XII. Magyar Biodiverzitás Nap Hegymagoson

A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság 2006. óta szervez Biodiverzitás Napokat az ország területén. A BioBlitz néven is ismertté vált gyors adatgyűjtés lényege, hogy botanikus és zoológus szakértők csapata 24 órás villámfelmérést végez egy előre kijelölt, gyakorta védett területen. Ez a típusú tudományos munka hathatósan világít rá, hogy a laikus ember mennyire alábecsüli a környezetében élő növények, gombák és állatok számát és sokszínűségét. Ebben az évben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park felkérésére az akcióra a Balatontól nem messze, Hegymagas település határában került sor. A hegymagasi rendezvény természetvédelmi alapját a település közelében elterülő Kongó-rét adta. Az egykor virágzó, üde legelőt a 2000-es évek elejére szinte teljesen felemésztett az inváziósan terjedő aranyvessző. A nemzeti park 5 évnyi állhatatos munkával az özönnövényeket kiszorította a rétről, ami most ismét régi színpompáját nyújtja a látogatóknak. A rehabilitációs programot uniós finanszírozásból hajtották végre, de a kiváló természetességű táj hosszú távú fenntartásához már hazai forrásokra lesz szükség.

A főképp tudományos felméréseket végző civil szervezet 45 szakértő bevonásával 2 napig gyűjtött a területen. Végleges listát csak októberben várhatunk, mivel számos apró rovar meghatározását csak mikroszkóp és az otthoni nyugalom mellett lehet elvégezni. Az előzetes eredmények tükrében már most is látható, hogy a Kongó vizenyős rétje egyes csoportoknak kedvez, mások viszont jóval szerényebb fajszámban vannak jelen egy mozaikos tájhoz képest. Jelentős mennyiségben kerültek elő például pókok, azonban gombákból kifejezetten szegényes készlettel rendelkezik. „Természetesen minden terület biológiai sokféleségét a maga helyén kell kezelni, és egyes csoportok alacsony fajszáma cseppet sem csorbít a védettség mértékén” jegyezte meg Dr. Kovács Tibor, a Magyar Biodiverzitás- Kutató Társaság elnöke, a Biodiverzitás Napok szervezője, „így a gyűjtés során előkerült néhány ritka faj is, például a fűz-laposmoly nevű lepkefajnak ez a negyedik előfordulási adata hazánkból.”

Sallee-Kereszturi Barbara humánökológus, Hegymagas Község polgármestere szerint a felmérések eredményei a község természet közeli és helyi értékeit megbecsülő profilját is erősíthetik. „Fontos, hogy tudatosítsuk, hogy az egészséges környezet és szép táj valós értékei miben rejlenek, és hogy ezt a tudást a helyi érdeklődőknek és érintetteknek, az ide látogatóknak, de főleg fiataljainknak át tudjuk adni. Hegymagas Tájvédő Település, ezt azt jelenti, hogy minden erőfeszítésünk a tájértékek megőrzésére irányul, hiszen ez a helyi és térségbeli idegenforgalom egyik fő pillére és az itt élők számára kiemelten gazdasági jelentőséggel is bír. Ebbe közvetve a biológiai sokféleség értékei is beletartoznak.”

A felmérésben részt vettek a keszthelyi Georgikon Egyetem és a Gimnázium diákjai is. A Bakony Természettudományi Múzeum Baráti köre a rendezvényre szervezte tanulmányi kirándulását. A Biodiverzitás-kutató Társaság nagyon fontosnak tartja, hogy folyamatos legyen a kapcsolat a tudományos munkát végzők és a laikus lakosság között, és főképp a fiatalokat visszacsábítsuk a természetbe, ahol tudományos igényességű terepi oktatásban is részesülnek. A kutatók a lakosság és a helyi képviselő-testület felé is nyilvánosan beszámolnak munkájukról és a felmérések országos jelentőségéről, így visszacsatolva tevékenységüket egy szélesebb térségbeli érdeklődő kör felé. Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság

felmeres