Élelmiszerlánc, élelmiszerbiztonság

Online fórum mindennapi létünkről

Étkezésünk minősége, mennyisége életminőségünket is tükrözi. Sem a társadalom, sem az egyén számára nem közömbös, mi kerül a családi asztalra, s hogy a piacok és élelmiszer üzletek milyen kínálattal várják vásárlóikat. S bár a közvéleményt csak egy-egy döbbenetes botrány után – lejárt szavatosságú húsfélék, egerek által látogatott liszteszsákok, elképesztő higiénés körülmények – foglalkoztatja a kérdés, a közelmúlt történései, a pandémia előtérbe helyezte az élelmiszerrel kapcsolatos aggodalmakat. A Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. által szervezett online szemléletformáló fórumon a helyzetelemzés mellett a jövő útjai is körvonalazódtak. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal osztályvezetője a globális áttekintés során elmondta: a meredek népességnövekedés – korábban Ázsia, jelenleg Afrika a „listavezető” – súlyos élelmezési gondokat okoznak. A tények hullámzó vonulatot vázolnak fel. Némi javulást követően romlott a helyzet, napjainkban ismét ez az emberiség legnagyobb próbatétele. A statisztikai adatok ugyanakkor arról is tanúskodnak, hogy az élelmiszer egyharmadát kidobjuk – évente közel másfélmilliárd tonna kerül a kukákba. Egy ENSZ program 2030-ig felére kívánja csökkenteni ezt az elképesztő mennyiséget. A koncepció azonban csak akkor valósulhat meg, ha a háztartások és a kereskedők is partnerek lesznek ebben. Mi, magyarok is belesimultunk a trendbe: évente háromszázezer tonnát dobunk ki háromszáztíz milliárd forint értékben, s ekkora tételből ötszázhetvenezer ember napi háromszori étkezését tudnánk garantálni. Az élelmiszer hulladék hasznosítása jelenleg az útkeresés fázisában van, de az alternatívák már kirajzolódtak. Meghatározó lehet a biomassza alapú gazdaság, a biogáz bevezetése az energiarendszerbe, a komposztálás, a takarmányozás. A hulladék előidézések számos objektív és szubjektív oldala van: befolyásolja a túltermelés, az időjárás, a helytelen tárolás, a túlkészletezés – otthon és a boltokban egyaránt. A családnál maradva: felmérések szerint a férfiak többet pazarolnak, mint a háziasszonyok. Az előadótól megtudhattuk, hogy a NÉBIH rendszeres fogyasztói kampánnyal kívánja a problémákra ráirányítani a társadalom figyelmét. Liszkai-Merő Adrienn – ugyancsak a NÉBIH képviseletében – az alaptézis ismertetésével kezdte prezentációját. E szerint az élelmiszerlánc a termőföldtől az étkező asztalig terjed, s a cél nem lehet más, mint hogy megfelelő mennyiségű, biztonságos élelmiszer álljon rendelkezésünkre. Napjainkban már érzékeny vizsgálati módszerek és technikák segítik a szakemberek munkáját, akik határértékeket állapítanak meg, s megfogalmazzák az új kihívások – éghajlatváltozás, környezeti szennyezés, hamisítás, csalás, esetleges terrorcselekmény – kezelésének módozatait. A biztonságos élelmiszer közös felelősségen alapul, melynek része a fogyasztói tudatosság, a vállalkozók önellenőrzése és a hatósági intézkedések. Érzékelhetjük, hogy a mezőgazdasági produktum iránti igény fokozatosan nő, ám ennek korlátot szab az erózió, a földpusztulás, az aszály, az árvíz, a hőmérséklet ingadozása. A szervezet legfontosabb feladata, hogy az egész élelmiszerláncot kézben tartsa, mert csak így lehetséges a tragédiák megelőzése, indokolt esetben az azonnali beavatkozás. Erre épül az Európai Unió koordinációs munkája is, amely tájékoztatással, riasztással, a határokon visszatartással óvja a tagállamok polgárainak egészségét. A fogyasztókat azonban számos veszély fenyegeti, hiszen az illegális élelmiszerkereskedelem jelentős jövedelmek forrása. A laikus vásárlónak azonban nehéz eldöntenie, hogy az áru igaz vagy hamis. Ebben segít eligazodni, ha alaposan szemügyre vesszük a tartalmat, a csomagolást, a kétes szavatossági időt, s a termék árát.