Monthly Archives: december 2021

Lapuk minden kedves Olvasójának és Partnerének áldott karácsonyt és boldog új esztendőt kívánunk!

Karácsonyi süteményünk – nélkülük nincs mézeskalács

A karácsony elképzelhetetlen mézeskalács nélkül, hozzájárul a megismételhetetlen ünnepi hangulathoz. A gyömbéres, fahéjas, szegfűszeges illatú mézeskalács készítése kellemes illattal árasztja el az egész házat. A mézesek nem csak a karácsonyfán mutatnak jól, díszíthetjük velük az adventi koszorút, az ajándékokat vagy egyszerűen csak eszegessük forralt bor vagy tea mellé. Mézeskalácshoz pedig mézre van szükség. A klímaváltozás azonban a méhészetre, méztermelésre is súlyos hatással van az egész világon. A magyar mezőgazdaság egyik fontos ágazata a méhészet. Jelentőségét a méz és egyéb méhészeti termékek előállítása, a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen megporzás, valamint az ökológiai egyensúly fenntartásához való hozzájárulás adja. A méhészet gazdasági jelentősége, hogy a méhészeknek jövedelmet biztosít, az országnak pedig jelentős exportárbevételt produkál. Emellett a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátásában is fontos szerepet játszik. Ökológiai jelentőségét a méhek általi beporzás más módon nem helyettesíthető tevékenysége adja. A klímaváltozás, a nagyüzemi mezőgazdaság túlzott vegyszerhasználata a méhek és más beporzók populációit jelentősen csökkentette/csökkenti. A méhekre több módon is hat a klímaváltozás: egyrészt lerövidül a haszonnövények tenyészideje, így lerövidül a főhordás ideje is. Megfelelő méhlegelők híján pedig legyengülnek az állományok és fogékonyak lesznek a betegségekre is, illetve újabb kártevők érkeznek Afrika felől.A beporzó rovarok, köztük a méhek állományainak csökkenése igen súlyos probléma! A méz fontos alkotórésze az egészséges táplálkozásnak. Az egészségvédelem, a betegségmegelőzés szempontjából fontos élelmiszernek tekintendő. A méz édes ízét a nem kristályosodó gyümölcscukor adja meg, azt pedig, hogy milyen zamatú lesz, azok az illóolaj arányok határozzák meg, melyeket a különféle virágok nektárjai adnak, amit a méhek összegyűjtöttek. A Magyarországon termelt leggyakoribb méztípusok: akác-, selyemkóró-, hárs-, repce-, napraforgó-, gesztenye-, medvehagyma- és vegyes virágméz. A sötétebb színű mézek gazdagabbak ásványi elemekben, például vasban, rézben, mangánban. Gazdag vitamin- (B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12, A-, E- és C-vitamin) és ásványi anyag forrás (kálium, nátrium, kalcium, magnézium, cink, fluor, mangán, foszfor, jód, réz, vas). Kitűnő ízesítő és édesítőszer, teákba, gyógyteákba, sütemények, cukorkák készítéséhez, kenyérre feltétnek is tökéletes. Jó házi szere a meghűléses betegségeknek, a természetes antioxidánsok a szabad gyököktől védik a szervezetet, enyhén gyulladás gátló. Segíti az emésztést, a vízkiválasztást és nyugtató hatású. A méz az egyik leggyakrabban hamisított termék a világon. A hamisítás legegyszerűbb formája, amikor az eredet megjelölést hamisítják, vagyis a származása/földrajzi vagy fajtája/ botanikai eredete tér el a címkén jelölttől. Előfordul, hogy a méz hamisításakor idegen anyagokat kevernek hozzá, hogy megváltoztassák a zamatát, viszkozitását, csökkentsék a kristályosodásra való hajlamát, és olcsóbban eladhatóvá tegyék. Előfordul, amikor a méz egy részét cukorsziruppal helyettesítik, vagy a cukorszirupot a méhek etetésére használják (ez nem jelent egyet a méhek téli etetésével). A harmadik módszer az úgynevezett gyantaszűrés, amelynek a végeredménye egy, az eredeti méznél világosabb, steril cukorszirup lesz, amiben szinte nincs semmi értékes szárazanyag tartalom. Ha az ilyen „mézhez” hozzáadják egy adott földrajzi hely virágjainak pollenjét, gyakorlatilag „honosítható” lesz, helyivé válik. Ennek a hamisítási módnak már a technológiáját is jó pénzért árusítják. Laikusként a mézeket nemigen tudjuk ellenőrizni, de gyanakvásra adhat okot, ha feltűnően olcsó! Ha világosabb, jellegtelen, inkább cukor, mint méz ízű, hígabb, könnyebben feloldható a folyadékban, amihez keverik, vagy ha nem kristályosodik. A valódi méz ugyanis – az akác kivételével – néhány hét alatt bekristályosodik. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Mézeskalács készítése

