Átadták a Kis-Balaton látogatóközpontot

A természet és a kétkezi munka csodája

A természet szentélye a Kis-Balaton: ennek ékes bizonyítéka, hogy itt él a nagykócsag is – ezzel az evidenciával üdvözölte a Kis-Balaton látogatóközpont szeptemberi átadásán a megjelent vendégeket Puskás Zoltán, a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. A kormányzat klíma- és természetvédelem melletti elkötelezettségét jelzi, hogy az eseményen jelent volt Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes, Nagy István, az Agrárminisztérium irányítója, és Rácz András, a szaktárca környezetügyért felelős államtitkára is. – Nagy a felelősségünk, mert nem csak óvjuk, védjük a környezetet, de egyben szemlélet és magatartásformálók is vagyunk. Egy látogatóközpont nevelési eszköz, nevelési lehetőség is, amely e célra jelentős eszköztárral rendelkezik. A korszerűtlen, hiányos, a közönség igényeit már kielégíteni képtelen infrastruktúra néhány évvel ezelőtt arra inspirálta a nemzeti parkok fenntartását, működését finanszírozó minisztérium vezetőit, hogy jelentős fejlesztések katalizátorai legyenek – így számos beruházás valósult meg a régióban. A zászlóshajók közé tartozik a tihanyi Levendulaház, a bakonybéli Pannon Csillagda, a tapolcai Tavasbarlang interaktív kiállítása, s most a Kis-Balaton látogatóközpont létesítése. Kétezer-tizenhatban pályáztunk, s íme, most kész a mű, melyhez egymilliárd-kétszázmillió forint pályázati forrást használtunk fel. Ehhez a létesítményhez szorosan kapcsolódik a Diás-szigeten felújított kiállítás, az igazgatóság tizenötödik bemutatóhelye. Mindez a kiváló csapatmunkának köszönhető, mert szervezetünk egyben egy rendkívül aktív, kreatív személyiségekből álló szellemi műhely is – ismertette az előzményeket Puskás Zoltán. A Kis-Balaton – mint modell rezervátum – fokozottan védett terület, s így csak korlátozással látogatható, ám a „kapujában” létesített intézmény átfogó bepillantást enged a tájegység élővilágába. A várt látvány nem minden esetben elérhető, hiszen egy szakvezetés sem garantálhatja az állatvilág, a madarak közvetlen megfigyelését, de kamerák, moziterem, audio interaktív eszközök segítségével ez megoldható egy látogatóközpont keretein belül. Erre fűzzük fel a gyalogos-kerékpáros szakvezetéseket, túrákat, illetve már kenuval is lehetséges a Hévízi- csatorna egy adott szakaszán a varázslatos tájat megtekinteni. A projekt része – a látogatóközponton túl – a Diás-sziget bemutatása, hiszen itt található a megújult Fekete István Emlékház, s a Matula kunyhó is. Reményeink szerint a látogatók száma a jelenleginek tízszeresét – vagyis mintegy hatvanezer főt – is elérheti. Manninger Jenő, a körzet országgyűlési képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a jó gazda gondosságával nemcsak professzionális munkát végez, s a jelent szépíti meg – számos feledhetetlen élmény kínálatával, a természet értékeinek bemutatásával a jövőre is gondol. A tervszerű építkezésnek köszönhető, hogy egyre többen fedezik fel a Kis-Balatont. A Kis-Balaton látogatóközpont avatásán Nagy István, az irányító szaktárca minisztere hangsúlyozta: az elbűvölő, pihentető miliő és az új létesítmény szimbiózisa a természet és a kétkezi munka csodája. Azt sugallja, hogy tegyük jobbá a földet, mert e szándékunknak nemes követői vannak. Ők azok, akik rendszeresen felkeresik hazánk legszebb tájait, ellátogatnak a barlangokba, kiállítóhelyekre, részt vesznek vezetett túrákon, s ők azok, akik gondosan ügyelnek környezetük védelmére. Az Agrárminisztérium nem csak partner – kezdeményező is, jól érzékeli a társadalom részéről megnyilvánuló igényeket. A pozitív visszacsatolásnak köszönhetően egyre nő a nemzeti parkok látogatóinak száma: tavaly meghaladta az egymillió-hatszázezret, míg a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot mintegy félmillióan keresték fel. – A természet szinte minden pillanatban tartogat számunkra meglepetéseket. Gyermekkorunk olvasmányai közül ezért is idézzük fel gyakran magunkban Fekete István regényeit, s aki befogadó volt ezekre, az felnőttként is azonosulni kíván a helyszínnel. A Kis-Balaton nemzeti, irodalmi érték is, melyet óvni, ápolni kell. Hatalmas munka és felelősség hárul tehát azokra a szakemberekre, akik a természetvédelmi területek állagmegóvásáról, esetenként javításáról gondoskodnak. A kiállítás létrehozása elsősorban a nemzeti park munkatársainak beavatott koncepcióját, megvalósítását dicséri, de ünnep mindazok számára is, akik oly régóta vártak egy modern, a XXI. század követelményeinek megfelelő kiállítás és tanösvény létrehozására. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avató beszédében hangsúlyozta: a kulturális, szellemi örökség és az épített környezet mellett a nemzeti identitás ikonikus, szimbolikus pontja a természeti értékek megbecsülése. A magyar állam ezért kiemelten kezeli a természet védelmét – ennek a letéteményesei a nemzeti parkok, melyeknek jogosítványát nem írhatják felül más érdekek. Azért sem, mert az ökoturizmusnak jelentős gazdasági hatásai vannak mind a munkáltatói szegmensben, mind a vendéglátó- és szállodaiparban, de a rekreációban is meghatározó a szerepük. – Egy adott ország imázsában, a róla kialakított képben mérvadó az unikalitás, amely hívó szó is lehet a potenciális vendég számára. A látogatóközpont alkalmas arra, hogy hírét vigye a magyar tengernek, s az itt elérhető színvonalas szolgáltatásoknak, a hagyományok, az értékek ápolásának. Őrködjünk ezek felett, s ne feledjük: az élővilágban minden egymásra épül, s ennek mi is részesei vagyunk – mondta a miniszterelnök-helyettes. Süli Ferenc

Puskás Zoltán, Semjén Zsolt, Nagy István és Manninger Jenő az avatáson