Anna-bál: taroltak a füredi lányok

Nemes és kecses volt a balett-táncosok bemutatója

Idén is kedvezett az időjárás, s a bál számos elemét kordonon kívülről is meg lehetett csodálni

A balatonfüredi Anna-bálok történetében kutakodva nem sikerült föllelni, előfordult-e, hogy bálszépe és udvarhölgyei egyaránt helybéliek legyenek. Idén így történt. Erisz aranyalmája Barna Dorina kezébe került, első udvarhölgye Schütz Annamária Kinga, második udvarhölgye pedig Kiss Kíra Dalma lett. Az Anna Grand Hotel termeiben és kertjében tartott 192. Anna-bál, és annak számos kísérő rendezvénye a hagyományok jegyében folyt, de – mint arra szinte minden esztendőben volt példa – apróbb újításokkal sikerült még vonzóbbá tenni a nagyközönség számára is. Ilyen volt a „sétálójegy”, mellyel a kordonon belülről is meg lehetett ismerkedni a báli miliővel, valamint az utcabál a Blaha utcában. A résztvevők a Vaszary-villától (itt kapták meg a hölgyek a herendi porcelánszíveket) gyalogosan vonultak a nézők sorfala között a hotel kertjébe. Itt került sor a szintén tradicionális megnyitóra is. A bál fővédnöke, Süli János tárca nélküli (a paksi atomerőmű fejlesztéséért felelős) miniszter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy vannak korszerűtlenné váló, de örök, eleven rendezvények is. Ez utóbbiba tartozik a füredi Anna-bál is. Ezután szólt arról, hogy a Paks és Füred kapcsolatai 1984-ig nyúlnak vissza. Ekkortól pihenhetnek a balatoni üdülőben az erőmű dolgozói. A vendéglátó város polgármestere, Bóka István ekképp fogalmazott: „Ez a bál mindig az első-bálozókról szólt, ok adják a folytatást, a tradíció fenntartását.” A 192. Anna-bál vendége ezúttal Győr volt, melynek alpolgármestere, Somogyi Tivadar a közelmúltban kötött kulturális együttműködésről elmondta, hogy a több ponton is közös múlt arra kötelezi az utókort, hogy ne csak egymás mellett, hanem közösen is támogassák a nemzeti hagyományokat. A hagyomány szerint az aradi tizenhármak egyike, ittebei Kiss Ernő 1825-ben Füreden ismerte meg a nagybirtokos Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányát, Krisztinát, éppen a tiszteletére rendezett bálon (Krisztina tehát nem volt Anna, így a bál elnevezése sokkal inkább a rendezés aktuális névnapjához köthető). A város vezetése felismerte ennek történelmi (de talán marketing) jelentőségét, s megalapította a Kiss Ernő-díjat, mellyel a városért átlagon felül teljesítő férfiak munkásságát ismerik el. Idén az alkotmányjogász, nagykövet, az olasz-magyar kapcsolatok elkötelezett híve, „Füred-szerelmes” Paczolay Péter vehette át a herendi szobrocskát Bóka Istvántól és Simon Attilától, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatójától. A nyitótáncot a Magyar Állami Operaház balett-művészeitől láthatták a bálozók, akik lassacskán szintén táncra perdültek a veszprémi Mendelssohn kamarazenekar muzsikájára. A könnyű báli vacsorát ezúttal is herendi porcelánkészletben szolgálták fel, majd megkezdődött a legszebbeknek vélt hölgyekre a szavazócédulák urnába helyezése. Éjfél elott mutatkozott be a tizenöt, legtöbb szavazatot kapó hölgy (a szabályok értelmében leány és asszony egyaránt „indulhatott”), majd a Schiffer Miklós vezette zsűri választotta ki a három legszebbet. Közben a Győri Balett színvonalas gálaműsorát tapsolhatta meg a várakozó közönség. A zsűri által a legszebbnek ítélt tizennyolc éves balatonfüredi Barna Dorina a veszprémi Lovassy László Gimnázium matematika tagozatára jár. Két évvel ezelőtt tizenhat évesen már részt vett a bálon szüleivel, akkor a bál első udvarhölgyévé választották. Az udvarhölgyek mindketten elsőbálozók voltak. A tizennyolc éves balatonfüredi Schütz Annamária Kinga a veszprémi Lovassy László Gimnáziumba jár, a második udvarhölgy, a tizenhét éves Kiss Kíra Dalma pedig a helyi Lóczy Lajos gimnázium tanulója. A bál szépe Royal Garden-mintás herendi porcelán díszserleget kapott, az első udvarhölgy Rotschild-mintás, madaras mintázatú, a második udvarhölgy pedig türkiz-platina Apponyi-mintás vázát kapott. A bál szépei a rendezvény másnapján a Kisfaludy Színpadon mutatkoztak be a közönségnek, majd lovas huszárok kíséretében sétakocsikázásra indultak a városban. szöveg és képek: Zatkalik