Mézeskalács készítése:
• 500 g liszt
• 125 g méz
• 150 g vaj
• 150 g barna cukor
• 2 db tojás
• 1 csomag mézes sütemény
fűszerkeverék
• 1 csapott evőkanál szódabikarbóna
• egy csipet só
• 1 narancs reszelt héja

A mézet, a vajat és a fűszereket egy kis lábasban kevergetve összemelegítjük. A barna cukrot és a tojásokat robotgépben habosra keverjük, majd alacsonyabb fokozatra kapcsolva hozzáadjuk a mézes keveréket, később fokozatosan a szódabikarbónával, a sóval és a narancs lereszelt héjával elkevert lisztet is. Lágy, ragacsos masszát kapunk, amit fóliába csomagolva egy egész éjszakára a hűtőbe teszünk. Másnap a hűtőből kivéve hagyjuk egy kicsit felengedni a masszát, és lisztezett deszkán kb. 2 mm vastagságúra nyújtjuk, majd tetszés szerinti formákkal kiszúrjuk. 180 fokra előmelegített sütőben 8-10 percig sütjük, figyelve, nehogy megégjenek. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni a mézeskalácsokat, majd tetszés szerint írókával díszítjük őket.

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Nagy ívű fejlesztések országosan és régiós szinten

