Rovarszálló Alsóörsön

A hideg idő közeledtével sokan már kitették a madáretetőket, besegítettek egy kis avarral a kert valamelyik sarkában a süncsaládnak, s a kutyaház is kaphatott egy melegebb pokrócot. A rovarokra kevesebben gondolunk, jóllehet, ezek az apró kis lények ugyanúgy részesei, alkotószemei a nagy láncnak. Hirtelen vált divattá, hogy „ők” is kapjanak valami hasznosat az embertől. Ezek a rovarszállások. Egy ilyen „épült Alsóörsön” is.

Az alsóörsi rovarszállót Hebling Zsolt polgármester
(b) és Kontrát Károly államtitkár adta át

A miértre válaszolni nem is olyan bonyolult. Elvárosiasodott világunkban (de még a falvakban is) egyre kevesebb a fészer, a száradni „felslihtelt” tűzifa, a nád- vagy éppen a zsúpfedél, ahol békében átvészelhetnék a hideg hónapokat. Mondhatnánk, elég leleményesek, megtalálják búvóhelyüket a fák repedéseiben, kövek alatt, épületek réseiben, minek építkezzünk még a számukra is. Megérdemlik pedig, hiszen több rovarfaj nagyon sok hasznot hajt a kertésznek azzal, hogy pusztítja a levéltetveket. Jónéhány közülük ritka, s oltalom alatt áll. Ugyanakkor a sokat emlegetett, és sokszor megsértett tápláléklánc részesei is. Gyengécske indok, ha azt mondjuk, egyesek csípnek, szúrnak. Kétségtelen, de kölcsönösen el tudjuk kerülni egymást. A rovarhotel – így az alsóörsi is – otthont ad a csapadékos és hideg időben a rovaroknak. Építésének nincsenek különösebb szabályai: szinte bármit felhasználható, ami képes dacolni az időjárással (deszka, léc, toboz, dióhéj, tojástartó, PET-palack). Akár gyerekek feladata is lehet az építkezés. A művészi hajlamúak látványos (ám ami fontosabb: hasznos) műremekekkel versenghetnek. Fontos, hogy hézagos, lyukacsos legyen, s lehetőleg ne érintkezzen a talajjal. Érdemes megfigyelni, amint a lepkék, darazsak, futrinkák, katicabogarak, gyíkok és még sokan mások hogyan népesítik be a rovarhotelt (még egy-egy napos novemberi napon is találkozhatunk menedéket kereső rovarokkal). Zatkalik