Klíma- és éghajlatváltozás: veszélyben lévő értékeink

Online konferencia az összefogás jegyében

Nyolc ország részvételével az elmúlt évben kezdődött az a projekt, amely jeles tudósok bevonásával kívánja felmérni és kategorizálni azokat az időjárási veszélyeket, amelyek a kulturális és természeti örökséget érinthetik. A program félidejében, február közepén a magyar résztvevő, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. online konferenciát szervezett a magyar tengert érintő kritikus helyzetekről, a prevenciós lehetőségekről – örvendetes, hogy a partner szervezetek külföldi szakértői kapcsolódtak a fórumhoz, s így valóban nemzetközi figyelmet kapott az esemény. Könczölné Egerszegi Zita, az integrációs kft. munkatársa, a rendezvény szervezője, mentora bevezető előadásában hangsúlyozta: a Central Europe Program keretében az 1,3 millió euró költségvetésű – STRENCH betűszóval fémjelzett – projekt célja az integrált döntés-támogatási rendszer létrehozása. A veszélyhelyzetek gyors felszámolása ma már elképzelhetetlen együttműködés nélkül, az új kockázatok megelőzéséhez pedig szükség van a bevált módszerek, tapasztalatok megosztására. Az együttműködő szervezetek feladata a tevékenységek, koncepciók összehangolása, a veszélytérképek kidolgozása, s a megelőzést szolgáló transznacionális tervek. Ebben a széleskörű, a társadalmakat érzékenyen érintő témában számítanak a sajtó pozitív közreműködésére is. Heizler György, a balatoni katasztrófavédelem ikonikus személyisége – bár nem elrettentő célzattal, de feltétlenül tanulságképp – a régióban történt tragikus eseteket mutatta be megdöbbentő illusztrációkkal. Felsorakoztatta a balatoni veszélyeket, melyek élén az extrém időjárás, a magaspartok omlása, a gyakori közlekedési balesetek, a nádas- és bozóttüzek állnak. Gondot jelent a gyakori vízszintváltozás, a heves esőzéseket kísérő villámárvíz, a felázott talaj és az erős szél hatására „elgyengült” fák kidőlése, melyek életet és vagyontárgyakat fenyegetnek. Ennek – hasonlóan kedvezőtlen – ellentétpárja a tartós szárazság, amely nem ritkán tűzveszéllyel jár. A viharjelzés pontossága és fontossága közhelynek számít ugyan, de a gyorsan kiadott információk azonnali beavatkozást tesznek lehetővé. Nem ritka a Bakonyból lezúduló, száz kilométert is közelítő szélvihar: a legemlékezetesebb beavatkozásra a 2011-ben rendezett Kékszalag vitorlásversenyen került sor, amikor hatvannyolc hajóról háromszáz embert kellett kimenteni. A szél, mint az egyik fő ellenség természetesen nem csak a vízen lévőknek okozhat problémát: rombolja a partvédő műveket, a csatornarendszert, a mederből kicsapódó víz elárasztja a parti telkeket, pincéket, tartós belvizet okoz, de extrém esetenként kráterek, mély árkok – például a somogybabodi – jelzik a változó időjárás kíméletlen hatásait. A parti löszfalak omlása – Fonyód, Akarattya – ugyancsak a talajerózió következménye. S bár csak mérsékelt társadalmi visszhangot kapott, nem szabad elfeledkeznünk egy másfajta támadásról sem: a gyapjaslepke invázió mintegy két évtizede jogos aggodalommal töltötte el az erdészeket, biológusokat, természetvédőket. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője a meteorológus aspektusából elemezte a Balatonra leselkedő veszélyeket. A tó három klíma övezet – kontinentális, mediterrán, óceáni – áldásait élvezheti, s e „turmixnak” köszönheti a sajátosságokat és szélsőségeseket, míg a Bakonynak áramlás módosító és vízszint emelő hatása van. A vízfelszín a helyi mikroklíma legfőbb alakítója, de ezt az utóbbi években épített magas házak érdemben befolyásolják. Az atlanti viharciklonok télen borzolják idegrendszerünket és a hullámokat, s az észak-nyugati erős szelek a kikötőket sem kímélik. A mediterrán ciklonok lassan, szinte méltóságteljesen közlekednek, majd egy aránylag szűk sávban jelentős mennyiségű csapadékot adnak ki – helyenként naponta nyolcvan-száz milliméter eső is lehullhat. Horváth Ákos a nyolcvanhét éve működő balatoni viharjelzés értékeire is felhívta a figyelmet. A tó népszerűsége töretlen, kiegyenlítetten magas a fürdőzők és a vízi járműveket használók száma, s egyre több a tömegeket mozgósító rendezvény is. Felmérhetetlen tehát a meteorológusok felelőssége, de a viharjelzést nem csak leadni lehet – feloldása is precíz információkon alapulhat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy emelkedik a szélsőséges időjárási napok száma, ezzel párhuzamosan pedig nő a veszélyjelzés szerepe is. A fejlesztések elkerülhetetlenek, ezért új viharjelző állomások kerültek telepítésre – ezek közül egy a Balaton közepén található. Süli Ferenc