Megújítják a nemzeti park igazgatóságokat

Nagy István agrárminiszter január végi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a nemzeti park igazgatóságok által végzett feladatok nagy mértékben bővültek az elmúlt időszakban, ehhez pedig a szervezeti struktúrának is igazodnia kell. Hozzátette: „Új struktúrát alakítunk ki a nemzeti park igazgatóságoknál, és bevezetjük a tájegységi modellt. Az átszervezéssel célunk, hogy az igazgatósági feladatellátás fókuszát a központokból a munkák megvalósulásának helyszínére, a tájegységekre helyezzük át. Olyan rendszert kívánunk működtetni, amely támogatja az igazgatóságokat abban, hogy még jobban kiteljesedhessenek, s munkáltatóként és beruházóként is egy-egy térség fejlesztésének a központi szereplői lehessenek.” A Balaton régiót is érintő változásokról lapunk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) igazgatóját, Puskás Zoltánt kérdezte. – Mi a változtatások indoka, s miben érintett a BFNPI? – A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere az elmúlt évtizedekben többnyire változatlan maradt. Mára nem az átalakítási kényszer, hanem a napi kihívásoknak való megfelelés jelentkezett. A BFNP területén rengeteg fejlesztés volt: látogatóközpontok, bemutatóhelyek épültek, állattartó telepek korszerűsödtek, jöttek létre. Mindemellett vannak folyamatban lévő beruházásaink is. Ezek a létesítmények nem a csopaki központban koncentrálódnak, hanem kint vannak az adott területen, amihez csatlakoznak az őrszolgálati irodák is. Az viszont nem is lehet kérdés, hogy a koordináló, felügyeleti, szakmai irányítási szerep továbbra is Csopaké lesz. A biológiai sokféleség – azaz a földi élet változatossága – létünk alapja. Megőrzése alapvetően fontos, hiszen a biológiai sokféleségnek, a természetes ökoszisztémáknak kiemelkedő szerepük van többek között a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásában. A nemzeti parkok szervezeti megújítása a klímavédelmi intézkedések sorába illeszkedik. – Mit jelentenek a miniszter úr által említett gazdálkodási tájegységek? Értelemszerűnek látszik, hogy ezek száma csökken. – Egy olyan tájegységi modellt vezettek be, amelyek gazdálkodási, üzemeltetési tájegységeket jelentenek, és az egyes egységek a napi munka szintjén foglalják össze a szakmai és természetvédelmi munkát, a monitoring tevékenységeket. Ebbe beletartozik a területkezelés, az állattartás, mezőgazdálkodás, ökoturisztikai tevékenység. A korábbi hét természetvédelmi őrszolgálati egység helyett négy gazdálkodási egységet alakítunk ki. A számok nyelvére fordítva: 2011-ben a BFNPI dolgozói létszáma 71 fő volt, ami 2019-re 144 főre emelkedett. Ezt a létszámnövekedést a korábbi struktúra nehezebben tudta lekövetni, hiszen a kollegák nagy része nem a csopaki központban dolgozik, hanem igen nagy területen (Zalaegerszeg, Tapolca, Ordacsehi, Kis- Balaton, Letenye stb.). – Melyek ezek a tájegységek? – Kelet-veszprémi tájegység, Kis- Balaton-Nagyberek tájegység, Nyugatveszprémi- Kelet-zalai tájegység, Nyugatzalai tájegység. Egyébként egy természetes folyamat nyomán ezek az egységek már kialakultak, csak a papírforma nem követte. – Ha az átalakítás pénzügyi oldalát nézzük, nagyobb keretből tudnak gazdálkodni? – A gazdálkodást és az állami vagyon fejlesztését, a lakosság érdekét szolgáló beruházások megvalósíthatóságát jelentősen befolyásolja az uniós pályázatok lehetősége. Ne feledjük, ebben a pályázati ciklusban tizennyolc uniós pályázatunk még folyamatban van, s kettő zárult csak le.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának
egyik szépen felújított épülete

Ennek az összköltségvetése a különböző forrásokból 6 milliárd forintot jelent, s a központi büdzséből is magasabb támogatást kapunk. – A miniszter úr is említette, hogy a területi jelenlét erősítése mennyire fontos. Ön hogy látja? – Nagyon fontos, hiszen csak a mi igazgatóságunk száznál is több helyi gazdálkodóval, vállalkozóval van napi kapcsolatban. Haszonbérbe adtunk ki földterületeket, ezt semmiképp nem lehet a központból irányítani, ellenőrizni napi szinten. Köztudott, hogy a bemutatóhelyeink zömét is helyi vállalkozók működtetik, amint az a tihanyi Levendulaház, Hegyestű, Pannon Csillagda vagy a kápolnapusztai Bivalyrezervátum esetében nyilvánvaló, de hasonlóképpen képzeljük el a májusban nyíló Kis-Balaton Látogatóközpont működtetését is.. – A BFNPI esetében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az adóhivatal (NAV) ellenőrzései adnak-e indokot egyéb átszervezésre? – Valóban voltak az ÁSZvizsgálatnak olyan megállapításai, melyeket a szervezeti átalakítás során az Agrárminisztérium figyelembe vett. A napjainkban zárult NAVvizsgálat egyértelműen jó eredménnyel végződött. Zatkalik A.