Ünnepelt a nemzeti park

A természetvédelem nem öncélú

V. Németh Zsolt államtitkár

A természetnek kell nyertesnek lennie, de ez a meccs még nem dőlt el – emelte ki beszédében V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fennállásának huszadik évfordulójára rendezett szeptemberi salföldi ünnepségen. Az egykori tsz-major példaértékűen felújított- átalakított területére sorra érkeztek a meghívottak, köztük azok is, akik 1997. szeptember 17-én ott lehettek Tihanyban, ahol hivatalosan is kihirdették a nemzeti parkká nyilvánítást. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, Puskás Zoltán múltidézőjében kiemelte: az évek folyamán egyre több terület került védelem alá, s megvalósulhatott a természetvédők régi álma: a Balaton-felvidék teljes területére kiterjedt a védelem. Az igazgató nem feledkezett meg azokról a harcokról sem, melyeket a Kis-Balaton lecsapolása ellen kellett elődeinek megvívnia. Mindezt a tevékenységsort igazolta – mutatott rá –, hogy a Balaton térsége a „természet melegágya” számos kincsével. Az igazgató hozzátette: „a hatósági munkát a látogatóbarát, szolgáltató szemlélet váltotta fel”. A legjelentősebb állomások közé sorolta Puskás Zoltán a fajok (pl. nagykócsag) megmentését, azok létszámának stabilizálását, majd emelését; azokat a fejlesztéseket

Puskás Zoltán igazgató

(ökoturisztikai és egyéb) és sikeres pályázatokat, nemzetközi és hazai szerepléseket, melyekkel igen hamar népszerűvé váltak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak ma már 14 bemutatóhelye, 3 látogatóközpontja (Tihany, Bakonybél, Tapolca) van, s újabb három (köztük a balatonfüredi Lóczy-barlang) létesítésére készülnek. Indokolja ezt a 450 ezer regisztrált látogató, s az egyre inkább környezettudatos társadalmi szemlélet. V. Németh Zsolt Hamvas Bélát idézte bevezetőjében: az ünnep a közösség kezdete, az áldozat napja. Az államtitkár szerint az évforduló meghatározó, egyben központi gondolata a felelősség. Persze anyagi vonzata is van mindennek: az agrártámogatásokkal együtt 2800 milliárd forint lesz beruházásokra, programokra a nemzeti parkokban. Panaszkodjunk vagy dicsekedjünk? – tette fel a kérdést a politikus. Az eredmények tekintetében büszkék lehetünk az elmúlt évekre – folytatta –, ám a „természetnek kell nyertesnek lennie, de ez a meccs még nem dőlt el”. A tárca korábbi államtitkára, Tardy János „természetvédelem sújtotta terület”-ként jellemezte a nemzeti parkot, ahol nagyon sok érdek ellen (homok- és kőbánya, bazalttufa- kitermelés) kellett fellépni. Szóba hozta a Balaton 2002-es száraz periódusa idején felvetett

Az ünnepség résztvevői

„eszement” vízpótlási terveket, s a természet „bizonyítását”. Hangsúlyozta: a természetvédelem nem pártpolitika kérdése, s a nemzeti vagyon „felépítése” nem lehet pártok csatározásának témája. Újságírói kérdésre válaszolva ezt mondta: „Védett terület ne kerüljön »idegen« kézbe!” Az ünnepség részeként amatőr-filmesek pályamunkáit is jutalmakkal értékelték. Gyermek kategóriában Kara Balázs és Nyerges Dóra (közönség), illetve Palánki Dávid; míg felnőtt kategóriában Zsenticskó Márk (közönség), valamint Orbán Péter kisfilmje érdemelte ki a díjat. A Balaton-felvidéki Nemzeti parki „Termék védjegy”-et Tamás Ervin (Ervino Kft. Borászat, Csopak), Szászi Endre Gyula borász (Szent Györgyhegy, Szigliget, Csobánc) és a Folly Arborétum és Borászat Nonprofit Kft. kapta. Zenével, tánccal közreműködött az Üszkürü Zenekar. Az előadások után sétakocsikázás, vásár és ebéd várta az ünneplőket. szöveg és kép: Zatkalik