Engedjük közel a természetet!

A talaj állapotának legjobb indikátorai – a gyomnövények

A jó idővel a kertekben a kedvenc madaraink, pillangók és a szépen zöldellő fű mellett megjelennek a gyomok is. Az egyszeri kerttulajdonosban ilyenkor felmegy a pumpa és rohan kapáért vagy gyomirtóért – vérmérséklettől függően. Az azonnali totális pusztítás helyett azonban ismerkedjünk egy kicsit a gyomokkal. Annál is inkább, mert aki nagyra értékeli a természetbarát kertet, az igyekszik kerülni a vegyszerek használatát. A gyomok tág tűrésű, gyors fejlődésű, nagy vitalitású növények, melyek jól alkalmazkodnak a környezeti viszonyokhoz, általában nagy mennyiségben jelennek meg a művelt területeken. Gyorsan túlnövik a kultúrnövényeket, árnyékukkal és a gyökereik által elszívott tápanyagokkal hátráltathatják azokat a növekedésben. Tehát gyom minden olyan növény, mely az adott művelt területen nem kívánatos. Ezen a ponton kell megállnunk egy pillanatra és elgondolkodni azon, mely területeket tartunk „művelt” területnek? A szántóföldeket? Igen. A konyhakertet? Igen. Az udvart? A parkokat? A játszóteret? Az árokpartot? Ez utóbbiaknál már nem szabad rávágnunk az igent. A kis fehér virágú kamilla, sárga virágú gyermekláncfű, hosszú száron ringatózó kék virágú búzavirág és a piros pipacs, a bogáncs mind-mind hozzátartoznak a magyar táj képéhez. Ráadásul nem véletlenül nő ott, ahol megtelepedett. A gyomok ugyanis jelenlétükkel jelzik a talaj minőségét, következtethetünk annak állapotára. Így akár fontos segítségként is tekinthetnénk rájuk, hiszen sok információt kaphatunk általuk a talaj jellemzőiről, de akár arról is, hogy milyen tápanyag ellátási hibákat követünk el, vagy milyen talajápolási munkálatot felejtettünk ki. Bizonyos gyomnövények jelzik a meszes, mész-szegény vagy savanyú talajt, amely hatalmas segítség, amikor ültetésnél ki kell választanunk a talajunkhoz leginkább passzoló kultúr- és dísznövényeinket, hiszen azok is a számukra legmegfelelőbb talajban fognak a legszebben fejlődni. A tömörödött és pangó vizes talajjelző növényei a mezei aszat (Cirsiumarvense), mezei zsurló (Equisetumarvense), mezei menta (Menthaarvensis), nagy útifű (Plantago major), libapimpó (Potentillaanserina, Syn: Argentinaanserina), martilapu (Tussilagofarfara), kúszóboglárka (Ranunculusrepens), réti legyezőfű (Filipendulaulmaria), moha, tarackbúza (Elymusrepens), gyepes sédbúza (Deschampsiacespitosa). Az ilyen talajokat javíthatjuk komposzt és homok bedolgozásával, rendszeres ásóvillás lazítással. Soha ne ásóval dolgozzunk, mert az megzavarja a talajéletet. Nyirkos talajt jeleznek a lórom (Rumex), halovány aszat (Cirsiumoleraceum), réti kakukktorma (Cardaminepratensis). Ahol ilyet találunk, ott érdemes komposztot és homokot bedolgozni a talajba, illetve a vízelvezetést megoldani. A száraz talajok számára a mulcsozás a legjobb segítség. Indikátornövényei a festő pipitér (Cotatinctoria), apró gólyaorr (Geraniumpusillum), réti útifű (Plantagomedia), bürökgémorr (Erodiumcicutarium), nyári hérics (Adonis aestivalis). A savanyú talajokat a mezei menta (Menthaarvensis), tarlóhere (Trifoliumarvense), pipitér (Anthemis), juhsóska (Rumexacetosella), erdei deréce (Chamaenerionangustifolium) jelzi. Ide sok savanyú talajt kedvelő dísznövényből válogathatunk, de algamész, kerti mész bedolgozásával a talaj pH-értékét helyreállíthatjuk. Nitrogénben szegény talajt jeleznek a parlagi ecsetpázsit (Alopecurusmyosuroides), piros kenderkefű (Galeopsisladanum), karcsú veronika (Veronicafiliformis), varjúháj (Sedum), borzas bükköny (Viciahirsuta), vadmurok (Daucuscarotasubsp. carota). Ilyenkor juttassunk ki nitrogénben gazdag szerves trágyát. Ha mezei menta (Menthaarvensis), apró szulák (Convolvulusarvensis), nagy csalán (Urticadioica), kicsiny gombvirág (Galinsogaparviflora), vézna kutyatej (Euphorbiapeplus), szelíd csorbóka (Sonchusoleraceus), podagrafű (Aegopodiumpodagraria), pásztortáska (Capsellabursa-pastoris), ragadós galaj (Galiumaparine), laboda (Atriplex), perzsa veronika (Veronicapersica), vérehulló fecskefű (Chelidoniummajus), tyúkhúr (Stellariamedia), fehér libatop (Chenopodium album) nő a talajon, akkor nitrogénben gazdag talajjal van dolgunk. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha túl sok műtrágyát, tárgyát juttatunk ki, így a sok nitrogén fogékonyabbá teheti a növényeket a kórokozókra, kártevőkre. Nagyon fontos szempont a gyomnövények mellett az is, hogy jó méhlegelők, hiszen kora tavasszal élelmet biztosítanak a méheknek. Ezért ezeket a gyomokat csak azután távolítsuk el, miután más növények már virágzanak, és így vonzzák a méheket. Könnyen beláthatjuk: a sikeres növénynevelés, termesztés elengedhetetlen feltétele, hogy kertünk adottságait ismerjük, gondoskodjunk a szükséges talajszerkezetről, elegendő vízről és természetesen a beporzókról. A zöldségeskertnek természetesen gyommentesnek kell lennie, de a kert többi részébe próbáljuk meg a természetet beengedni. Segíteni fog nekünk jól gondoskodni a haszonnövényeinkről a tudás átadásával, a beporzók éltetésével. Csak olvassuk értőn a természet tanítását. A növények meghatározásához többféle ingyenesen letölthető telefonos applikáció segítségét is igénybe lehet venni, amelyek akár a lefotózott gyom képe alapján is felismerik az adott növényt. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.