Új utakon a balatoni halgazdálkodás

Interjú Klenovics Gáborral, az Agrárminisztrium főosztályvezetőjével

Klenovics Gábor főosztályvezető

Strukturális és vagyonjogi átszervezések után ez évtől már hosszú távú stratégia ad méltó keretet a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységének. A társaság működéséhez az Agrárminisztérium biztosította a szükséges ingatlanállományt, s az új területek birtokbavételével immár nincs akadálya annak, hogy a magyar tenger patinás, több mint százéves múltra visszatekintő cége magas szinten tegyen eleget a tulajdonos szaktárca elvárásainak. A konszolidáció fontosabb eredményeiről, vonzatairól, s a magyar tenger horgászturisztikai lehetőségeiről beszélgettünk az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának vezetőjével, Klenovics Gáborral. – Az elmúlt évek számos változást hoztak a balatoni halgazdálkodás eseménydús történetében. Fél évtizede a kikötőkben pihennek a halászhajók, de a szervezeti struktúrában is jelentős eltérések tapasztalhatók. Mi áll a döntések hátterében? – Mint ismeretes, a Balatonon már 2015 decembere óta szünetel a kereskedelmi célú halászat. A döntés egyébként érdemben nem befolyásolta a halfogyasztási kedvet, ugyanakkor jelentős előrelépés volt a horgászturizmus fejlesztésében. A konszolidáció és a tevékenység racionalizálása mögött azonban több szálon futó közérdek is kitapintható. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. elsődleges feladata a haltelepítéshez szükséges jó minőségű és kellő mennyiségű, egészséges halállomány biztosítása, gondos felnevelése és kihelyezése a Balatonba. E közfeladat hatékony ellátásához a tárca által meghatározott, telepítési kötelezettségként előírt halállományok megtermeléséhez elengedhetetlen, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megfelelő tógazdasági területekkel rendelkezzen. A részvénytársaság jogos igénye, hogy a halgazdálkodási feladatok: a Balatonba telepítendő halak gazdaságos és egészségügyi kockázatok nélküli, biztonságos termelése érdekében a jelenleg haszonkölcsönben lévő tógazdaságok a zrt. vagyonkezelésébe kerüljenek. Ezáltal ki lehet zárni a piacról beszerezhető hal gazdaságossági és egészségügyi kockázatait. A fenti feladatok ellátásához, a haltermelés- Aktuális hez a Buzsákon, Balatonlelle-Irmapusztán, Fonyódon, Varászlón és Mórichelyen lévő tógazdaságok biztosítják a hátteret, s a következő évtől két, jelenleg bérbe adott területtel is bővül a rendelkezésre álló vízfelület. A minisztérium – nonprofit társaságról lévén szó – nem várhatja el a részvénytársaságtól a nyereséges gazdálkodást, ám azt igen, hogy az eddigi tevékenységéhez hasonlóan felelősséggel gazdálkodjon, s teremtse elő a feladatok ellátáshoz szükséges pénzügyi hátteret. Fejlesztéshez, egy-egy új projekt megvalósításához a tárca természetesen plusz forrást biztosít – ebben az évben ötvenkétmillió forintot. – A balatoni hal márkanév a hazai fogyasztók körében, s a tóparti étterem tulajdonosok – a tradíció miatt is – szívesen tartják terítéken ezen kínálatukat. Elképzelhető-e a közeljövőben, hogy megnyílik a piac, s számukra is elérhetővé válik a magyar tengerből – vagy valamely, a társaság által működtetett tóból – származó ponty, süllő? – Feltétlenül, s már a közeljövőben! A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. feladatai közé tartozik, hogy halászat megszűnésével kiesett halmennyiséget a Balaton egykori kiöntésterületén létesített tógazdaságokban – Balatonlelle, Fonyód, Buzsák – állítsa elő és vigye piacra a „Balaton vízrendszeréből származó hal” brand-ként. Ennek keretében 2018-ban Szári Zsolt vezérigazgató átvehette a „Balatoni hal” oltalom alatt álló földrajzi jelzés igazolásáról szóló oklevelet a balatoni hal nemzeti oltalom alá helyezésének alkalmából. Az új tógazdaságok belépésével a cég a közeljövőben emelni tudja a már folyó – magas minőségi követelményeknek is – megfelelő halhús termelését. Az értékesítési lánc kialakítása folyamatban van – a tervek szerint egy siófoki halfeldolgozó cég közreműködésével juthat el az erre igényt tartó éttermekbe a balatoni hal. – A fél évtizede meghozott döntés kedvezményezettjei elsődlegesen azok a sporthorgászok, akik szabadidős tevékenységként, a táj vonzásában évente több száz órát töltenek a vízparton… – Napjainkban már ötszázhatvanezer a sporthorgászok száma, s csak a Balatonnál tavaly kilencvenháromezer horgászjegyet értékesítettek. A pecázás az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység, amely szinte valamennyi családtag számára emlékezetes programot kínál. A halászat megszüntetése gazdasági szempontból is kedvező eredménnyel járt: a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. több millió forinttal magasabb horgászjegy-bevételt tud most felmutatni. A trend egyértelmű, mintegy nyolcvanezer horgász rendszeresen visszatér a magyar tenger partjára – ők általában állami horgászjegyet vásárolnak. A népszerűség is arra kötelezi a minisztériumot, hogy ezzel az ágazattal kiemelten foglalkozzon, s a természetes vizek halállományának alakulását figyelemmel kísérje – indokolt esetben pozitívan befolyásolja. – A pozitív befolyásolás a gyakorlatban haltelepítést jelent. Ez is szükséges ahhoz, hogy a horgászok elégedetten, fogási élményekkel gazdagodva gondoljanak a Balatonra, s kedvük legyen ismét felkeresni. Mely szervezet kompetenciájába tartozik a halfaj és a mennyiség meghatározása? – Az egyes fajok telepítési kvótáját a minisztérium határozza meg. Az elmúlt évben – a tervet mintegy 10%-kal túlteljesítve – háromszázötvenhétezer kilogramm 2-3 nyaras pontyot, négyezer-háromszáz kilogramm 1-2 nyaras süllőt, negyedmillió darab előnevelt csukát, és azonos számú előnevelt pontyot, kétszáz kilogramm 2-3 nyaras compót, 3-3 ezer kétnyaras balint és kősüllőt telepítettünk át, de a napjainkban oly gyakran emlegetett őshonos menyhalból is száz darab került a tóba . A Kis-Balaton sem maradt ki ebből a tevékenységből, hiszen 100-100 ezer előnevelt csuka és süllő, valamint kétszázötvenezer ponty talált új életteret. – Egyértelmű, hogy a halgazdálkodási részvénytársaság új úton indult el, s ezt az utat a horgászok szimpátiája övezi. Néhány projekt mérföldkő lehet a balatoni horgászturizmus tekintetében. – Valóban, például modellként tekinthetünk a keszthelyi Horgászturisztikai Centrumra, hiszen itt minden feltétel adott a kellemes időtöltéshez és a sikeres horgászathoz. A megvalósításhoz az önrész mellett a tárca is biztosított anyagi forrást. Elvárható nyereséges működtetése, s az újabb fejlesztések csak tovább növelik hírnevét. Folyamatban van a kikötő kotrása, új hajók beszerzése, melyek lehetőséget nyújtanak arra is, hogy „vezetett” horgászatot is meghirdessenek a tájat, a Balaton szeszélyeit kevésbé ismerők körében. A beruházás végén hazánkban egyedi, rendkívül magas színvonalú kiszolgáló komplexum áll a horgászok rendelkezésére. Süli Ferenc