Magas rangú állami kitüntetést kapott Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója

Gondos családapa, szerény ember, aki a munkájában jelentős sikereket ér el. Ő Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, aki a közelmúltban Magyar Arany Érdemkereszt díjat kapott, a Balaton-felvidék természeti kincseinek megóvása, valamint a térség ökoturisztikai és tájvédelmi fejlesztése érdekében végzett eredményes munkája elismeréseként.

– Mindenekelőtt szeretném megköszönni ezt az állami kitüntetést, mely a csapatmunka érdeme – ehhez a munkatársaim száz százalékkal hozzájárultak. Nélkülük nem kaphattam volna meg ezt az elismerést. Úgy gondolom: nem arra szocializálódtunk, hogy kitüntetésekért dolgozzunk – kezdi beszélgetésünket az 1997-ben megalakult Balatonfelvidéki Nemzeti Park igazgatója, aki büszke arra, hogy a nemzeti park körülöleli a Balatont, s mintegy 57 ezer hektáron, hat tájvédelmi körzetet foglal magába. Ide tartozik a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység, a Tapolcai-medence, a Káli- medence, a Pécselyi-medence és a Tihanyi-félsziget. Marosvásárhelyen született, gyermekkorát szülőföldjén, majd Málnásfürdőn, Brassóban és az erdővidéki Baróton töltötte – a mai napi büszke erdélyi származására. 1996 óta szorosan kötődik a Balatonhoz. Először a Balatoni Halászati Rt.- nél, majd a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél dolgozott, végigjárta a ranglétrát. Nyolc évvel ezelőtt lett a BfNPI igazgatója. Több diplomával is rendelkezik, melyeket Gödöllőn, Budapesten és Kaposváron szerzett meg. – Az értékek megóvása mellett azok bemutatása is fontos számunkra. A Balaton a második turisztikai desztináció hazánkban, tárt karokkal és ezer élménnyel várjuk azokat a látogatókat, akik nem csak a fürdőturizmust választják nemzeti kincsünknél. Amikor nincs strandidő, akkor értelmes úticélokat kell adnunk, ezekben pedig szerencsére bővelkedünk. Az elmúlt években több száz millió forintos beruházások valósultak meg. Látógatóközpontok épültek, melyek nagy örömünkre egyre több turistát vonzanak. Nem a tömegturizmust céloztuk meg – főként a gyerekeknek, a felnövő generációnak szeretnénk bemutatni, hogy milyen értékek vannak ebben a gyönyörű, páratlan természeti adottságokkal rendelkező tájegységben. Szeretnénk „meg fertőzni” őket a környezettudatossággal, hogy mit jelent megóvni a természeti értékeinket, mit is jelent az, hogy természetvédelem. Remélem, hogy közülük kerülnek majd ki a jövőbeni munkatársaink – folytatja Puskás Zoltán, aki méltán büszke arra, hogy számos látógatóközponttal rendelkeznek, melyek évről évre egyre népszerűbbek. Elég, ha csak megemlítjük a tihanyi Levendula-ház vagy a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpontokat, vagy teszünk egy „égi” kirándulást a bakonybéli Pannon Csillagda távcsöveivel. Sokan keresik fel Hegyestűt, a Salföldi Majort, a füredi Lóczy-barlangot, a kápolnapusztai Bivalyrezervátumot és a vörsi Tájházat, de szívesen barlangásznak a Csodabogyós-barlangban is látogatóink. Hosszasan lehetne még sorolni azokat az értékeket, bemutatóhelyeket, melyekkel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park rendelkezik, s melyet közel félmillió regisztrált érdeklődő keres fel évente. A nemzeti parkot részben lefedő, illetve azon túlnyúló Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzésének lehetőségét hivatottak biztosítani. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatási területe kiterjed Veszprém, Zala és Somogy megyére. Fő tevékenységük a természetmegőrzés, a tájvédelem, a természetvédelmi gazdálkodás, valamint a szemléletformálás és az ökoturizmus. Mint azt Puskás Zoltán elmondta, nagy terveik vannak a jövőt illetően, s több pályázati forrásnak köszönhetően az elkövetkezendő években további jelentős fejlesztéseket terveznek. Szendi Péter