Milyen Balatont szeretnénk?

A jövő álmodói: lakossági vélemények és javaslatok

A Balaton Kiemelt Térség Hosszú távú Fejlesztési Koncepció (2014 – 2030) felülvizsgálata és módosítása tárgyában jelenleg is zajló feladatok részeként a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. online kérdőíves lakossági felmérést készített. A lehető legszélesebb adatközlői körre kiterjedő vizsgálat elsődleges célja volt összegyűjteni a megvalósult, tervezett, vagy akár csak szükségesnek ítélt fejlesztésekkel kapcsolatos véleményeket és tapasztalatokat. A feltárt tapasztalatok, vélemények, lakossági fejlesztési igények üdülőkörzeti szinten történő integrált gyűjtése számos fontos szemponttal erősítette meg a térségi tervezésben zajló szakértői munkát, emellett pedig a kérdőív eredménye fontos információbázist szolgáltat a 2021-2027 közötti Európai Uniós pénzügyi programozási időszakra történő felkészüléshez is. A kérdőíves vizsgálatban való részvétel anonim és önkéntes volt, így érdeklődő magánszemély, vállalkozás, civil szervezet, egyház, önkormányzat, vagy akár állami költségvetési szervezet is szerepelhetett válaszadóként. Az adatfelvétel 2019. december közepe és 2020. január vége közötti mintegy hathetes periódust fogta át, a vizsgálatban végül több mint ezer válaszadó vett részt. Tekintettel az online felületen történő kitöltésre, egyrészt technikai okokból, illetve a válaszadói bizalom megőrzése és a minél nagyobb kitöltési aktivitás elérése érdekében reprezentativitási kritériumokat nem vettünk figyelembe. A kérdőívet kitöltők többsége férfi, életkoruk nagyon széles skálán mozog, a legfiatalabb válaszoló 10 éves volt, a legidősebb pedig 92. életévét tölti. Az átlagéletkor 50 év körül alakult, amely mintegy 8 évvel magasabb az országosnál, de ezzel együtt jelentősen különbözött az országostól az iskolai végzettség szerinti összetétel is. A kérdőívet kitöltők közel kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ebből következően többséget alkotnak a szellemi foglalkozásúak, értelmiségiek. A válaszadók nagy többsége életvitelszerűen a Balaton térségében él, mintegy negyedük üdülőingatlan tulajdonos, közel minden nyolcadik relatíve rendszeres vendég a Balaton körül, nincs ingatlantulajdona, turistaként utazik a térségbe. A válaszadók között alacsony gyakoriságban, de megjelennek külföldi állampolgárok is, véleményeiket Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Svájcból juttatták el hozzánk. A válaszadók relatív többsége 30 évnél régebben él a lakóhelyén, de abszolút többséget alkotnak azok, akik legalább egy évtizede élnek ugyanott, tehát az adatközlők többségének minimum évtizedes távlatban van tapasztalata lakóhelyének fejlődéséről. Ennek ismeretében fontos információ, hogy közel négyötödük szeret a településén élni. Ez az arány azok körében, akik az üdülőkörzet valamely településén élnek ennél is magasabb, eléri a 85 %-ot. A Balaton körül megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatban az elmúlt 2-3 évben a válaszadók mintegy 60%-a érzékelt pozitív, és kicsit több mint háromnegyedük negatív változásokat. Fontos körülmény, hogy azon válaszadók közel háromnegyede, aki érzékelt pozitív változást, egyúttal negatív változásokról is beszámolt. A tapasztalatokat és vélekedéseket befolyásolja az iskolai végzettség, ez különösen a diplomások esetében jelentős, ebben az esetben élesen szembenálló táborok alakultak ki a pozitív és negatív jelenségek értelmezésénél, míg az egyéb végzettségűek esetében kevésbé élesek ezek a határok. A válaszadók összegzően értékelhették az utóbbi évek fejlődési folyamatait is, országos, üdülőkörzeti, és települési szinten egyaránt. Az értékelési átlagok jellemzően közepes minősítés körül szóródnak. Az általános jellegű értékeléseken túlmenően a válaszadók kifejthették vélekedéseiket a Balaton térség egyes folyamatai, jelenségei kapcsán, különböző témacsoportokra bontva. A legmagasabb elégedettségi átlagértéket a Balaton megemelt vízszintje vonatkozásában rögzíthettük, ezt követi a közbiztonság, valamint a sportolási lehetőségek köre. A legalacsonyabb értékelési átlag a Balaton-part beépítettségének növekedését, illetve a közutak, járdák állapotát jellemzi, de az épített környezet állapota és a tömegközlekedés sem tartozik azon témák közé, amelyekkel a válaszadók kifejezetten elégedettek lennének. A válaszadók alapvetően a térség lakó- és üdülőfunkciójának megerősítését, valamint a szolgáltatások minőségének javítását várják a következő fejlesztési időszaktól. Ez a térségi fejlesztési koncepció tartalmi módosítása szempontjából lényeges információ, azonban az is tény, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács stratégiai dokumentumai jellemzően e funkciók megerősítését célozzák. A környezet- és természetvédelem kiemelt balatoni jelentősége mutatkozik meg abban, hogy a válaszadók csaknem fele adakozna ilyen célú, témájú balatoni kezdeményezés támogatására. A térség fejlesztési dokumentumainak módosításával kapcsolatos munkákról, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. elemzési és tervezési eredményeiről a későbbiekben is tájékoztatjuk a térségi közvéleményt. Dombi Gábor – Fekete Károly