Megkezdődhet a társadalmi vita a hétéves fejlesztési tervről

Online ülést tartott a Balaton Fejlesztési Tanács

Stratégiai és pénzügyi szempontból is fontos ülést tartott december elején a Balaton Fejlesztési Tanács. A kormányzat képviseletében a folyamatban lévő feladatokról Juhász Szabolcs, a Nemzeti Turisztikai Ügynökség igazgatója tájékoztatta a grémiumot. Elmondta, hogy 2016-ban változott a Balaton régió státusza, s a kiemelt fejlesztési térség besorolás kedvezőbb helyzetbe hozta a tájegységet és lakóit. Örvendetes, hogy a balatoni turisztikai térség három településsel – Herenddel, Kislőddel és Zirccel – bővült. Az igazgatótól megtudhattuk, hogy a tervezési dokumentációk számos konkrétumot tartalmaznak, ám a közeljövőben – a veszélyhelyzet miatt – az értékesítésre és a kommunikációra terelődik elsődlegesen a hangsúly. A teendőkről és elképzelésekről már a nyár folyamán is számos egyeztetési fórumot tartottak a tóparti önkormányzatokkal az illetékes szaktárcák képviselői, s ezeken a megbeszéléseken az alternatívákat is felsorakoztatták. Juhász Szabolcs elmondta: uniós forrásokból harminchárom projekt megvalósítását tudták támogatni, összesen negyvenmilliárd forint értékben. A programok egy része már befejeződött, s a következő két évben még további, az idegenforgalomban is meghatározó jelentőségű létesítményeket – várakat, kastélyokat, gyógyhelyeket, ökoturisztikai centrumokat – adnak át, de jut majd támogatás a világörökség várományosi helyszínek fejlesztésére is. Természetesen a honi költségvetésből is támogatták a turisztikai célú rekonstrukciókat: hat Tourinform iroda felújítására közel százharmincmillió forintot tudtak fordítani, s jövőre folytatódik ezen intézmények korszerűsítése, miközben az itt foglalkoztatottak képzésére is gondolnak. Az ügynökség által kiírt pályázatok közül a szobakiadók körében vélhetőleg a Kisfaludy program szálláshely-fejlesztési pályázatai viszik el a pálmát: ötezer-ötszáz vendég komfortérzete javul a műszaki és esztétikai körülmények pozitív változását érzékelve. Ez a projekt 1.7 milliárd, míg a harmincnyolc település nyolcvanöt strandjának modernizálása több mint hétmilliárd forint támogatásban részesült. A Nemzeti Turisztikai Ügynökség már nyilvánossá tette a jövő évi pályázati forrásokat is: a kiírás szerint a negyedik ütemben másfélmilliárdot költhetnek központi alapból a fenntartók ötvenkét fürdőhely fejlesztésére. Megkönnyítik és biztonságosabbá teszik a vízhez jutás lehetőségét, újabb baba-mama szobák épülnek – a korábbi évek beruházásainak köszönhetően minden adott lesz tehát ahhoz, hogy a Balaton az egyik legvonzóbb úti cél legyen a következő turisztikai szezonban is. Az ülésen Bóka István, a BFT elnökének előterjesztésében a testület elfogadta a Balaton Kiemelt Térség 2021-2027-es évekre szóló fejlesztési programját. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Kft. igazgatója jelezte: a dokumentum nem csak a tanács koncepcióját tartalmazza – idén több alkalommal szerveztek egyeztető fórumot, s a javaslatok egy része beépült a tájegység jövőjét markánsan befolyásoló tervezetbe. Most, a koncepció elfogadása után stratégiai program készül, melyben meghatározzák a résztvevők körét, a megvalósítás módját, a klímaadaptációt, foglalkoznak a térség népességmegtartó erejével, az életszínvonal alakulásával. Meghatározzák, hogy a régió miként tud alkalmazkodni az ágazati és országos tervekhez, beruházásokhoz. Mindezen témákban – s az operatív programokban – lesznek még szakmai, lakossági egyeztetések, ám a BFT márciusi ülése véglegesítheti a régió hétéves fejlesztési tervét. A jövő évi költségvetés kapcsán elhangzott: a Balaton Fejlesztési Tanács – a korábbi évekhez hasonlóan – kétszáztizenkilenc millió forint forrásra számíthat a szaktárcától. Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke hozzászólásában a közös gondokról beszélt. Arról, hogy az idei terveket gyakran felülírta a járványveszély, s ebben az időszakban nagy szükség van a tóért tenni kész lokálpatrióták összefogására. Megtudhattuk, hogy a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont szakembereivel egyeztetnek a tóparti önkormányzatok az új vízparti tervekről, s a testületeknek hangsúlyos szerepük van a Balaton megvédésében. A Balaton Fejlesztési Tanács decemberi ülésén jelen volt Navracsics Tibor, az Északnyugat- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért, valamint a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program végrehajtásáért felelős kormánybiztos. Ez utóbbi rendezvény kapcsán fontosnak tartotta kiemelni: Veszprém és a Balaton kiváló lehetőséget kapott arra, hogy először mutatkozzanak be közösen a kontinens közönsége előtt. Ez olyan új fejezetet nyithat az együttműködésben, amely tovább erősíti a pannon táj lakóinak identitását. Nem pusztán rendezvényekről van tehát csak szó: új folyamatok indukálódnak, új impulzusok kapnak teret, erősödnek, mélyülnek az interperszonális, a közösségi és térségi kapcsolatok. – Az Európa Kulturális Fővárosa cím a tágabb régió számára nyújt bemutatkozási lehetőséget. Olyan – esetenként tradicionális – programsorozatok számára nyit kaput a kontinensre, melyek kuriózumként hatnak a kulturális palettán, növelik az előadók, alkotók ismertségét, népszerűségét. S bár még két teljes év van hátra a megnyitóig, máris számos jó ötlet, önkéntes felajánlás és terjedelmes szereplési lista tudatja a szervezőkkel, hogy sikerült aktivizálni a kultúra barátait. Navracsics Tibor elmondta azt is, hogy bár létesítmények terén kissé elmaradott az infrastruktúra, nem szabad elfeledkezni a korábbi pécsi anomáliákról sem. Ezért arra kell törekedni, hogy a tervezett új helyszínek átadása még 2022 közepén megtörténjen. A kormánybiztos a kultúra és a gazdaság összefüggése kapcsán utalt arra, hogy a veszprémi székhelyű programsorozat alkalmat nyújt a közlekedési fejlesztésekre, a létező kreatív ipar és a minőségi szolgáltatások összekapcsolására is. Egységes gazdaságfejlesztési stratégiára van szükség, melynek alapja a saját motorra alapozott növekedés, s ahol a tudomány és a gyakorlat szimbiózisban él. Süli Ferenc