Előtérben az ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitás

Online fórum az ember és a természet kapcsolatáról

A Földünket fenyegető környezeti problémák iránt egyre fogékonyabbakká váltunk, a gyermekektől a felnőttekig szinte minden korosztály ismeri a globális változásokat érintő témák fontosságát. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. a környezet védelme, az ökológiai, szociális, kulturális és gazdasági fenntarthatóság érdekében 2020 őszén szemléletformáló rendezvénysorozatot indított, hogy felhívja a figyelmet mindannyiunk személyes érintettségére, a klímaváltozásra, a természeti erőforrások csökkenésére és az ökoszisztémák sérülékenységére vonatkozóan. A rendezvénysorozat online formában kerül megvalósításra, minden hónap első szerdáján, figyelemfelkeltő, érdekes prezentációkkal, filmekkel, amelyek minden érdeklődő partner, továbbá az iskolai oktatás – a tanárok, a diákok, a szülők – és a lakosság számára is segítséget és támogatást nyújtva azokban a témákban, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot a klímaváltozással, környezetvédelemmel és természetesen a Balatonnal kapcsolatban. Megdöbbentő adatokkal kezdték előadásaikat a Tihanyi Limnológiai Intézet munkatársai. Vári Ágnes és Kalóczki Ágnes arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt fél évszázadban drámai módon csökkent az állatpopuláció, egyes fajok pedig immár csak a biológia könyvekből lesznek ismerősek a mai ifjúság számára. A drasztikus változások hátterében az erdőirtások, a szennyező anyagok növekedése, a lebetonozott területek egyre emelkedő nagysága meghatározó szerepet játszik. Az emberiségnek – saját érdekében is – meg kell akadályoznia a különböző fajok kihalását. A trendek jelenleg kevésbé kedvezőek, hiszen a gazdasági A rendezvény az ITM támogatásával valósult meg. haszon prioritása mindent elsöpör. A kérdés adott: csak a pénzügyi mérleg számít, vagy a glóbusz jövője is? A kutatók definíciója szerint az ökoszisztéma szolgáltatások a természet adományai az emberi jóllét biztosításához. Ebbe azonban nem csak az anyagiak tartoznak, hiszen egy szívet melengető táj nem pusztán esztétikai látvány: erdőt fogad magába, szántó- és szőlőbirtokokat, legelőt, gyümölcsösöket. Gyakran szakrális- vagy sporthely, kirándulásra, festő ecsetjére csábító intim miliő. A víz, a növények szerepe csak tovább fokozza az adott tájhoz való kötődést, s felerősíti az identitás tudatot, a kulturális tradíciók, ünnepek szerepét. Az örök kétkedés – mikor hasznosul jól a természet – mindig érdekek mentén jelenik meg a közvélemény előtt. A bennünket körülvevő táj mást jelent a helybeliek, mint egy ingatlan befektető számára. A környezet rombolása gyakran új munkahelyek létesítésével adható el egy adott közösség számára, ám ennek hosszú távú eredményei meglehetősen kétségesek, s általában együtt járnak a kialakult ökoszisztéma rombolásával. A lényeg, a haszon pénzben is kifejezhető. Egy 2011-es kutatás szerint a Föld ökoszisztémájának értéke százhuszonöt billió dollár, míg az összes nemzet éves GDP-jének értéke tizennyolc billió dollár. Talán ebből is érzékelhető, hogy a nemzeti jövedelem és az állampolgárok boldogsága, a szubjektív „jóllét” nincs szoros kapcsolatban egymással. Meghatározóbb a környezet jótékony hatása, az egészséges, tiszta levegő, a kulturális kapcsolatok, lehetőségek sokszínűsége. Indokolt tehát a hatékony kommunikáció, a szemléletformálás, a nem látható értékek tudatosítása. A természet gyógyító ereje mindannyiunk számára fontos, de kultúránk részeként indokolt tudnunk, mennyire közelíthetjük meg, mennyit szakíthatunk ki belőle önmagunk boldogulására. Szentmihályi-Nagy Kornél, a Balaton- felvidéki Nemzeti Park munkatársa előadásában visszatérő motívumként szerepelt, hogy minden tevékenységünk, életünk ökoszisztémán alapul, de jóllétünk, kényelmünk érdekében esetenként megszabadulunk veretesnek gondolt elveinktől is. Erről szól az az indián közmondás is, mely szerint „ha kivágjuk az utolsó fát, megmérgezzük az utolsó folyó vizét, kifogjuk az utolsó halat is, akkor rádöbbenünk, hogy a pénzt nem lehet megenni”. Tudomásul kell vennünk, hogy a biodiverzitás nem egységes, hiszen – egy magyar biológus szerint – sokféle sokféleség létezik. Európában például tizenegy önálló biogeográfiai régiót tartanak számon, ebből mindössze három százalék a Pannon régió, ám hazánknak nyolcvan százaléka tartozik ehhez a tájegységhez. Ezért is nagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság felelőssége – az egymillió hektárt is meghaladó működési terület jelentős része védett, illetve fokozottan védett besorolásban szerepel. Csak így lehet megőrizni egy tájegység értékét, s csak ezzel a szemlélettel lehet minden egyes faj fontosságát megbecsülni, s értékelni, hogy évezredek evolúciós fejlődését hordozzák. Kulcsfajokra, kulcsforrásokra van szükségünk, mert az esztétikai élmény mellett a tudomány is hasznosítani tudja létezésüket, hasznosságukat. A nemzeti park munkatársa ismertette a szervezet működését, adatgyűjtési tevékenységét, s zárszóként így fogalmazott: az egyénnek súlyos felelőssége van a biodiverzitás megőrzésében, s a jövő nemzedék érdekében szokásainkon is változtatni kell. Süli