Tovább bővült Hévíz értéktára

Újabb szellemi, kulturális és tudományos művek kerültek Hévíz helyi értékei közé

A fürdőváros létét, azaz: múltját és jelenét képviselő értékeket vett számba az elmúlt évben is az immáron 5 esztendeje működő hévízi Helyi Értéktár Bizottság. Ezúttal további 6 örökség került a rangsorba. Az értéktár bővítését a Hévízi Hungarikumok Napja jegyében tartott rendezvényen hirdették ki a Városi Könyvtárban tartott műsoros ünnepségen. Az okleveleket Papp Gábor polgármester és Hermann Katalin, a Festetics György Művelődési Központ igazgatója adta át az emlékeket őrzőknek. Mint elhangzott, a Helyi Értéktár Bizottság 2015-ben kezdte meg működését. A kultúra, az épített és természeti környezet, a turizmus, a szellemi munka, a sport, az egészség és életmód, az ipari és műszaki megoldások, az agrár- és élelmiszergazdaság köréből a mostaniakkal együtt immáron 62 helyi értéket vettek nyilvántartásba. – Olyan örökségek szerepelnek a névsorban, melyekre mindenki büszke, amik hozzátartoznak Hévízhez, az itt élőkhöz, a turisztikai vonzerőhöz. Közülük több már a hungarikumok kategóriába is bekerült – summázta a megbecsülés jelenőségét Papp Gábor. – Büszkék vagyunk rá, hogy mikor, kik és mit tettek le Hévíz asztalára. Kötelesség a feltárás, ezért a munkáért köszönetet érdemel az Értéktár Bizottság, és kötelesség a megőrzés, amit kifejeznek az oklevelek. Öröm mindannyiunknak, hogy ezeket becsben tartva országnak-világnak megmutathatjuk. Ezúttal helyi értékké nyilvánították a Hévízi Televíziót, melynek első, saját készítésű műsorát csaknem 30 éve, 1991 nyarán láthatta a város lakossága. Azóta sok változáson átmenve, a fürdőváros meghatározó médiaszolgáltatójává vált, naprakész információkkal ellátva a nézőket. A stáb minden fontos helyi esemény résztvevője, szakszerű tájékoztatást adva. Technikai felszereltségük már évek óta alkalmas arra, hogy az országos csatornákon is beszámolhassanak a hévízi eseményekről. A rangos listára került a Hévíz-tó forráskráterét felfedező búvárok tevékenysége. Kutató munkájuk nélkül ma sokkal kevesebb ismeret állna rendelkezésre a tóról, a forrásról és a feltörő víz összetételéről. A forrás felfedezése, leírása és az ott lefolytatott mérések, tudományos kutatások nagyban hozzájárultak a tó életének megismeréséhez. Sajnos, tragikus események is fűződnek ehhez a munkához, a mélyben 5 búvár vesztette életét a kutatások során. Rájuk az utókor műalkotással emlékezik, mely a Télifürdő falán található. Az értéktár sorába vette a bizottság Hévíz város panteonját, ahova 1969 és 2005 között 13 emléktábla lett elhelyezve, a gyógyászat és a kezeltek legjelentősebb alakjait idézőn. Az értéktárat gazdagítja az Angyalok és Csavargók Nemzetközi Művésztelep, mely a város legrangosabb képzőművészeti eseménye. A már tradicionális rendezvényre az azonos nevű összművészeti fesztivál keretein belül minden év júniusában kerül sor, a Festetics György Művelődési Központ Muzeális Gyűjteménye és a Hungaléria égisze alatt. Helyi értékké lett nyilvánítva dr. Schulhof Vilmos munkássága, a fürdőorvos tevékenysége 1905- től négy évtizeden át kötődött Hévízhez. Testvérével együtt elvégezte a tó tudományos vizsgálatát, publikációk sorát jelentette szaklapokban, népszerűsítő cikkeket írt különféle folyóiratokban. Ugyancsak szellemi értékként vették számba ezúttal Vass Géza, több mint 30 éve Hévízen élő író munkásságát. Építő erejű szemléletét, jobbító javaslatait közéleti tevékenységén keresztül ismerhette meg a város. Ez idő alatt 9 regénye jelent meg, s van, amelyik Hévízen játszódik. H. Á.