Beruházások sora gazdagítja a régiót

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Pályázati lehetőségekről, elnyert támogatásokról, folyamatban lévő beruházásokról hallgatott meg előterjesztéseket szeptemberi ülésén a Balaton Fejlesztési Tanács. A szaktárcák delegáltjai arról adhattak számot, hogy a régió fejlesztésével kapcsolatos kormányhatározat végrehajtása ütemterv szerint történik, a munkálatokhoz, illetve ezek előkészítéséhez szükséges források rendelkezésre állnak. Ennek megfelelően biztosított az a mintegy ezer-ötszázmilliárd forintos keret is, amelyet hazánk közlekedésfejlesztésre tud fordítani. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet e témakörben öt projektnél érintett: a Szántód–Kőröshegy- Balatonszentgyörgy vasúti vonalszakasz felújítása, a Fonyód- Kaposvár pályaszakasz állapotjavítása, az M7 autópálya és 710. sz. főút csomópontjának kialakítása, a vasútállomások rekonstrukciója, valamint két ütemben a Szabadbattyán–Tapolca– Keszthely villamos üzem kiépítése a Balaton körül. A vasútvonalak korszerűsítésének költségei csekély mértékben meghaladják a nyolcvanmilliárd forintot, a projektek befejezésének határideje pedig mindkét esetben jövő év augusztusa. Az északi part kötött pályás közlekedésének villamosítása kapcsán azonban gondok keletkeztek: az első ütem – Szabadbattyán-Aszófő/Balatonfüred – kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás során olyan magas árakon jöttek be az ajánlatok, hogy azt eredménytelennek kellett nyilvánítani, és a műszaki tartalmat is le kellett csökkenteni. Ezért az eredeti Szabadbattyán-Aszófő közötti szakasz helyett – a jelenlegi állás szerint – Szabadbattyán és Balatonfüred között történne a kivitelezés előkészítése. A tanács tagjai megtudhatták, hogy a kormány döntésének megfelelően 2017. március 31-ig valamennyi pályázati felhívást megjelentette az irányítóhatóság. Ezek között egyaránt találhatunk önkormányzatok és vállalkozások részére vonzó kiírásokat is. Döntöttek az élelmiszeripari, a kertészeti és az állattenyésztést érintő pályázatok sorsáról, illetve a települések számára az épületek külső rekonstrukciójára szolgáló támogatásokról. A Balaton régióból negyvenkilenc pályázattal kilencmilliárd forintnyi igény érkezett – ebből huszonnégy kérelmet hagytak jóvá, a megítélt támogatás összege közel 4,3 milliárd forint. A turisztikai fejlesztés a kormányhatározatban 26,7 milliárd forintos csomagként szerepel: az ehhez kötődő, beérkezett igények összege azonban már meghaladja a huszonhétmilliárd forintot. Tizenkétmilliárd forint címzettje ismert, illetve ők az előleget is megkapták. A tájékoztatóból az is kiderült, hogy a turizmus területén az elmúlt évben már jelentős változások voltak, s egy új térségi desztinációs szemlélet kezd kialakulni. A szakmai felelős főként a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre koncentrál, s a források elosztása is e koncepciónak megfelelően történik. A turisztikailag frekventált térségek programcsomag keretében még további, mintegy 8-9 milliárd forint támogatási igény várható. A hozzászólások sorát Káloczi Kálmán, a Balaton Világörökségért Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki először Viski József helyettes államtitkár előadására reagált. Elismeréssel szólt arról, hogy a LEADER program kapcsán támogatáshoz jutnak a Balaton régió meghatározott vállalkozásai. Kiemelte a Balaton- felvidéki Nemzeti Park példamutató tevékenységét, hiszen az általa kiadott védjegy, a legjobb termékek elismerése a piacra jutást is megkönnyíti. Hangsúlyozta: a Balaton-felvidék kultúrtáj világörökség várományosi helyszín minősítése során is pozitívumnak számít, ha a tóparti gasztronómiát a helyi termékek gazdagítják. A két világháború között a Balatoni Szövetség már kijelölte az utat a kertészkertek felállításával – ezek biztosították a kifőzdék, panziók, vendéglők és szállodák részére a különleges ízeket. Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a napirend összefoglalásakor kiemelte: örvendetes, hogy az uniós források tekintetében a meghatározott kétszázötvenmilliárd forint körüli támogatási igény, allokált keret várhatóan túlteljesítésre kerül, így a régió a balatoni programban meghatározottnál több forrást tud felhasználni, s esély van arra, hogy a hazai források kapcsán is ugyanez a tendencia fog érvényesülni. Jelezte ugyanakkor, hogy az elmúlt években elképesztő mértékben emelkedtek az építőipari kiadások, s nem a túlárazások miatt – jelentősen megdrágult a munkaerő, s ezzel szinte párhuzamosan az anyagárak is. Mint fogalmazott: tart attól, hogy az önkormányzati szektorban a benyújtott pályázati és a közbeszerzésen kialakult árak nem lesznek szinkronban egymással. Nonprofit szereplőknél még rosszabb a helyzet, s ez valós veszély lehet a programok megvalósítása során. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatójában a legaktuálisabb környezetvédelmi kérdésként a zajvédelmet említette. A hosszú távú zajhatásokra határérték rendszer van ugyan felállítva, de egy rövid távú alkalmi rendezvényre ezek a határértékek, határérték rendszerek nem alkalmazhatóak, mert speciális minden rendezvénynek a helyszíne, időpontja, a lakóterület távolsága, s a speciális hatások mind-mind összességében mérlegelendők. A kérdést azonban meg kell oldani! Felhívta a figyelmet arra, hogy a Balaton-törvényben – mely jelenleg felülvizsgálat alatt áll – szerepelnek olyan kikötések, amelyek eltérnek az országos szabályozástól, s most itt az alkalom, hogy a legmagasabb szintű jogszabályt az élethez igazítsák. Az államtitkári előadáshoz csatlakozott Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, aki részletesen ismertette a szervezet feladatait, aktuális teendőit, s beavatta a jelenlevőket a közeljövő fejlesztési elképzeléseibe. Elmondta, hogy a következő években három új látogatóközpont – Kis-Balaton, Nagyberek, balatonfüredi Lóczy-barlang – is fogadja már a vendégeket. Kollár József, a BAHART vezérigazgatója a cég tevékenységét elemezve hangsúlyozta: a 2020-ig szóló középtávú stratégia megvalósítása fegyelmezetten halad. Mind a forgalom, mind az árbevételük kimondottan jól alakult ebben az évben. Álláspontja szerint ahhoz, hogy a turisztikai közlekedési igényeket több évtizedre ki tudják szolgálni, néhány éven belül fel kell a telephelyüket újítani – ennek elmaradása komoly stratégiai kockázatot jelent. Süli Ferenc