Új jogszabályok garantálják a régió fejlesztését

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács szeptemberi online ülésén tájékoztatót hallgatott meg a régió fejlesztéséhez kapcsolódó kormányzati feladatok ütemezéséről, a szükséges intézkedésekről, de a napirendi pontok között szerepelt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a tihanyi limnológiai intézet és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenysége is. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára előadásában jelezte: a pandémia miatt nem tudják tartani a tervezett egyeztetési ütemet: eddig mindössze hét önkormányzattal történt meg a konzultáció, s még harminchét tóparti települést kell felkeresniük. Elmondta, hogy a hatályon kívül helyezett, a korábbi Balaton-törvényhez kapcsolódó rendeletek az új jogszabályok elfogadásáig hatályban maradnak, s ez különösen a vitorláskikötő építések, strand ügyek vonatkozásában kelt vitát, bizonytalanságot. Álláspontja szerint a vízparti rendelet elfogadásával szelídülnek, egyszerűsödnek majd a helyi polémiák. Az egyeztetésekbe egyébként az önkormányzatokon túl a természetvédelmi szervezeteket, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot, a vízügyi-, közlekedési-, sőt lokálisan a honvédelmi hatóságot is bevonják. A feladat szakmailag is jelentős kihívás elé állítja a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont munkatársait. A Nők a Balatonért Egyesület felvetésére közölte: a megbeszélések végén szintetizálják az észrevételeket, s mind a déli, mind az északi parton szélesebb nyilvánosság előtt ismertetik az általuk elkészített koncepciót, a szabályozási elképzeléseket. Bóka István elnök a tájékoztató kapcsán hangsúlyozta: sikeres, eredményes, konstruktív volt a Füleky Zsolt és munkatársaival folytatott füredi tanácskozás, s reményét fejezte ki, hogy tárca a továbbiakban is folyamatosan tájékoztatja a testületet a történésekről. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója a jelenleg is folyamatban lévő, hatmilliárd forint uniós pályázati forrásból megvalósuló projektjeiket mutatta be. Ezek közül néhány ugyan nem látványos, ám rendkívül fontos a biodiverzitás fenntartása érdekében. Egyik kiemelt teendőjük a tihanyi Belső tó rehabilitációja. Ismeretes, hogy a nemzeti park őshonos állatfajokkal, szürkemarha-, illetve bivalygulyákkal rendelkezik – velük végzik a területkezelést, s nyilvánvalóan szükség van állattartó épületekre, itatásra, kutak ásására és bizonyos szintű gépesítésre is. A Hévízi-tó vízminőségének javítását célzó projektjük 661 millió forint értékben került benyújtásra. A programban élőhely megóvás, idegen honos vízinövények és víziállatok eltávolítása szerepel – itt elsősorban a Hévízi-csatorna kifolyójáról, gyepterületek, lápterületek rekonstrukciójáról, tanösvények, túraterületek kialakításáról van szó. Az igazgató geológiai örökségünkről elmondta: rendkívül gazdag, hiszen a BfNP területén hétszáz barlang búvik meg a föld alatt, de közülük mindössze négy látogatható – első egyik beavatkozási helyszínük a Tapolcaitavasbarlang környezete, a Malom- tó forrásainak a kitisztítása. Puskás Zoltán szólt arról is, hogy egy nemzeti parknál rendkívül fontos a területi jelenlét, hiszen csak így tudják segíteni a hatóságok környezet- és természetvédelmi munkáját. A nemzeti park természetesen a magyar tenger déli partján is jelen van: az Ordacsehibereknél a Natura területek bemutatását célzó projekt végrehajtása van folyamatban: itt élőhely rekonstrukció valósul meg, melyet kiállítótér, tanösvény, iroda kialakítása kísér minimális állattartással, bemutatóval. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója előadásában két kiemelkedő beruházásra hívta fel a tanács tagjainak figyelmét. A látványosabb a Sió-csatorna, a Balaton levezető rendszerének fejlesztése: itt két helyszínen folynak jelentősebb munkák, az egyik Siófoknál a leeresztő- és hajózsilipnél. A hajózsilip bontása befejezés előtt áll, a munkatér lehatárolása megtörtént. Előrehaladottabb stádiumban van a Kiliti térségében található zsilip építése. A várható befejezések időpontja 2022 év vége. Az igazgatóság kompetenciájába tartozó másik terület az északi partszakaszt érinti döntő többségében, ahol szűrőmezők, és a kis vízfolyások rendbetétele kezdődött el. Tájékoztatott arról is, hogy július 22-én megkezdődött a Balatonon a kotrás, egy vízminőség kárelhárítási tevékenység. Jelenleg három kotróhajó dolgozik Balatongyörök térségében, több mint 35000 köbméter mederanyag került eltávolításra azokról a gócpontokról, ahol a tavalyi vízvirágzás központja volt. Jordán Ferenc, a Tihanyi Limnológia Intézet igazgatója tájékoztatójának bevezetőjeként kiemelte: intézményük jelentős átalakulás alatt áll, mely érinti a személyi állományt, az infrastruktúrát, műszereket, a módszertant, és a nemzetközi kapcsolatokat is. Igyekeznek sokat fejlődni a nemzetközi kommunikáció terén is. A végső cél, ha jól kommunikálnak, és jó kutatásokat végeznek, akkor az intézet visszaszerezze azt a presztízsét, amely megkopott az elmúlt években, és megpróbálnak a döntéshozatal megkerülhetetlen szereplői lenni. A jövőben a hazai forrásoktól nagyobb függetlenséget szeretnének elérni, javítani kívánnak az intézet kommunikációján, a hazai partnerekkel pedig hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolatban érdekeltek. Nemzetközi szintű, látható, színvonalas kutatások kellenek, melyek azt a célt szolgálják, hogy a Balatont sokkal alaposabban megismerjék, és megóvásához jobban hozzájáruljanak. Bóka István álláspontja szerint az intézet számára biztosítani kellene az anyagi stabilitást – az értékarányos kutatás és tevékenység mellett – hazai költségvetési forrásokból, hogy a létbiztonság és a kutatói szabadság maximálisan érvényesüljön. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatójából fény derült arra, hogy 2019-ben több mint egymilliárd forintos bevételre tettek szert, s ez volt az első év, hogy ezt az összeget elérték. Az idei tervben ezt 150 millió forint többletbevétellel „fejelték meg” s úgy tűnik, ezt teljesíteni is tudják. Örvendetes, hogy 2021-től már a Fonyódi és a Mórichelyi tógazdaság is birtokukba kerül, s a Balatonudvari halkeltető bérlése is pozitív lesz: nem kell a jövőben tenyészanyagot vásárolniuk. Változatlanul gondot jelent, hogy meglehetősen kevés a horgászok számára rendelkezésre álló partszakasz, s többek között ezért fordulhatnak elő a tihanyi vízparti sétányhoz köthető anomáliák, de más infrastrukturális fejlesztések is indokoltak. Örvendetes, hogy nem csökkent a horgászok érdeklődése a Balaton iránt: tavaly több mint kilencvenezer jegyet értékesítettek, ebből tizennyolcezer a helyi éves területi engedéllyel rendelkezők száma, a többiek időszakos napi, heti jegyet vásároltak. Ebben az évben a számuk valószínűleg százezer fő körül alakul. Süli Ferenc