December elején ez évi utolsó ülését tartotta a Balaton Fejlesztési Tanács, s ahogy ez napjainkban már megszokottá vált, a pandémia miatt ezúttal is online formában. A fórum első napirendjéhez – a Tájékoztató a Balaton fejlesztéséhez kapcsolódó kormányzati feladatok előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről című előterjesztéshez Nagy Attila, az Agrárminisztérium főosztályvezetője tartalmas, lényegekre törő előadásban ismertette a tárca teendőit, a rendelkezésre álló anyagi forrásokat. Megtudhattuk, hogy a közös agrárpolitikán belül a vidékfejlesztési program 2021-2022-ben átmeneti időszakát éli, mivel az EU-s jogszabályok nem születtek meg időben – ezért a régi jogszabályok alapján, de már az új források terhére hirdetik meg a pályázati felhívásokat. A Balaton régióban élők számára elsődlegesen a turizmust, az egyedi szennyvízkezelést, a helyi termékértékesítést segítő termelői piacok infrastrukturális fejlesztését és a külterületi utak építését segítő pályázatok lehetnek fontosak. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára előadásában a 2021-2027 között érvényes pénzügyi ciklussal kapcsolatosan elmondta, hogy a magyar kormányzat a hazai és uniós forrásoknak köszönhetően jelentős beruházásokat kíván megvalósítani. A tervek a gazdasági növekedés mellett az innováció felfutását, a települések dinamikus fejlesztését tartalmazzák. Örvendetes, hogy a turizmus támogatására fordítható tétel csaknem duplája az elmúlt hét évben e célra biztosított összegnek, bár abban az időszakban sem panaszkodhatott a balatoni régió: háromszázhetven milliárd forint érkezett a magyar tenger partjára. A jelenleg futó költségvetés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben – százhetvenkilenc települést érintően – közel tízmilliárd forint turisztikai célú forrást tartalmaz, de Somogy, Veszprém és Zala megye is a kiemeltek közé tartozik a TOP Plusz keretnek köszönhetően. A tanács megtárgyalta a partnerszervezetek – a Balatoni Szövetség és a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének – munkájáról szóló beszámolót. Bóka István, a BFT elnöke elismerőleg szólt mindkét szervezet és az aktivisták önzetlen, lokálpatrióta tevékenységéről. A tanács tagjai hasonlóan nyilatkoztak a Balatoni Integrációs Kft. nemzetközi projektekben való részvételéről. A beszámoló hű képet ad arról, milyen szoros munkakapcsolatot ápol a kontinens környezetvédelmi, fejlesztési és turisztikai szervezeteivel. Az Interreg Europe Program keretében megvalósuló úgynevezett DESTI-SMART projekt turisztikai és közlekedési ágazatok fokozott együttműködését, innovációját és integrációját célozza meg, olyan kiemelt fontosságú kulcsfontosságú témakörökön belül, amelyek várhatóan hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez a fenntartható mobilitás és a hozzáférhetőség révén. A programban görög, angol, olasz, német, portugál, spanyol, lett és ciprusi partnerek vesznek részt. A STRENCH projekt célja a kulturális örökség és erőforrások fenntartható használatának javítása – hét ország közreműködésével. Az Inspiring for Biodiversity – Biológiai sokféleség ösztönzése (ERASMUS+ Program) program alapvetése szerint az emberi élet minden mozzanatát a Föld élővilágának sokszínűsége táplálja, a biológiai sokféleség a legértékesebb természeti kincs. A projekt célja a szemléletformálás a biológiai sokféleséggel kapcsolatban Európa országaiban. A projektben hat ország szervezete vesz részt. A Lakes without Limits – Tavak határok nélkül (ERSAMUS+ Program) A „Tavak határok / Természet korlátok nélkül: A környezeti neveléshez és természeti élményekhez való hozzáférés biztosítása a fogyatékossággal élő emberek számára” elnevezésű projekt célja elősegíteni, hogy a természet mindenki számára élmény lehessen három ország együttműködésével. A Living Gardens célkitűzése élőhelyek kialakítása a kertekben a veszélyeztetett fajok védelmére Ausztriában és Magyarországon (Interreg V-A Ausztria- Magyarország Együttműködési Program). Az ECHOES – Ecomuseums and Museums as Communities for Heritage resilience, Openness, and Economic Sustainability – Ökomúzeumok és múzeumok, mint közösségek az örökség ellenálló képességéért, nyitottságáért és gazdasági fenntarthatóságáért nyolc ország részvételével. E téma kapcsán hangzott el, hogy jövőre Balatonfüreden tartják meg a II. Fenntartható Kultúrtáj Menedzsment Nemzetközi Kongresszust. Elkészült a turisztikai szezon köz- és vízbiztonságát elemző beszámoló is. Ezen a nyáron tizennégy vízbefulladásos esemény következett be. Az esetek szinte kizárólag – egy kivételével – a fürdés vagy úszás során, illetve valamilyen felfújható vagy egyéb fürdőeszköz alkalmazása kapcsán történt Tavaly nyolc halálos áldozata lett a Balatonnak, ám a balesetek elemzése során – s ez a konklúzió erre az évre is vonatkozik – minden alkalommal megállapítható a személyes felelősség. Emelkedett a strandi lopások száma is, különösen „veszélyes” hónapnak számított a kánikulát hozó július. A megelőzés terén egyetlen megoldás lehet a hatékony tömegtájékoztatás, a prevenciós előadások, nyilatkozatok folyamatos megjelentetése, és az íratlan vízi ismeretek állandó sulykolása. Ez év tragikus eseményei közé tartozik, hogy márciusban elhunyt Bartsch János, a Mozdulj, Balaton szabadidős eseménysorozat szülőatyja, programigazgatója. Közel két évtizedes tevékenységének eredményeképp a rendezvény otthonra lelt a tóparti strandokon, aktivizálja, mozgásra serkenti a fürdőhelyek látogatóit. A tanács elé került beszámolóból kiderült, hogy a 2020-as 31.336 fős létszámhoz képest örvendetesen nőtt a programsorozaton résztvevők száma! Idén összesen közel negyvenezer fő részvételét regisztrálták a szervezők, ami komoly emelkedést mutat. Balatonfüred, Gyenesdiás, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonföldvár és első ízben Zamárdi két-két stranddal vett részt a 2021-es programsorozaton is, új belépőként pedig Balatonkenese és Balatonudvari csatlakozott. A feltételek optimális biztosításához a szervezők már tavaly ősszel megkezdték az idei rendezvények sportszer beszerzésének előkészítését. Ebben az évben összesen 3.470.000 forintot fordítottak erre a célra az EMMI Sportért Felelős Államtitkárság támogatásából. A nők részvételi aránya idén a tavalyi 35%-hoz képest 38,88 %-ra emelkedett, de néhány strandon ez az arány elérte a 45 %-ot is. Két éve még az összes résztvevő 74%-a a huszonöt év alatti korosztályból került ki, tavaly ez az arány 55%-ra módosult, 2021-ben pedig 54,34 %-kal zártak. Pozitívum, hogy sok strandról jelzik a magas számban visszatérő vendégek részvételét, akik várják és igénylik is a helyi programokat: a magyar résztvevők száma 37.268 volt, a külföldieké pedig 2.191 fő. Továbbra is a német ajkú területekről érkeztek a legtöbben, de jelentettek nagyobb létszámú lengyel, holland, román résztvevőt is. A helyi szervezők által regisztrált résztvevők száma alapján a strandröplabda, a vízi játékok és a foci volt a legnépszerűbb a sportolók körében. Süli

