Hódít a balatoni hal

Háromszáz tonna ponttyal bővül a tó állománya

Mint minden, a vásárló számára fontos termék ma már védjeggyel kerül a piacra. Hosszú évtizedekig ez a tézis csak a tartós fogyasztási eszközökre vagy a divatmárkákra volt érvényes, ám a média immár a gasztronómiát, illetve a főzéshez- sütéshez szükséges alapanyagokat is hasonló magasságokba emelte. Nincs ez másként a balatoni hal esetében sem, hiszen a magyar tengerhez látogatók zöme szívesen fogyasztana sült keszeget, rántott pontyot, halászlevet vagy fogast. Egyetlen feltétele van: a kopoltyús valóban balatoni márkajelzéssel ellátott legyen. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint ez az év már jelentős változást hozhat földrajzi, származási hely vonatkozásában is. – Már korábban bizonyossá vált, hogy az állami tulajdonban lévő fonyódi és mórichelyi halastavak ez év januárjától társaságunk vagyonkezelésébe kerülnek. A somogyi termőterület százharminc, míg a zalai kétszázharminc hektár, így tehát lényegesen bővülnek lehetőségeink. Így nem csak a telepítési kötelezettségünket tudjuk könnyebben teljesíteni: az oltalom alatt álló, vagyis védjeggyel rendelkező állomány nagyságrendileg is elegendő lesz arra, hogy különböző utakon ugyan, de eljuthasson a fogyasztókhoz. Ennek egyik módja természetesen a balatoni éttermekben lesz tetten érhető, hiszen a vendéglátósok évek óta szorgalmazzák a kínálat ilyen jellegű bővítését, ám kapacitásunk eddig szűkösnek bizonyult. Nem elhanyagolható az sem, hogy a tóhoz évente ellátogató nyolcvan-százezer horgász milyen fogási élményekkel távozik a Balatontól. A szaktárca számunkra évente meghatározott telepítési mennyiséget ír elő, így idén többek között háromszáz tonna pontyot, hat tonna egynyaras süllőt helyezünk ki. Ez utóbbi fajból március elején már ötszáznegyven kilogramm került át a halastavakból a Balatonba. Munkánk folyamatos – e hónap végén Fonyódon, sajtó nyilvános eseményen mutatjuk be ez irányú tevékenységünket, a „főszereplők” pedig ezúttal a pontyok lesznek. SF