Megújult a Diás-szigeti Fekete István Emlékhely

A Fekete István Emlékhely új kiállításának megnyitója: jobbról Puskás Zoltán igazgató és
Rácz András államtitkár.

Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt… s közben – megtaláltam a Hazámat. /Fekete István/ Lassan, lábujjhegyen lopakodott előlünk a csend, udvarias házigazdaként belesimult a nádas kócos hajába – holott éppen őt kerestük. Azokat a pillanatokat, amikor a tájjal való intim együttlétet semmi sem zavarhatja meg. Fekete István nyomdokain jártunk a Kis-Balatonon, a Diás-szigeten, hogy ünnepeljünk. Csendesen és boldogan, ahogy az alkalom megkövetelte. Bekukkantottunk Matula bácsi csipetnyi kunyhójába, amely igazi pihenésre nem, ám álmodozásra, betűvetésre talán elegendő teret kínált pákásznak, csíkásznak, horgásznak – és persze az írónak. Fekete Istvánnak, aki ugyan csak röpke időt töltött itt el, művei mégis azt az érzést keltik az olvasóban: egész élete e tájhoz kötődik. Kele, Vuk, A koppányi aga testamentuma, Bogáncs, Lutra, Csí, Tüskevár – állatok és természet, becsület és hősiesség – gondolatok és tettek, melyek lángra gyújtják az ifjúság fantáziáját. A közelmúltban felújított diás-szigeti Fekete István Emlékhelyet Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára avatta fel. Köszöntőjében hangsúlyozta: a Kis-Balaton százötven négyzetkilométeres területe a magyar környezetvédelem bölcsője. Felidézte az úttörők – Vönöczki Schenk Jakab, Gulyás József, Tildy Zoltán és Futó Elemér – örökségét, majd az évtizedekig mellőzött író érdemeit méltatta. – Fekete István a politika kényszerzubbonya helyett az ifjúsági irodalmat választotta: megalázták, kiközösítették, ám ő a saját útjáról soha nem tért le. Egy somogyi kis faluból, Gölléből indult, hogy regényeivel, novelláival meghódítsa a szép szóra, lírai történetekre fogékony olvasóit. Itt, a természet közelségében nőtt fel, s ez a kiállítás méltó emléket állít munkásságának. A tárlat létesítése, felújítása egyben invitáció is: őszintén remélem, évente sok ezren lesznek, akik kíváncsiak a múltra, a Kis-Balaton élővilágára, s Fekete Istvánra, az alkotóra. Puskás Zoltán, az intézményt működtető Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője egy fejlesztési folyamat részeként mutatta be a projektet. – A Kis-Balaton – mely európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk – sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az első természetvédelmi őr, az egykori „kócsagőr” személyében az intézményesült természetvédelem szülőföldje, Fekete István regényeinek romantikus helyszíne, a magyar tenger halbölcsője, vízvédelmi rendszer, ökoturisztikai célpont. Az igazgatóság – működésének több mint két évtizede alatt – nagy hangsúlyt fektet a természeti értékek élményszerű bemutatására. A vonzerőt bizonyára növelik majd az új látnivalók, a szolgáltatások színvonalának növelése, s a jövő év tavaszán megnyíló Kis-Balaton Látogatóközpont is. Süli Ferenc Fotó: AM/Fekete István