Kis lépések, hosszú élet

Tudatos, tervezett étkezés – praktikus tanácsok

Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek – Neil Amstrong a Holdra szállás történelmi pillanatában elhangzott mondatát gyakran idézték az elmúlt fél évszázadban fontos, az emberiség sorsára jelentős hatással bíró történések esetében. Talán kissé furcsának tűnik az asszociáció, ám tény: étkezési szokásaink megváltoztatásával ugyancsak döntően befolyásolhatjuk önmagunk és bolygónk jövőjét. Néhány tanács, javaslat a mindennapokhoz, környezetünk, kertünk műveléséhez, ápolásához. Az első, s legfontosabb tétel: kerülni kell azokat az ételeket, amelyek feldolgozása túlzottan hosszadalmas, bonyolult. Az „igazi” tápanyagokban gazdag ételek általában egyszerűen elkészíthetők. A jó minőségű élelmiszerekből elegendő kevesebbet fogyasztani ahhoz, hogy a szervezetünket megfelelő mennyiségű tápanyaggal lássuk el, s célszerű előnyben részesíteni a növényi táplálékot! A növények értékes tápanyagokat tartalmaznak, és fogyasztásukkal a szervezetbe bevitt kalória mennyisége is csökkenthető. A húst sem kell feltétlenül elkerülni, ám a továbbiakban az étkezések ízesítőjeként célszerű számításba venni. Ha valóban szeretnénk ismerni az általunk elfogyasztott ételt, akkor csak helyi, megbízható termelőtől szabad vásárolni – az otthoni főzés egyben garancia is lehet arra, hogy környezetbarát és etikus módszerekkel megtermelt élelmiszer kerüljön az asztalra. A hazai szezonális zöldségek és gyümölcsök nem csak egészségesek és finomak, de a környezetet és a helyi gazdaságokat is védjük, ha nem a világ másik végéről ideszállított ételekre szavazunk. Felesleges hangsúlyoznunk: mindig csak annyi élelmiszert érdemes megvenni, amennyi valóban elfogy. A feleslegesen előállított ételek feleslegesen felhasznált vizet, energiát és munkaerőt jelentenek. Az ételhulladék kérdése nemcsak az esztelen pazarlás miatt égető téma, az érintetlenül kukába dobott élelmiszeripari termékek a környezet számára is súlyos és teljesen felesleges terhelést jelentenek. Kevésbé közismert, hogy az állattartás jobban hozzájárul a klímaváltozáshoz, mint a közlekedés, ezért ajánlatos kevesebb húst és tejterméket vásárolni. Az állattenyésztés erőforrásigénye ugyanis jóval nagyobb a növénytermesztésénél. Napjainkban a háztartások jelentős részében ismeretlen fogalom és elfoglaltság a befőzés, savanyítás, holott érdemes a nagymamától vagy egy tanfolyam során megtanulni a „műfajt”. Feltétlenül foglalkoznunk kell az úgynevezett «egészséges» termékekkel – ezek marketingje úgy van kitalálva, hogy lelkiismeret- furdalásunk legyen, ha nem vásároljuk meg a különböző aktív hatóanyagokban dús termékeket. Ha azonban egy kicsit közelebbről megnézzük ezeknek a termékeknek az összetételét és tápanyagértékét, azt látjuk, hogy a drágább ár ellenére nem mindig váltják be ígéretüket. S még egy jó tanács: nem szabad sajnálni az időt és energiát a közös étkezésektől. Az együttlét alatt, beszélgetésbe merülve a család tagjai nyugodtan, lassan étkeznek, elkerülhető a hirtelen nagy mennyiségű, szinte rágás nélkül lenyelt, egészséget és testsúlyt veszélyeztető ételek gigantikus mennyisége. A konyhából, az étkezőből lépjünk ki a kertbe, hiszen a települések zöld területeinek jelentős hányadát a magánkertek, udvarok teszik ki. Ezen zöld területek struktúrája, állapota, növény- és állatvilága, mind jelentős hatással vannak a települési környezet egészére. Fontos megérteni és tudatosítani, miképpen segítenek a kertek a környezetvédelemben. Több olyan kulcsfontosságú terület van, ahol a magánkertek jelentőséggel bírnak: segítenek egyensúlyban tartani a hőmérsékletet, vagyis csökkentik a szélsőséges meleg és hideg időjárás hatásait.Az áradások megelőzéséhez az esővíz elnyelésével járulnak hozzá, de jótékony hatással vannak az egészségre, mivel a fizikai munkavégzés egyben kiváló stresszoldás is. Élőhelyet biztosítanak bizonyos madarak, emlősök és rovarok számára, így az élővilág fontos részét képezik a kiskertek, városi kertek egyaránt.A kiskerti gyümölcs- és zöldségtermesztés hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, csökkenti a szén-dioxid kibocsátást és segíti a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást. Minél inkább érezhető a klímaváltozás, annál inkább divatba jönnek a környezetbarát kertek, ahol a gondos gazda spórol a vízzel, és a biológiai kontrollt – növénytársítások, kézi gyomlálás – részesíti előnyben a vegyszeres növényvédelem helyett. Becsalogatja a hasznos rovarokat, madarakat a növényvédelem elősegítésére, ezzel is hozzájárulva a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Erre a jó gyakorlatra szükséges ösztönözni a települések lakóit. A vízhiányra egyértelmű megoldást jelent az esővíz gyűjtése, amely egyre inkább terjedőben van a környezettudatos és a magas vízdíjaktól megrettent kerttulajdonosok körében. Emellett természetesen a kertek növényállományát ésszerűen felülvizsgálva a növények egy részét fel kellene váltani a szárazságtűrő, a nyári csapadékhiányos időszakokat jól toleráló növényeknek. Ezek között is a hazai flóra szárazságtűrő növényeit, valamint a régi, betegségeknek ellenálló rezisztens gyümölcsfajtákat pragmatikus dolog előnyben részesíteni.A saját tulajdonú kertekben nagyon kis költséggel, és meglepően hatékonyan lehet élelmiszert előállítani. Sajnos generációk maradtak ki a háztáji gazdálkodáshoz értő, örömteli munkából, ezért rendkívül fontos már az óvodákban, iskolákban megismertetni a gyerekekkel a gazdálkodás alapjait, hiszen a korábban a szülőktől, nagyszülőktől szerzett tapasztalatot ma nincs honnan ellesni. A szemléletváltás hangsúlyozása napjainkban – a klímaváltozás és a környezetvédelem kapcsán – rendkívül fontos. A kiskerteknek újra komoly szerepet kell kapniuk már nem csak az önfenntartásban, hanem a környezetvédelemben, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, a tudatos vásárlóvá, környezettudatos emberré válásban is. A megjelenést támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.