Kedvező helyzetben vannak a balatoni önkormányzatok

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács szeptember végén, Siófokon tartott ülésén a testület először a régiós fejlesztésekhez kapcsolódó kormányzati döntések előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről szóló előterjesztést vette górcső alá. A téma összefoglalójában Bóka István, a grémium elnöke kiemelte: mind a befogadott pályázatok, mind a kifizetés tekintetében kedvező helyzetben vannak a balatoni önkormányzatok. Aktivitásukra jellemző, hogy számos projektet menedzselnek, s közöttük több jelentős értékű beruházás is található. Örömteli, hogy jogos igényeiket a bírálók is méltányolták, az ügyintézés minőségét pedig a kifizetett összegek nagysága jelzi. Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára a tárca környezet- és természetvédelmi tevékenységének ismertetése során részletesen szólt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkájáról. Elmondta, hogy hazánkban egyre magasabb az ökoturizmusban résztvevők száma: a tíz nemzeti parkot évente egymillió-hatszázezren keresik fel – ebből közel félmillióan a Balaton régió természeti értékeit, kiállítóhelyeit, látogatóközpontjait favorizálják. – A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiválóan működő szervezet, amely elkötelezett a folyamatos megújulás mellett. Koncepciójuk, tevékenységük tükrözi a minisztérium álláspontját is, mely szerint – az értékek megőrzése mellett – a látogató- és családbarát ökoturizmus lehet a további előrelépés záloga. Jövő év első felében avatjuk fel a Kis-Balaton látogatóközpontot, s hasonló intézmény épül Ordacsehi határában, az egykori hulladéklerakó helyén, de a balatonfüredi Lóczy-barlangnál is jelentős beruházás várható. Megújulnak a kiállítások Hegyestűn, Kápolnapusztán, Salföldön és Tapolcán is. Összesen közel ötmilliárd forint értékű fejlesztések valósulnak meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó létesítményekben. Talán kevésbé ismert a közvélemény előtt, hogy az Agrárminisztérium szakmai felügyeletével és finanszírozásában jelentős kármentesítési programok zajlanak a régióban: a munkaterületek közé tartozik a peremartoni iszaptároló, a berhidai ipartelep, illetve a Séd-patak meghatározott szakasza – ez utóbbi a Nitkokémia környezetszennyező tevékenységével van kapcsolatban. Az ülésen a napirendi pontok között szerepelt a magyar tenger vízgazdálkodásával kapcsolatos kérdéskör. Az előterjesztés részletesen foglalkozott a Sió szerepének felértékelésével, a zsilip felújításával, s a folyamatban lévő kutatásokkal. A tudósok foglalkoznak a Kis-Balaton tápanyagforgalmával, a tó kotrásához kötődő iszaptérkép elkészítésével, s hangsúlyozzák: a kotrásnak is jelentős hatása van a lokális ökoszisztémára. Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója a cég ez évi munkájáról, bevételeiről, s a jövőbeni feladatokról tájékoztatta a tanács tagjait. Elmondta, hogy a 2016-20 közötti időszakra szóló cselekvési program meghatározó részét már teljesítették, majd részletesen elemezte az egyes üzletágak teljesítményét. A személyhajóval szállított vendégek száma – a korábbi évekhez hasonlóan, stagnálást mutató adatok szerint – várhatóan eléri a hétszázezer főt, míg a kompágazat fejlődése töretlen. December végéig mintegy egymillió-háromszázezer jegyet fognak értékesíteni a tihanyi és szántódi kikötők pénztárosai, a vitorlás kikötők kihasználtsága pedig 100%-os. A részvénytársaság bevételei évről évre emelkednek, az eredmény 2019-ben eléri a százhetvenmillió forintot. A vezérigazgató hangsúlyozta: a műszaki fenntartás a kiemelt teendők közé tartozik, s a hajók folyamatos felújítását elismerőleg nyugtázzák az utasok is. – Komoly változásokra van szükség a cég gazdálkodásában, tevékenységében, hiszen korábban nem volt elegendő tőke a hajópark rekonstrukciójára, új vízi járművek vásárlására. Az állami szerepvállalásnak köszönhetően jelenleg hat és fél milliárd forint áll rendelkezésünkre, az indokolt fejlesztésekre, ám a kikötők korszerűsítése, a telephely bővítése, az informatikai eszközök beszerzése ennek háromszorosát igényelné. Fontosnak tartjuk a menetrendi hajózás biztosítását, bővítését is. Hasonlóan kiemelt ügyként kezeljük munkatársaink megtartását, az utánpótlás képzését, s hogy ne legyen e téren gondunk, meg kell teremteni – két éven belül – a harminc százalékos béremelés pénzügyi hátterét. Süli Ferenc