalis). A savanyú talajokat a mezei menta (Menthaarvensis), tarlóhere (Trifoliumarvense), pipitér (Anthemis), juhsóska (Rumexacetosella), erdei deréce (Chamaenerionangustifolium) jelzi. Ide sok savanyú talajt kedvelő dísznövényből válogathatunk, de algamész, kerti mész bedolgozásával a talaj pH-értékét helyreállíthatjuk. Nitrogénben szegény talajt jeleznek a parlagi ecsetpázsit (Alopecurusmyosuroides), piros kenderkefű (Galeopsisladanum), karcsú veronika (Veronicafiliformis), varjúháj (Sedum), borzas bükköny (Viciahirsuta), vadmurok (Daucuscarotasubsp. carota). Ilyenkor juttassunk ki nitrogénben gazdag szerves trágyát. Ha mezei menta (Menthaarvensis), apró szulák (Convolvulusarvensis), nagy csalán (Urticadioica), kicsiny gombvirág (Galinsogaparviflora), vézna kutyatej (Euphorbiapeplus), szelíd csorbóka (Sonchusoleraceus), podagrafű (Aegopodiumpodagraria), pásztortáska (Capsellabursa-pastoris), ragadós galaj (Galiumaparine), laboda (Atriplex), perzsa veronika (Veronicapersica), vérehulló fecskefű (Chelidoniummajus), tyúkhúr (Stellariamedia), fehér libatop (Chenopodium album) nő a talajon, akkor nitrogénben gazdag talajjal van dolgunk. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha túl sok műtrágyát, tárgyát juttatunk ki, így a sok nitrogén fogékonyabbá teheti a növényeket a kórokozókra, kártevőkre. Nagyon fontos szempont a gyomnövények mellett az is, hogy jó méhlegelők, hiszen kora tavasszal élelmet biztosítanak a méheknek. Ezért ezeket a gyomokat csak azután távolítsuk el, miután más növények már virágzanak, és így vonzzák a méheket. Könnyen beláthatjuk: a sikeres növénynevelés, termesztés elengedhetetlen feltétele, hogy kertünk adottságait ismerjük, gondoskodjunk a szükséges talajszerkezetről, elegendő vízről és természetesen a beporzókról. A zöldségeskertnek természetesen gyommentesnek kell lennie, de a kert többi részébe próbáljuk meg a természetet beengedni. Segíteni fog nekünk jól gondoskodni a haszonnövényeinkről a tudás átadásával, a beporzók éltetésével. Csak olvassuk értőn a természet tanítását. A növények meghatározásához többféle ingyenesen letölthető telefonos applikáció segítségét is igénybe lehet venni, amelyek akár a lefotózott gyom képe alapján is felismerik az adott növényt. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.