Fókuszban a nemzeti parkok – rejtett kincsekből közkincs

Turisztikai célú fejlesztések a Balaton régióban

Az elmúlt néhány évben a társadalom érdeklődésének fókuszába kerültek a nemzeti parkok. A legfrissebb felmérés szerint három év alatt tizenöt százalékkal emelkedett a közfigyelem ezen szervezetek tevékenysége és programjai iránt. A rendkívül pozitív index azt is jelzi, hogy honfitársaink egyre elkötelezettebbek a környezet- és természetvédelem ügyében, s hogy a szaktárca által irányított fejlesztések valós, folyamatosan gyorsuló igényeket elégítenek ki. E tény hátterét és a várható trendeket

Hegyestű – az egyik leglátogatottabb úti cél a Balaton-felvidéken

elemezte június végén a hegyestűi bemutatóhelyen rendezett projektátadón Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki hangsúlyozta: 2021 a programok megvalósításának éve, az elmúlt évtized pedig a nagy áttörés időszaka, amikor hetvennyolc milliárd forint értékben 186 beruházás, 320 ezer hektár tájrehabilitációja valósult meg. A földtani örökség hasznosítása dunai geoparkok fenntartható és innovatív turisztikai fejlesztésében című projekt egy az idén befejeződő fejlesztések közül. A nemzeti parkok ebben az évben közel kilencmilliárd forint értékű beruházásokat koordinálnak működési területükön. A látogatók magas száma – országosan, éves szinten meghaladja az egymillió-hatszázezer főt – visszaigazolja elképzeléseinket. Örvendetes, hogy itt, a magyar tenger környezetében a turizmus is felfedezte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által óvott és bemutatásra méltónak talált természeti és épített értékeket. E táj bővelkedik ilyen kincsekben – nem véletlen, hogy a látogatók száma megközelíti a félmilliót. Az ökoturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők természetesen azt várják tőlünk, hogy aktív kikapcsolódásuk élménydús legyen – ezért növeljük szolgáltatásaink színvonalát. Hazánkban ma hétszáz úti cél felel meg az érdeklődők ilyen irányú igényeinek: a létesítményeknek felét a nemzeti parkok működtetik, a BfNP kezelésében pedig negyvennégy ökoturisztikai bázis található. A már funkcionáló intézmények korszerűsítése állandó feladatot jelent: ebben az évben a Salföldi major és a Tapolcai- tavasbarlang mellett a hegyestűi geológiai bemutatóhely került sorra, míg a füredi Lóczybarlang – interaktív kiállítás, tanösvény – átadására július közepén kerül sor. Hamarosan hasonló ünnepségre várják a helybelieket és a turistákat a déli parton, Ordacsehiben is, ahol jelenleg is dolgoznak még a szakemberek a Berek világa című kiállítás létrehozásán. Az eseményen megjelent Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, aki köszöntőjében elmondta: életpályája, tapasztalatai arra inspirálják, hogy hangot adjon sorstársai elvárásainak, reményeinek is. – Büszke vagyok hazámra, s szeretném felfedezni valamennyi értékét – ez természetesen nem csak a Balatont jelenti, s vágyammal nem vagyok egyedül. Ezért is tartom örvendetesnek, hogy az érintett szervezetek felfigyeltek arra: a fogyatékos emberek egyre nagyobb számban jelennek meg a turisztikai piacon, s közlekedésüket létesítményeken belül is meg kell oldani. Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai igazgatója szintén a szolgáltatók számára megfogalmazott elvárásokat sorakoztatta fel. – A Magyarország megújul program komoly kihívások elé

Szekeres Pál, Kontrát Károly, Juhász Szabolcs, Rácz András és
Puskás Zoltán a monoszlói projektzáró rendezvényen

állítja az idegenforgalomban dolgozókat, vállalkozásokat. A turisztikai kínálat felfrissülése a gazdaság erősödését eredményezheti. A pandémia felfokozott várakozásokat indukált – a nyaralóigények negyvenöt százalékos növekedése reményt ad arra, hogy a turizmus valóban húzóágazat legyen. Ehhez kellenek az olyan fejlesztések, mint amelyeket a nemzeti parkok produkálnak. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője a projekt kapcsán elmondta: a tizennégy európai partner együttműködése egy közös stratégia kidolgozására irányult. A programban a turizmusból fakadó környezeti terhek kezelése, a földtani örökség újszerű bemutatása, innovatív geológiai turisztikai termékek kialakítása, s egy közös marketingstratégia megvalósítása szerepelt. A projekt fő eredménye egy összekapcsolt „Dunai GeoTúra”, amelynek kialakítása erősíti a térség geoparkjainak együttműködését, innovatív turisztikai termékként előmozdítja a geoparkok láthatóságát és növeli a látogatók számát. További cél a helyi vállalkozások, a lakosság bevonása, a geoparkok szervezeti hátterének megerősödése és a minőségbeli különbség csökkenése a dunai és más, az Európai Unióban működő geoparkok között. A projekt fontos magyarországi eleme volt a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhely kiállítóépületeinek átalakítása, a belső tárlat modernizálása, a tanösvények felújítása, illetve kiépítése is. A rönkbútorok, pihenők a vendégek kényelmét és pihenését szolgálják, a gyermekkel érkezőket pedig pelenkázó, játszótér is várja. Kontrát Károly, a körzet országgyűlési képviselője egy remek koncepció gyakorlati megvalósításaként értékelte a hegyestűi, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park másutt létrehozott fejlesztéseit. Úgy fogalmazott: a szolgáltatások minőségének javítása, új, eddig nem ismert tájak és tárgyak felfedezése és bemutatása az egyik járható útja annak, miként lehet a rejtett kincsekből közkincs. Süli Ferenc