Életbe lépett a társelnöki tisztség a BFT-nél

Operatív programok – cél a versenyképes Magyarország

Az Országgyűlés az elmúlt év végén fogadta el a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény módosítását, amelynek egyes rendelkezései érintik a Balaton Fejlesztési Tanácsot is. A testület hatályos szervezeti és működési szabályzatát ennek megfelelően az új jogszabályhoz kellett igazítani – e kötelezettségének februári ülésén tett eleget a grémium. A módosított törvény további két taggal bővíti a tanács tagjainak létszámát és létrehozta a társelnöki rendszert. A testület két új tagja a területrendezésért, illetve a kormányzati stratégiák kidolgozásáért felelős miniszter képviselője – az újonnan létrehozott elnöki tisztséget betöltő személyt ez utóbbi tárcavezető jelöli ki. Erre a pozícióra a miniszter Navracsics Tibort kérte fel. A BFT választott elnöke – eddig és a továbbiakban is – a tagok közül kerül megválasztásra. Az elnökök feladataikat azonos jogkörrel, „egymással együttműködve”, mint társelnökök látják el, a BFT üléseit „együttesen hívják össze”. A kormány ugyancsak az elmúlt évben döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is egységes területet képező történelmi régiók nemzetközi összehasonlításban is versenyképes gazdasági egységként fejlődhessenek. A Balaton térségét a Dél-dunántúli- és az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna érinti. A térség gazdaságfejlesztésének összehangolását segítendő a testület elfogadta azt a javaslatot, hogy a két zóna programjának kidolgozását irányító kormánybiztosok tanácskozási jogú tagként kapjanak meghívót a tanács üléseire. Az online ülésen kiemelt kérdéskörként szerepelt a Balaton vízvédelme, a jelenlegi és leendő beruházások célja, várható eredménye. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetve Illés Lajos, a Viziterv irányítója számos feladatot sorolt fel. Ezek közé tartozik a 120 cm-es maximális üzemvízszintből adódó feladatok tervezése: mély területek kezelése, rendezése, partbiztosítások rekonstrukciója, a déli kisvízfolyások vízkár elhárítási fejlesztése, a Sió vízlevezető rendszer továbbfejlesztése, rekonstrukciója. Ez utóbbi esetében a kivitelezési költség eléri a tizennyolcmilliárd forintot, átadása pedig 2023 végén várható. A vízminőség javítását segíti elő a külsőbelső terhelés csökkentése – iszapkotrás, a Kis-Balaton és a szűrőmezők rekonstrukciója. A tóból eltávolított iszap elhelyezésére több megoldás kínálkozik: a működő három zagytéren kívül lehetőség nyílik a mély fekvésű területek feltöltésére, bánya rekultivációra, de a mezőgazdasági célú hasznosítás is bizonyos lehetőségeket rejt magában. Konkrétan – savanyú talajok javítása meszezéssel. A balatoni iszapkotrással – mely a felső harminc centimétert érinti – kinyerhető meszező anyag mennyisége kielégítheti Zala és Vas megye leginkább talajjavítást igénylő, mintegy negyvennégyezer hektár nagyságú területét, mely hatalmas termékenységnövekedést és gazdasági hasznot hozna a térségben élőknek. A tervek szerint nem csak a meder kerül a munkálatok célkeresztjébe: a tó kétszázhetven kilométer hosszú partszakaszán a partvédőművek felújítására és átépítésére kerülne sor – ennek hossza ötvennégy kilométer. A nádasok védelme változatlanul elsőbbséget élvez. Jellemző korunk mentalitására, hogy – a legújabb felmérések szerint – a víz közeli ingatlantulajdonosok hódító kedve semmit sem csökken. A „nádirtási aktivitás” négy év alatt két és félszeresére emelkedett. A tanácskozáson Navracsics Tibor prezentálásában – aki kormánybiztosi megbízatással bír e témakörben – sor került az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Stratégiai célrendszerének bemutatására is. Megtudhattuk, hogy a nemzeti fejlesztési célok fő súlypontjaihoz tartozik a Kárpát-medencei régió versenyképességének növelése, a gyors, kényelmes közlekedés biztosítása. A koncepcióban gyarapodó, egészséges, a munkaerőpiacon versenyképes népesség, energia független Magyarország, csúcstechnológia, innováció, magas hozzáadott érték a hívó szó, az elérendő állapot. A gazdaságfejlesztési zónák finanszírozását az unió 2021- 27-es pénzügyi forrásai biztosítják, a hét operatív program sikerét pedig az összes magyar allokáció – több mint ötvenegymilliárd euró – vetíti elénk. Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke hozzászólásában a közigazgatási területen zajló – és tervezett – beruházásokat ismertette. A jelentős fejlesztések közé tartozik a kontinensen is kuriózumnak számító tesztpálya, hamarosan megkezdődik a harcjármű üzem építése, feszített ütemben készül az M7 autópályát Zalaegerszeggel összekötő négysávos útszakasz, folytatódik a vasútfejlesztés, sportlétesítményekkel gazdagodnak a települések, s a Magyar Falu program eredményes pályázatainak köszönhetően óvodák, iskolák, orvosi rendelők, közterületek újulnak meg. A BFT februári ülésén Jamrik Péter közbiztonsági tanácsos arra hívta fel a testület figyelmét, hogy nőtt a vízfelületen megjelenők száma, s az új vízi eszközöket fenntartással fogadják a strandolók. A szabálysértők kiszűrésére – a fürdőzők biztonsága érdekében – célszerű lenne automatikus közlekedési eszközkövető rendszert kiépíteni. Süli Ferenc