A civil szervezetek szerepe a balatoni közéletében

A civilek szerepe a Balaton életében az 1880-as évekig nyúlik vissza, hiszen 1882. augusztus 25-én alakult meg a Balaton Egylet Balatonfüreden, mely később Balatoni Kultúregyesületté alakult, majd 1894-ben teljes mértékben beolvadt a Dunántúli Közművelődési Egyesületbe. Tíz év múlva, 1904. augusztus 11-én megalakult a Balatoni Szövetség, melynek céljai a balatoni fürdő élet fejlesztése az egyes helyi adottságoknak megfelelően, a fürdők közös érdekének megóvása, képviselete és együttműködése, valamint a Balaton-parti turizmus, és egyéb fejlesztések előmozdítása. Az 1890-es évektől kezdve számos fürdőegyesület alakult a Balaton-parti településeken: 1894 Fonyód- Bélatelep, 1899 Balatonberény, Révfülöp, 1902 Balatonmáriafürdő, 1904 Balatonboglár, Balatonlelle, 1906 Fonyód Községi Fürdőegyesület, 1908 Balatonszemes, 1909 Alsóörs, 1910 Balatonszárszó, 1913 Zamárdi és Fonyód Sándortelep, 1914 Siófok, 1920 Balatonudvari, 1927 Balatonfűzfő, 1930 Vonyarcvashegy, 1932 Balatonfenyves. A fürdőegyesületek nagyban hozzájárultak az úgynevezett „Balatoni Kultusz” megteremtéséhez. A II. világháborút követően az ilyen típusú civil élet évtizedekre szünetelt, majd a rendszerváltás után új lendületet kapott. Az 1990-es, 2000-es években felpezsdült a civil élet a Balaton körül, szinte minden településen több szervezet is létrejött. Számos régi civil szervezet újraalakult (Balatoni Szövetség, fürdőegyesületek, vitorlás egyesületek), valamint újak jöttek létre a kor kihívásainak megfelelően új célokkal, új kezdeményezésekkel, mint például – a teljesség igénye nélkül – Nők a Balatonért Egyesület, Forrásvíz Egyesület, Nyilvánosságért és a Civil Társadalomért Alapítvány, Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület, Varázshangok az Egészségért Egyesület, számos helytörténeti, néptánc, ének-zenei, természet- és környezetvédelmi, polgárőr, turisztikai, horgász egyesületek, nyugdíjas és sport klubok, alapítványok. Egyes szervezetek önállóan, mások szövetségekbe tömörülve (Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége, Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége), és így, együttműködve kívánják érdekeiket, álláspontjukat egy-egy témában képviselni, érvényesíteni. A civil szervezetek munkája nagyban hozzájárul a helyi települések, illetve a Balaton Régió életének színesebbé, változatosabbá tételéhez, a Balaton természeti, környezeti és kulturális értékeinek megőrzéséhez, a jövő generációjának neveléséhez, valamint a turisztikai és gazdasági fejlesztések időnként szükségessé váló kontrolljához is. Ezeknek a feladatoknak az eredményes elvégzését más intézményekkel (Balaton

Sitku Erzsébet

Fejlesztési Tanács, Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, veszprémi és keszthelyi egyetemek, helyi önkormányzatok, közoktatási intézmények) való partnerségi együttműködés segíti elő. A civil szervezeteknek az egyes időszakokban más-más problémákkal, feladatokkal kellett, illetve kell megküzdeni. Jelenleg a pandémia miatt kialakult helyzet állítja új kihívások elé a civil társadalmat is, hiszen a járvány után következő időszak már más lesz. A balatoni élet, a közösségek újraszervezésében, együttműködések, partnerségek kialakításában, valamint a Balaton jövőjének formálásában nagy szerepe lesz a civil szervezeteknek az elkövetkező időszakban. A pandémia mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenését sem, mely a világ minden más tájához hasonlóan a Balatont, mint sekély tavat rendkívüli módon érinti. Badarság lenne azt hinni, hogy majd „megússzuk, fejünket csak nyugodtan nyomjuk a homokba”. Kevés időnk van már a cselekvésre, hogy megállítsuk a folyamatot, de ehhez rendkívüli összefogásra van szükség minden területen, ahol sokszor az egyéni és a jelenlegi gazdasági érdekeket félre kell tenni a közösség, a jövő érdekéért. Szemléletváltásra van szükség, ahol a fejlődés nem mennyiségi gyarapodást, hanem minőséget, takarékosságot, valamint figyelmet a minket körülvevő természetre, környezetre jelent. „Élni és élni hagyni!” hogy ezt a régi mondást idézzem. S van még egy nagy feladat a legtöbb balatoni civil szervezet számára: a fiatalokat, a jövő generációját hogyan szólítsa meg, hogyan keltse fel az érdeklődését az önkéntesség, a közösségi munka iránt, hogyan hívja soraiba, mellyel biztosítsa a civil társadalom sokoldalúságát, hogy minél több területen képviselje a civil értékeket a jövőben is. Én bizakodó vagyok! Sitku Erzsébet Elnök Balatoni Civil szervezetek Szövetsége