Egy község, amely „nem”-et tudott mondani

A Veszprém megyei Paloznak az ország legtávolabbi vidékein is egycsapásra lett ismertté: rendelettel tiltották meg a további építkezéseket. A maga nemében csaknem egyedülálló döntés hátterében a falusi jelleg megtartása, a közösség összetartó erejének igénylése, az épített örökség megóvásának közös óhaja áll. A Balatoni Futár Czeglédy Ákos polgármestert kérdezte.

– Mik az előzményei a döntésnek? – Sokan azt gondolják, hogy ez egy hirtelen felindulásból született döntés, ám nem így van. Régóta küzdünk azzal a helyzettel, hogy nagyon sokan építkeznek, s nem feltétlenül ide illő házakat valósítanak meg. Amíg évtizedeken keresztül két-három új épületet (lakást, nyaralót) húztak fel, addig az utóbbi három-öt évben robbanásszerűen megnőtt az építési kedv. A falu „szövete” nem bírja el az organikus fejlődés helyett ezt a hirtelen ugrást. Sem a településképnek, sem a falu társadalmának nem tesz jót. Paloznak egy Hild-díjas település, továbbá világörökség-várományos helyszín is, s ehhez az építészeti, faluképi díjhoz méltónak kell lennünk. Ha a betelepülők olyan nagy mennyiségben jelennek meg, át fogják formálni azt a közösséget, de az is lehetséges, hogy nem avatkoznak be, bezárkóznak, egyik sem jó megoldás. – Mindez a számok nyelvén hogy hangzik? – Az utóbbi két évben 15%-kal nőtt Paloznak lakóinak száma. Az akkori ötszázról 2021. január 1-jére 578-ra emelkedett ez a szám. Hozzá kell tennem, hogy a nyaralóvendégek számát megbecsülni is nehéz: családok, barátok, ismerősök töltik itt a nyarat. Ami pedig az új építkezéseket illeti: negyven körüli ezek száma. Összehasonlításul: tíz éve az épületállomány négyszáz körüli volt. Nagy ez a mennyiség, s ennek következtében a közművekkel (pl. szemétszállítás), de a közlekedéssel is vannak, lehetnek problémáink. – Elérkezett tehát az az idő, hogy „nem”-et tudjanak mondani… – A rendezési tervünket 2016-ban fogadtuk el. Akkor úgy gondoltuk, az megfelelően kezeli a problémát. Sajnos, be kellett látnunk, nem minden aspektusból, ám egy változtatásnak anyagi vonzatai is lettek volna. Tilalmat elrendelni viszont csak a rendezési terv megváltoztatásával lehet. Jól jött viszont az a törvényi kötelezettség, melynek az év végéig eleget kell tennünk. Nevezetesen: még ebben az évben felül kell vizsgálni a Balaton üdülőkörzetben a rendezési terveket, meg kell felelnünk a köznyelvben csak „Balatoni törvény”-ként emlegetett előírásoknak. Ez jelentős anyagi teherrel is jár (hatmillió Ft), de végre tisztázottak, pontosítottak, jól átláthatóak lesznek a követelmények és a lehetőségek. Mindez egy tervezési iroda, szakemberek bevonásával történik. – Paloznak hova tartozik építésügyi hatósági ügyekben? – A Veszprém Megyei Kormányhivatal balatonfüredi kirendeltségéhez. Az engedélyköteles építkezéseket ők bírálják el. – Mikor került a képviselő-testület elé a rendezési terv módosítása? – Furcsa helyzet adódott: tavaly november 4-én foglalkozott volna az üggyel a testület, ám épp akkor jöttek az újabb szigorítások a pandémia miatt, így a grémium már nem dönthetett. – Ennek ellenére a képviselők ismerték az előterjesztést? – Természetesen, s maximális egyetértéssel tudtam polgármesteri jogkörömben dönteni. Nevezetesen a felülvizsgálat alatti tilalmat rendeltem el. Érdekes, hogy pár napon belül 6-7 új építési kérelem „futott be” a hivatalba, ezeket pedig még a tilalom előtti helyzetnek megfelelően kell kezelni. Amúgy csak 2021. február 15-én lépett hatályba a döntés, így az egészen friss még. – Milyen volt a döntés fogadtatása? Kapott hideget, meleget? – Ebből is, abból is. Az első napokban két gratulációra jutott egy felháborodás, s utána az előbbiek kerültek túlsúlyba. Amióta országos hírt szereztünk magunknak, szinte csak elismerő telefonokat, e-maileket kapok. A helyiek szerint már régebben meg kellett volna ezt lépnünk. – Mire számítanak ezután? – Elsősorban arra, hogy a járvány elmúltával személyesen is tudunk majd konzultálni a helybéliekkel és az üdülőtulajdonosokkal. Számos jogi kérdés is felmerülhet, mire a rendezési terv végső formába kerül. Paloznak, mint Hild-díjas település a minőségi előrelépésben bízik. A Balaton-felvidékhez illő, XXI. századi igényeknek megfelelően újjá kell építeni a romos, elhanyagolt házakat, pincéket, présházakat; s az épületeket az adott övezetre jellemzően kell használni. Egy-két példa: a kertes övezetekben nem kellene nyaralót építeni úszómedencével, a mezőgazdasági övezetet nem pihenésre használni, hanem mezőgazdasági termelésre, a falusi övezetben meg nem nyaralót kellene építeni, hanem családi házat. – Példaként járhatnak más települések előtt? – Minden településnek megvannak a sajátosságaik, de például Szigliget és Dörgicse is hasonlóképp gondolkodik. Úgy gondolom, minden település a saját lehetőségeihez, igényeihez megfelelő utat kell, hogy válasszon. A közösségeknek meg kell találniuk a legjobb megoldást. Persze a Balaton-felvidéken a problémák nagyon hasonlóak: a Balatonnál nem az az érték, ha beépítünk mindent. Többen felkerestek polgármester társaim közül, s érdeklődtek még az Alföldről is. – Összefoglalva: mit szeretne Paloznak, mit szeretnének a paloznakiak? – Alapvetően azt, hogy a községünk ne nyaraló, ne kertvárosi övezet legyen, hanem falu. Falu olyan emberekkel, akik ezt az életformát szeretik, szeretik a falusi közösséget. Ugyanakkor legyen meg a kor elvárásainak megfelelően minden. Az elmúlt harminc évben megteremtettük ennek a feltételeit mind az infrastruktúrában, mind a közösségben. Ez most picikét borulni látszik, s ezért próbálunk elébe menni ezeknek a problémáknak. Zatkalik András