Vízminőség, mederkotrás, iszaphasznosítás

Nemzetközi online szeminárium a tapasztalatokról

A márciusban rendezett, sekély tavak mederkotrásával foglalkozó online szemináriumhoz kapcsolódóan a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. a közelmúltban e téma folytatásaként újabb nemzetközi fórumot szervezett. A program központi kérdésköre arra kereste a választ, hogy mit tegyünk a sekély tavak mederkotrása során eltávolított üledékkel. A témához jeles Fülöp-szigeteki, holland és finn szakemberek adtak hazánkban is hasznosítható javaslatot, szellemi és gyakorlati muníciót. Sekély tavak esetében az üledék különösen fontos szerepet tölt be a tápanyag-körforgásában. A múltban bekövetkezett jelentős mértékű külső tápanyagterhelés eredményeként a tápanyagokat és szennyező anyagokat az iszap tárolja. A lepelkotrás a vízminőség védelmében, az eutrofizáció szabályozásában általánosan alkalmazott technika, melynek során a legaktívabb és a leginkább szennyezett felszíni üledékréteg (10-30 cm) kerül eltávolításra. A tómeder rendszeres kotrása vízminőség védelmi célt szolgál, valamint a kikötők és strandok használatát is elősegítheti. A korábbi rendezvény keretében az előadók áttekintették a sekély tavak kotrásának tudományos alapjait, valamint a mederkotrással kapcsolatos balatoni tapasztalatokat és nemzetközi gyakorlatokat. Ezúttal az eltávolított üledék elhelyezésével és hasznosításával foglalkoztak az előadók. Molnár Gábor, az eseményt szervező Balatoni Integrációs kft. igazgatója kronológiai sorrendben ismertette a magyar tenger vízminőségével kapcsolatos kutatási eredményeket, az esetenkénti romlás okait, az algavirágzás megjelenését, a klímaváltozással kapcsolatos gondokat. Tájékoztatott arról is, hogy 2027-ig másfél millió köbméter iszapot kell a tóból eltávolítani – a kutatások eredményétől függ, hol, milyen mélységben indokoltak ezek a munkálatok. Az anyag elhelyezése azonban számos környezetvédelmi, társadalmi egyeztetést igényel. Martine Kox, a holland Deltares vízügyi kutatóintézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavak komplex ökoszisztémák, s ha felborul a talaj „háztartása” egyensúlyi zavar lép fel, amely algavirágzást eredményezhet. Ezért fontos a befolyó víz szűrése, az üledék kezelése. Azerbajdzsáni és holland példákra hivatkozva az alternatívákat mutatta be: ezek szerint megoldást jelenthet a tápanyagban gazdag réteg letakarása, a kotrás, valamint a víz alatti csapdák létesítése – ez utóbbiakból a későbbiekben is eltávolítható a nemkívánatos anyag. Lennie Santos Borja, a Délkelet-ázsiai Limnológiai Hálózat elnöke a Fülöp-szigeteki Laguna de Bay tónál indokolt beavatkozásokat ismertette. A Balatonnál másfélszer nagyobb területű víztükör hasznosítása többcélú: halászat, vízellátás, rekreációs kínálat, sőt még úszó napelem park is színesíti a palettát. A gondok nem ismeretlenek számukra sem: körbeépítették a tavat, erdők szűntek meg, az agglomerációban élők hihetetlen terhelésnek teszik ki ezt az exponált területet. Algavirágzás, halpusztulás, vízi jácint megjelenése hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a kizsákmányolás tovább már nem folytatható. Elkészült a

A mesterséges „IJsseloog” sziget a Ketelmeer-tavon, közepén a köralakú zagytérrel

stratégiai koncepció, amely mentőövet dob a régiónak. Ebben a kotrásnak is nagy szerepe van. A holland Központi Kotró Szövetség /CEDA/ képviseletében Polite Laboyrie arra hívta fel a figyelmet: tudatosítani kell a környezetügyért elkötelezett polgárokban, hogy a kotort anyag nem hulladék, hanem erőforrás – ezért indokolatlan a felhasználásuk elleni tiltakozás. Alkalmas vizes élőhelyek javítására, táj rehabilitációra, rekreációs területek parkosítására, de a műtrágyagyártásban, a part- és árvízvédelemben, az útépítésben is alapanyagként szolgálhat. Harri Uusi-Rauva, az Aquamec Ltd. értékesítési alelnöke a Watermaster kotrógépet mutatta be. Ez a rendkívül korszerű szerkezet hat méter mélységig képes dolgozni, s egy pozícióból hatalmas területet tud megművelni. A gyorsító állomások révén nagy távolságra is képes az iszapot továbbítani. Záró aktusként Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. igazgatója a korábbi kotrások és zagyterek eredményeit ismertette, s konstatálta, hogy a feltöltött területeket a növényvilág meghódította, s ezek már szervesen kapcsolódnak a turisztikai célpontokhoz. SF