Global Lake Marathon

Online konferencia a világ tavainak állapotáról

November végén a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft. ismét megrendezte huszonnégy órás Global Lake Marathon elnevezésű online konferenciáját. A rendezvény a német Global Nature Fund környezetvédő szervezet és a nemzetközi Élő Tavak Hálózatának – Living Lakes Network – bevonásával valósult meg. A valóban maratoni időtartamú fórum keretében a szervezők a világon található tavak és vizes élőhelyek sokszínűségét, változatosságát kívánták bemutatni. A konferencia lehetőséget kínált arra is, hogy felhívják a figyelmet a tavak jelentőségére, azok fenntartható kezelésének fontosságára. A résztvevők megismerhették a tavak és környezetük jellegzetességeit, a kihívásokat, melyekkel szembesülnek, valamint az alkalmazott beavatkozások tapasztalatát, és a jól bevált gyakorlatok tárházát. A rendezvényen a földrajzi elhelyezkedésük alapján mutatták be a különböző tavakat és tavas térségeket – az egyes részeket más-más Living Lakes partner szervezte és moderálta. A résztvevőket a szervezők nevében Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke üdvözölte, s hangsúlyozta: a kapcsolatok erősítése, a feladatok részleteinek megismertetése azért is fontos, mert általában nincs egységes koncepció a tavak integrált fejlesztésére. Az új kihívások, új funkciók a tradicionálistól eltérő megoldásokat igényelnek, s a „közhírré” tett információk az egyedi problémák megoldásában is segítséget nyújtanak. A feladat nem csekély: az édesvizek megóvása a cél. Az elnök elmondta, hogy a XIX. tavak világkonferenciáját 2023-ban hazánk rendezi – az eseménynek Balatonfüred ad méltó helyszínt. A rendezvény nyelve angol volt, azonban a délelőtti előadások alatt a szervezők magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítottak az online fórumhoz csatlakozó érdeklődők számára, akik ily módon az afrikai tavak állapotáról kaphattak pontos képet. A szakemberek, környezetvédők, állami tisztségviselők előadásaiból kiderült, hogy számos hasonló gond feszíti a glóbusz tavait kezelő szervezeteket. A déli kontinens bővelkedik hatalmas vizes élőhelyekkel, melyek a napi megélhetésen túl a háztartások folyadékigényét is hivatottak kielégíteni. A Csád tó például harmincmillió ember vízellátását biztosítja, ám felülete a hatvanas évektől kezdve folyamatosan zsugorodik, míg az Oguta tavat rengeteg turista keresi fel, s gyakran a szakrális, spirituális helyszín sem jelent védelmet az elképzelhetetlen mértékű vandalizmus ellen. Aggasztó méretű a túlnépesedés, hiányos az infrastruktúra, döbbenetesen alacsony a környezetkultúra. A lakosság életszínvonalából fakadóan rendszeres a túlhalászat. Kritikus mértékű a nitrát tartalom, s kritikus a befolyók szennyezettsége, az eutrofizáció, a víztestek elvesztése is. A tavakra épített erőművek már a létesítésük idején sem voltak környezet barátnak mondhatók, ám a vízmennyiség csökkenése gyakorlatilag működésképtelenné tette őket. A mezőgazdasági területek felelőtlen növelésével párhuzamosan csökken az erdők nagysága, az elsivatagosodás napjainkban már nem rémkép – realitás. A híradásokban nem ritka az olajvezetékek rongálása, megcsapolása, melyek mögött gyakran a helyi oligarchák állnak. Elképzelhetetlen mértékű a korrupció, a pillanatnyi érdekek kiszolgálása. A klímaváltozás hatására egyre több baljós jel tudatja, hogy az emberiség katasztrófák sorozatába hajszolja önmagát. Az erózió, a földcsuszamlások, az iszaposodás, az invazív fajok agresszivitása emberi és természeti tragédiák sorozatát vetíti elénk – ha nem teszünk meg mindent a tragikus trend megállítására.Cselekvési tervek kellenek – fogalmaztak az előadók. Jó törvények, fásítás, a tudat átformálása, a környezetvédelmi oktatás kiterjesztése, nemzetközi összefogás. Fel kell emelni a hangunkat, mert csak így védhetjük meg tavainkat. A helyzet lehangoló, de a környezet védelme iránt elkötelezettek, a jövő nemzedékeinek sorsáért felelősséget érző szakemberek nem adják fel a reményt. Állásfoglalásaik, megoldási javaslataik ott vannak a nemzetközi szervezetek, a politikusok, az állami tisztségviselők asztalán – ezek végrehajtása azonban közös feladatunk. Az erre irányuló projektek egy része ugyan sikeres volt, s a vízügyi alapok elképesztő összegű támogatásokat fognak adni a jövőben is a globális gondok megoldására – a főbb irányokat nem szabad szem elől téveszteni. Kulcskérdés az emberi tényező: a tanulmányok megfogalmazzák a teendőket, s ezek már számos konkrétumot tartalmaznak. A helyi lakosság bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a kudarc, ám az életminőség javítására tett intézkedések magukban hordozzák az együttműködés, a közös felelősségvállalás reményét. Süli Ferenc