Az éghajlatváltozás hatása mindennapjainkra

Megfontolt gondolkodásra, higgadt cselekvésre van szükség

Az éghajlatváltozás mára mindannyiunk életét befolyásoló valósággá vált. Az éghajlatváltozás fokozódó hatásai eltérő mértékben ugyan, de a világ minden részét, a társadalom szinte valamennyi rétegét, minden állampolgárát és minden vállalkozását érintik, illetve érinteni fogják. A világ természeti katasztrófáktól sújtott hellyé vált. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentései alapján a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti mértékhez képest legfeljebb 1,5 fok alatt kell tartanunk, hogy ezzel megakadályozzuk a klímakatasztrófát. Az éghajlatváltozás közvetett és közvetlen következményekkel jár majd az emberi egészségre nézve; a közvetlen hatások csoportjába a hőséggel és a hideggel összefüggő fiziológiai hatások tartoznak, míg a közvetett hatások csoportjába például az emberi viselkedés megváltozása (kényszermigráció, a szabadban töltött órák számának növekedése stb.), az élelmiszer útján terjedő vagy vektorok által terjesztett betegségek megszaporodása, illetve az árvizek gyakoribbá válása. Az emberi egészségre gyakorolt hatások között a levegőminőség romlása, a levegőben lévő allergének számának a növekedése, az UV sugárzás és hatásainak növekedése, az ízeltlábú vektorok által terjesztett megbetegedések számának a növekedése, a vízzel és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések mellett a mentális állapotunkra is hat a klímaváltozás. Az már tapasztalati tény, hogy a hirtelen kialakuló katasztrófahelyzetek súlyos pszichológiai hatásokkal járnak. Azonban az átlagember mentális állapotára is hatással van a klímaváltozás. Gondoljunk csak a hőhullámok alatti feszült, fáradt és türelmetlen önmagunkra. Ez a testünknek és a tudatunknak a klímaváltozás fizikai, mérhető tulajdonságaira adott válasza. Megjelent azonban az a mély érzelmi megrázkódtatás, amit a természeti katasztrófák sora Aktuális vált ki, és a közelgő klímakatasztrófa sötét kilátásai miatti bizonytalanság, amelyet klímaszorongásnak neveztek el. Egyre több fiatal számol be ezekről az érzésekről. Már most gyászolják a saját életüket, mert biztosak abban, hogy ez a bolygó és a civilizációnk menthetetlen.A klíma szorongás részben afelett érzett szorongás is, hogy az életünk már nem mehet tovább úgy, ahogyan eddig. Ezt pozitív dolognak is tarthatjuk, hiszen megértettük, hogy a jelenlegi életmódunk nem fenntartható – cselekednünk kell! Az érzelmek tagadhatatlanul jelentős társadalom- és politikaformáló erők, így nem csoda, hogy a klímaváltozás kapcsán is jelentős szerephez jutnak, hiszen az érzelmekre ható katasztrófa-nyelvezetnek nagyobb lehet a mozgósító ereje. Teljesen függetlenül attól, hogy klímaváltozást tagadó, vagy a teljes kilátástalanságot kommunikáló beszél hozzánk, használ olyan szavakat, mint: klímagyász, klímahiszti, klímakatasztrófa, klímaszorongás, klímadepresszió, klímarettegés. Ezek a szavak negatív érzelmeket keltenek bennünk, bármely oldal mondja is ki, és fontos azt is tudnunk, hogy ezekkel az érzelmekkel valamely irányba befolyásolni kívánnak, ugyanakkor helyzetértékelésünk és ítélőképességünk helyes működéséről is visszajelzést adnak. Semmiképpen sem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a természeti katasztrófákkal sújtott, illetve a szélsőséges időjárási eseményeket gyakran elszenvedő térségekben lakó embereknek ezek valódi érzelmek, valódi félelemmel. Ezért kezeljük helyén ezeket a szavakat! Tegyünk meg mindent, amit tudunk a környezetünkért, legyen az a társadalmi vagy természeti környezetünk. Tudatosítsuk magunkban, hogy igenis van értelme annak, ha egyéni döntéseinkben odafigyelünk arra, hogy fogyasztóként minél kevésbé járuljunk hozzá a klímakatasztrófához és valóban hozzájárulhatunk a környezettudatosság normává válásához! De ugyanilyen fontos, hogy tudatosítsuk és másoknak is kommunikáljuk, hogy ez önmagában nem elég. Az egyéni cselekvés önmagában nem megoldás, az önkéntes cselekvés fontosságának túlhangsúlyozása csökkenti a nyomást a döntéshozókon és a környezetszennyező cégeken is. Nagyon sok helyzetben nem pusztán a józan ész racionalitása, hanem a többi ember viselkedése határozza meg viselkedésüket. Mutassunk hát példát felelős és megfontolt gondolkodásban is! A lényeg tehát: maradjunk higgadtak és tegyük a dolgunkat! A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.