Több száz milliárd forint fejlesztési forrás érkezik a régióba

Siófokon ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács ez évi utolsó ülésén tájékoztatót hallgatott meg a régió fejlesztéseihez kapcsolódó kormányzati döntések előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről. Az előterjesztés részletesen elemzi az országos adatokat, tényeket, trendeket – összevetve a balatoni mutatókkal. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy rendkívül kedvező helyzetben van a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet, hiszen a térségi projektszámok szerinti részesedése a januári állapothoz képest kétszázhatvanhat pályázattal növekedett, s a programtervek száma megközelíti a két és félezret. A forrásigények országosan csaknem tizenkétezer- milliárd forintot tesznek ki, s ennek az óriási összegnek a fele már eljutott a sikeres kandidálókhoz. Az üdülőkörzetben generálódott forrásigény 2017 januárjától 2019 októberéig százhetvenkét milliárddal növekedett, vagyis több mint másfélszer magasabb a forrásigény napjainkban, mint 2017 elején. A megítélt támogatások összege két év tíz hónap alatt több mint 2,2- szeresére emelkedett – a két pont között százkilencvenhat milliárd forint a növekménykülönbség. A kifizetések vonatkozásában a legnagyobb az előrehaladás, ebben az esetben már csaknem ötszörös a különbség. A 2017. január végi állapothoz képest további kétszázhatvanöt milliárd forint uniós támogatás áramlott az üdülőkörzetbe. A Vidékfejlesztési Programmal együtt összesen nyolc operatív program keretein belül zajló uniós forrás kihelyezési gyakorlat megvalósulása során 2019 októberére a BKÜ területéről közel nyolcezer-ötszáz projektet kezdeményeztek, a támogatottak száma közelíti az ötezer-ötszázat, a kifizetésben részesülteké pedig több mint ötezer-egyszáz. A turizmusfejlesztés tekintetében ötvenöt projektjavaslat érkezett be 82,6 milliárdos forrásösszeggel. A nagyobb volumenű, milliárdos költségvetésű tervek között találunk gyógyhelyfejlesztési beavatkozást, látogatóközpont kiépítéséről szóló projektet, vitorláskikötő-fejlesztést, fürdőház kialakításának tervét, élményfürdőt, vagy éppen római kori tábor rekonstrukciójának tervét. Alapvetően a költségek nagyobb hányada a minőségi szemléletű attrakciófejlesztésre irányul. A strandi és vízparti infrastruktúra fejlesztésének további igényét is több település jelezte. Számos kisebb léptékű, aktív turizmushoz köthető (pl. erdei pihenők, kilátók, horgászturisztikai fejlesztések) projektötlet is megjelenik a javaslatokban. A régió fejlesztési dokumentumainak felülvizsgálatáról szóló napirend kapcsán Bóka István, a testület elnöke elmondta: a 2030-ig szóló program készítése során folyamatos az egyeztetés az országos és a régiós fejlesztési koncepciókról. Az élet, a mindennapi gyakorlat azonban arról szól, hogy a polgármesterek szeretnének maradandót alkotni, ezért előtérbe kerül az infrastruktúra – út, járda, ivó- és csapadékvíz, szennyvízhálózat – bővítése. Mindaz, amely a lakosság számára a legfontosabb. A testület megtárgyalta a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége és a Balatoni Szövetség – mint partnerszervezetek – éves munkájáról szóló tájékoztatót, s köszönetét fejezte ki magas színvonalú, a régió fejlődését elősegítő tevékenységükért. A célok közösek: a Balaton és a tájegység természeti értékeinek megőrzése, a gazdasági fejlesztések összehangolása, hosszútávon fenntartható fejlesztése, s ezzel az itt élő embereknek egészséges, természetes és biztonságos környezet biztosítása. A napirendi pontok között szerepelt a Mozdulj Balaton sport rendezvénysorozat lebonyolításáról szóló beszámoló is. Bartsch János, a rendezvény főszervezője elmondta: idén harmincnyolc strandon, háromszáznegyvenkét programnapon harmincezer fő részvételét regisztrálták a szervezők. Siófok 2019-ben szüneteltette részvételét a programsorozatban, míg Balatonföldvár és Gyenesdiás a már meglévők mellett újabb strandokkal csatlakozott. A statisztikai adatok évek óta hasonló tendenciát mutatnak: továbbra is a fiatal korosztály a legaktívabb. A 6-25 évesek aránya meghaladta a 74%-ot. A nők részvétele 35%-os, de néhány strandon ez az arány elérte a 40-42 %-ot is – Keszthely, Balatonboglár, Balatonfenyves, Alsóörs, Balatonmáriafürdő erre a pozitív példa. Örvendetes, hog sok strandról jelzik a magas számban visszatérő vendégek részvételét, akik várják és igénylik is a helyi programokat. A tanács tájékoztatót hallgatott meg a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével megvalósuló CULTURECOVERY nemzetközi projekt előrehaladásáról. A cél a kulturális örökség eszmei értékének megőrzése és helyreállítása Közép-Európában ökomúzeumokon keresztül. Hazánkban ilyen intézmény lehet a Balatoni Ökomúzeum, amely tulajdonképpen egy szabadtéri interaktív múzeummá fejlesztett táj. Ez egységbe foglalja az adott terület sajátos természeti környezetét, az ökoszisztéma szolgáltatásait, kulturális értékeit, s ez által a „hagyományos” múzeumoknál többet nyújt. Az együttműködő helyi közösségek számára a természeti és kulturális örökség megőrzésének, bemutatásának és kezelésének egy cselekvő és összehangolt módja, amellyel jólétüket és fenntartható fejlődésüket szolgálják. Az ökomúzeumok fontos szerepet játszhatnak a fenntartható turizmus fejlesztésében, ezen keresztül a természeti és kulturális örökség megismertetésében, megőrzésében, fenntartható használatuk helyi lehetőségeinek feltárásában és sajátos módjainak kialakításában. A Balatoni Ökomúzeum tervezett területe nyolcezer-ötszáz négyzetkilométerre terjedne ki. A hozzászólások elsődlegesen aktuális gondokat, problémákat hoztak felszínre. Elhangzott, hogy a Keszthelyi-öbölben észlelt nyár végi algavirágzás okainak kiderítése ugyan a tudósok, kutatók feladata, ám a laikusok számára is egyértelmű, hogy a sürgős beavatkozás elkerülhetetlen. Kutics Károly szerint a lepelkotrás anyagi fedezetéhez pályázati rendszer szükséges, ehhez azonban a Balaton Fejlesztési Tanácsnak évente félmilliárd forintos alappal kellene rendelkeznie. Indokolt egy nagy teljesítményű kotróhajó beszerzése is. Bóka István e téma zárásaként javasolta: a Balaton Fejlesztési Tanács kezdeményezze a vízminőség megóvását biztosító források mielőbbi megnyitását. Süli Ferenc