Global Lake Marathon

Online konferencia a világ tavainak állapotáról

November végén a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft. ismét megrendezte huszonnégy órás Global Lake Marathon elnevezésű online konferenciáját. A rendezvény a német Global Nature Fund környezetvédő szervezet és a nemzetközi Élő Tavak Hálózatának – Living Lakes Network – bevonásával valósult meg. A valóban maratoni időtartamú fórum keretében a szervezők a világon található tavak és vizes élőhelyek sokszínűségét, változatosságát kívánták bemutatni. A konferencia lehetőséget kínált arra is, hogy felhívják a figyelmet a tavak jelentőségére, azok fenntartható kezelésének fontosságára. A résztvevők megismerhették a tavak és környezetük jellegzetességeit, a kihívásokat, melyekkel szembesülnek, valamint az alkalmazott beavatkozások tapasztalatát, és a jól bevált gyakorlatok tárházát. A rendezvényen a földrajzi elhelyezkedésük alapján mutatták be a különböző tavakat és tavas térségeket – az egyes részeket más-más Living Lakes partner szervezte és moderálta. A résztvevőket a szervezők nevében Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke üdvözölte, s hangsúlyozta: a kapcsolatok erősítése, a feladatok részleteinek megismertetése azért is fontos, mert általában nincs egységes koncepció a tavak integrált fejlesztésére. Az új kihívások, új funkciók a tradicionálistól eltérő megoldásokat igényelnek, s a „közhírré” tett információk az egyedi problémák megoldásában is segítséget nyújtanak. A feladat nem csekély: az édesvizek megóvása a cél. Az elnök elmondta, hogy a XIX. tavak világkonferenciáját 2023-ban hazánk rendezi – az eseménynek Balatonfüred ad méltó helyszínt. A rendezvény nyelve angol volt, azonban a délelőtti előadások alatt a szervezők magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítottak az online fórumhoz csatlakozó érdeklődők számára, akik ily módon az afrikai tavak állapotáról kaphattak pontos képet. A szakemberek, környezetvédők, állami tisztségviselők előadásaiból kiderült, hogy számos hasonló gond feszíti a glóbusz tavait kezelő szervezeteket. A déli kontinens bővelkedik hatalmas vizes élőhelyekkel, melyek a napi megélhetésen túl a háztartások folyadékigényét is hivatottak kielégíteni. A Csád tó például harmincmillió ember vízellátását biztosítja, ám felülete a hatvanas évektől kezdve folyamatosan zsugorodik, míg az Oguta tavat rengeteg turista keresi fel, s gyakran a szakrális, spirituális helyszín sem jelent védelmet az elképzelhetetlen mértékű vandalizmus ellen. Aggasztó méretű a túlnépesedés, hiányos az infrastruktúra, döbbenetesen alacsony a környezetkultúra. A lakosság életszínvonalából fakadóan rendszeres a túlhalászat. Kritikus mértékű a nitrát tartalom, s kritikus a befolyók szennyezettsége, az eutrofizáció, a víztestek elvesztése is. A tavakra épített erőművek már a létesítésük idején sem voltak környezet barátnak mondhatók, ám a vízmennyiség csökkenése gyakorlatilag működésképtelenné tette őket. A mezőgazdasági területek felelőtlen növelésével párhuzamosan csökken az erdők nagysága, az elsivatagosodás napjainkban már nem rémkép – realitás. A híradásokban nem ritka az olajvezetékek rongálása, megcsapolása, melyek mögött gyakran a helyi oligarchák állnak. Elképzelhetetlen mértékű a korrupció, a pillanatnyi érdekek kiszolgálása. A klímaváltozás hatására egyre több baljós jel tudatja, hogy az emberiség katasztrófák sorozatába hajszolja önmagát. Az erózió, a földcsuszamlások, az iszaposodás, az invazív fajok agresszivitása emberi és természeti tragédiák sorozatát vetíti elénk – ha nem teszünk meg mindent a tragikus trend megállítására.Cselekvési tervek kellenek – fogalmaztak az előadók. Jó törvények, fásítás, a tudat átformálása, a környezetvédelmi oktatás kiterjesztése, nemzetközi összefogás. Fel kell emelni a hangunkat, mert csak így védhetjük meg tavainkat. A helyzet lehangoló, de a környezet védelme iránt elkötelezettek, a jövő nemzedékeinek sorsáért felelősséget érző szakemberek nem adják fel a reményt. Állásfoglalásaik, megoldási javaslataik ott vannak a nemzetközi szervezetek, a politikusok, az állami tisztségviselők asztalán – ezek végrehajtása azonban közös feladatunk. Az erre irányuló projektek egy része ugyan sikeres volt, s a vízügyi alapok elképesztő összegű támogatásokat fognak adni a jövőben is a globális gondok megoldására – a főbb irányokat nem szabad szem elől téveszteni. Kulcskérdés az emberi tényező: a tanulmányok megfogalmazzák a teendőket, s ezek már számos konkrétumot tartalmaznak. A helyi lakosság bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a kudarc, ám az életminőség javítására tett intézkedések magukban hordozzák az együttműködés, a közös felelősségvállalás reményét. Süli Ferenc