Törekedtem, hogy közös hangot találjak mindenkivel

Ismét Polgárdy Imre a Veszprém megyei közgyűlés élén

Második ciklusát kezdte a Veszprém megyei közgyűlés elnökeként Polgárdy Imre. Azt megelőzően – Lasztovicza Jenő korábbi elnök haláláig – az alelnöki tisztet töltötte be. Büszke arra, hogy ellenszavazat nélkül választották meg. Véleménye szerint e mögött az áll, hogy folyamatosan arra törekedett, hogy mindenkivel megtalálja azt a közös hangot, mellyel a megye előbbre lépését lehet szolgálni. A Balatoni Futár az eddigi eredményekről, valamint az új ciklus terveiről kérdezte az elnököt.

Polgárdy Imre

– Milyen felállásban működik az új ciklusban a megyei önkormányzat? – Az önkormányzati rendszer sok változáson ment keresztül, ám a lényeg ugyanaz maradt: Veszprém megye lakosságáért dolgozni. Ebben a továbbiakban is kiemelkedő szerepet szánok az elmaradott kistelepülések, térségek felzárkóztatására. A most következő uniós ciklusban megyénk mintegy ötvenmilliárd forint forráshoz juthat hozzá, melyből jelentős összegeket tervezünk a megyeszékhely fejlesztésére is fordítani. Az október 13-i választási eredmények alapján a közgyűlés tíz fideszes, két jobbikos, két DK-s, egy-egy MSZP-s, momentumos, illetve a Mi Hazánk Mozgalomhoz tartozó képviselővel kezdte meg a munkáját. A megye 218 községét, városát képviseljük. – Annak ismeretében, hogy számos, korábbi feladat átkerült a megyei jogú város hatáskörébe, miképpen értékeli az elmúlt ciklust, különös tekintettel a balatoni településekre? – Kétszázötvenet meghaladó projekt valósult meg Veszprém megyében. Ezek mindegyike jelentősen javította a megye lakosságának életkörülményeit. Ebbe turisztikai fejlesztések, iskolák, óvodák építése, felújítása, számos közösségi program megsegítése tartozik. Ugyanakkor folyamatosan szem előtt tartottuk a megye gazdasági fejlesztésének támogatását, nemzetközi kapcsolataink erősítését. Az úgynevezett „háttértelepülések” mellett figyelemmel követtük a Balaton-parti települések életét is. TOP-os pályázatból 25 balatoni fejlesztést, programot tudtunk támogatni. A megyei önkormányzatok egyik kiemelt feladata a pályázatok begyűjtése, értékelése, menedzselése, elbírálása. Ilyen volt például az akarattyai, almádi, alsóörsi, tihanyi, badacsonytomaji kerékpárút és közlekedési fejlesztés. Ezek mindegyike egyaránt szolgálja a turizmust is, s a helybéliek biztonságosabb közlekedését is. Ide sorolom a „Varázserdő – varázserő” turisztikai látogatóközpont fejlesztését az alsóörsi kőbánya területén. Megint más az almádi Magocskák Óvoda új épületének építése, vagy a balatonfüredi Széchenyi strand turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, Révfülöpön a termelői piac kialakítása, az egészségügyi alapellátás-fejlesztése Balatonfüreden, Badacsonytomaj Zöld Város kialakítása mind-mind jelentős igényt elégített ki. Nem szabad megfeledkezni azokról a fejlesztésekről sem, melyek a csapadékvíz elvezetésével tettek komfortosabbá egy-egy településrészt. – Nem vitás: igényből több, pénzből kevesebb van… – Ezért is kell reálisan vizsgálni a pályázatokat. Irreális terveket nem lehet támogatni. A grémium és az apparátus pedig megvizsgálja, megvitatja, mi lehet, mi nem. – Ehhez egy stabil kapcsolattartás is szükségeltetik. Működik ez? – Régi tervem volt, s csak mérsékelten sikerült, hogy olyan kihelyezett üléseket tartsunk, melyeken „testközelből” ismerhetjük meg az igényeket. Sőt: ilyenkor nemcsak a településvezetőkkel, képviselőkkel adódik lehetőség beszélgetni, hanem a lakossággal is. Néhány ilyen találkozó sikeres volt, de őszintén mondom, volt kevésbé látogatott is. Ennek ellenére szeretném, ha ilyen kihelyezett ülésekkel közelebb tudnánk hozni a megyei önkormányzathoz a települések lakosságát, jobban megismernénk igényeiket. – Az új ciklus tervei miben térnek el a korábbiakétól? – A feladatok alapvetően maradnak, de úgy látjuk, néhány tevékenységi kör a későbbiekben visszakerülhet hozzánk. Ne feledjük, hogy számos projekt ciklusokon áthúzódó: jó pár olyan van, amelyik már befejeződött, de folyamatban lévő is van szép számmal. Továbbra is prioritást érdemelnek a kistelepülések, melyeknek több mint a felében működnek értéktár bizottságok. Ezeknek nagyobb szerepet szánunk. A közeljövőben jelenik meg ebben a témában a második, Veszprém megye értékeit reprezentáló kötet, s bízom abban, hogy ezáltal ismertebbek lesznek. Közeledik a 2023. esztendő, amikor Európa kulturális fővárosa lesz Veszprém. Több projektben is segíteni szeretnénk a megyeszékhely vezetését ebben a munkában. Eddig is jó kapcsolatot ápoltunk az egyházakkal, külföldi településekkel, régiókkal. Úgy gondolom, ezekre a kapcsolatokra ráfér egy kis frissítés, erősítés. A határokon túliak esetében főként a magyarlakta osztrák, kárpátaljai, erdélyi településekre gondolok. Több energetikai és épületfelújítási tervünk is van. Érdekes, hogy a polgármesteri hivatalok szorulnak rá erre. Talán azért is, mert az egyéb intézmények (óvodák, iskolák, rendelők) elsőbbséget élveztek eddig. Zatkalik A.