Az avarégetés káros hatásai

Magyarország legtöbb településén napjainkban is él egy olyan népszokás, amelynek számos káros hozadékát észlelhetjük környezetünkben. Ahogy elkezdenek hullani a falevelek, egyre több kertből árad az elviselhetetlen füstszag. Nemzedékeken át ível a rossz beidegződés, hogy az avart el kell égetni. Ennek megfelelően sokan gondolják úgy, hogy egy kis kerti hulladék lángra gyújtása nem jelenthet komoly gondot. Természetesen többféleképpen is lehet szemléltetni a probléma valódi nagyságát, túlmutatva azon, hogy szélcsendes időben megfulladnak a szomszédok a füsttől, szeles időben pedig átterjedhetnek a lángok az épületekre. Az avarégetés légszennyezése kísértetiesen emlékeztet a dohányzáséhoz, ezért a hatását is ehhez lehet hasonlítani. Egy kupac avar százezer szál cigarettának felel meg, de megfogalmazhatjuk úgy is, hogy egy nagyobb mennyiség hat órás égésével úgy szennyezzük a levegőt, mintha kétszázötven autóbusz egyszerre közlekedne huszonnégy órán keresztül. Az avarégetés során – melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat – nagy mennyiségben keletkezik mérgező szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok, s az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén. A légszennyezés mértékét leginkább a nedvességtartalom növeli, mert a vizes levelek miatt tökéletlenebb lesz az égési folyamat, vagyis a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom fokozza az egyébként is súlyos problémát. A kerti hulladékkal mérgező vegyszermaradványok is eléghetnek, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyezők listáját. A belterületi kerti és növényi hulladék égetése a hatályos levegővédelmi szabályozás alapján tiltott. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben belterületi ingatlanokra felmentést adhat, melyben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A lakosságnak a helyi önkormányzatnál kell érdeklődnie arról, hogy mikor lehet ezt a munkafolyamatot elvégezni. Ennek hiányában – amennyiben nem rendelkezik erről az önkormányzat – nem szabad avart és kerti hulladékot égetni. Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése jogszabályilag tilos. A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is: úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.), • rétegelt lemez, bútorlap, • építési fahulladék, • színes, „fényes” papírhulladék, • petpalack, műanyag hulladék, • autógumi, használt ruha, rongy, • fáradt olaj, üzemanyag. Az említett anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészséget A durva káros hatások mellett a növényi maradékok égetése ráadásul pazarlás is. Az értékes szerves anyagból hamu lesz, holott komposztálni is lehetne, és így a növényi részek maradéktalan elbomlásával hasznos humusz keletkezik. Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Ezt a tévhitet mára megcáfolták. Az elhalt növényi részek elsősorban talajjá alakulnak át, és ezzel a föld humusztartalma bővül. A komposztálás folyamata általában egy év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. A komposztálással kapcsolatosan a másik félelem, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A kellő mennyiségű (néhány köbméter) komposzt komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja. Ha nem akarunk komposztálni – jó tudni -, hogy ha az avart otthagyjuk a kertben, tavaszra eltűnik, ahogyan ezt az erdőben sétálva is megtapasztalhatjuk. Lehetséges megoldás az is, ha egy fűnyíró segítségével felaprítjuk az avart és így a felaprózott leveleket talajtakaróvá alakítva otthagyjuk a pázsiton, vagy használhatjuk a kocsifelhajtón, a sétaösvényeken, a kerti ágyásokon, a fák és egyéb növények körül is. Amennyiben az adott településen erre mód van, a közszolgáltató is elviszi a zöldhulladékot, megfelelő módon előkészítve, illetve zsákokba csomagolva. Tehát amikor eljön az avarhalom felszámolásának ideje, vegyük figyelembe saját és mások egészségét, valamint az egészséges környezet megőrzését. Érdemes tehát mielőbb végiggondolni, hogy az ingyenesnek tűnő égetés milyen hosszú távú terheket ró majd ránk, vagy gyermekeinkre. Fizetni így is, úgy is fogunk, már csak az a kérdés: pénzben vagy az egészségünkkel, illetve hogy ezt mikorra időzítjük!

A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.