Ma döntünk a jövőnkről

Balatoni prognózis: egyenlőtlenebb csapadékeloszlás, hosszú hőhullámok

Az éghajlatváltozás mára tudományosan bizonyított ténnyé vált. A hazánkra vonatkozó klímaváltozási forgatókönyvek meglehetősen borús képet festenek a vízzel kapcsolatos problémák területén: nem csak a homérséklet drasztikus emelkedése, hanem a csapadékviszonyok adott éven belüli átrendezése miatt is. Hazánkban a legnagyobb mértékű felmelegedés a nyári hónapokban várható, ugyanakkor a csapadék mennyiségének csökkenése szintén ebben az időszakban valószínűsíthető. Gyakoriak lesznek az aszályos időszakok, míg a csapadékok hirtelen, nagy mennyiségben lezúdulva érkeznek majd, melyek talajba történő beszivárgása a mennyiség miatt akadályozott lesz – így árvizek kialakulása is valószínűsíthető. A kánikulai napokon eddig jellemző 32-36 °C helyett nem lesz ritka a 37-40 °C-os hőség sem. Az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás tehát nem a jövő generációira váró feladat! A jelenben meghozott döntések hatással lesznek a lehetséges jövőképekre és az embereknek az éghajlatváltozás hatásait kezelő képességeire is. Az éghajlatváltozást, és az azt okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb részét az energiatermelés és -felhasználás okozza. Az energiafelhasználásra inkább a pazarlás és az átgondolatlanság jellemző, mint a tudatosság. Az energiahatékonyság és a fenntartható energiagazdálkodás felé vezető úton az első lépés a megújuló energiaforrások használata, illetve a tudatos energiahasználat. Az éghajlat-változásra adott egyik legjobb válasz lehet a zöld területek fás állományainak növelése, melyek a helyben keletkezett szén-dioxid megkötésével biztosítanak élhetőbb környezetet, valamint a szélsőséges időjárási kilengések hatásának csökkentése miatt számottevő jelentőségűek. A magánkertek éppúgy igen fontos részei a város zöldterületeinek, mint a közparkok, fasorok és intézménykertek. A globális felmelegedés kapcsán a víz jelentősége a világ minden táján különösen felértékelődik. A felmelegedés következtében várható fizikai és kémiai változások nagyban befolyásolják a vízi élőlények együtteseit, a változások iránya pedig a populációk közötti kapcsolatok sokszínűsége miatt nehezen sejthető előre. Azonban nem nehéz belátni, hogy a vízhiány a rendkívül súlyos gazdasági károk mellett számos természetes élőhely tönkremenetelét vagy végleges eltűnését jelentheti. A Balaton tekintetében a legújabb számítások azt mutatják, hogy a következő tíz évben a nyári és téli átlaghőmérséklet 0,5 °C-kal, tavasszal és ősszel 0.3 °C-kal nő. Az évszázad második felében a várható növekedés mintegy két fok lesz. A fagyos napok száma jelentősen, egy évtized alatt három, 2050 körüli időre tizennégy nappal csökken. Az éves csapadékösszeg alig változik, de tíz év alatt a nyári csapadék mennyiség mintegy 15 mm-rel, harminc év után 50 mm-rel csökken. Az őszi csapadék is kevesebb lesz, míg a téli és tavaszi csapadékmennyiség megnő, de erősen csökken a hó formájában hulló csapadék mennyisége. Ugyanakkor növekszik a szélsőségesen meleg napok száma és a hőhullámok hosszúsága. A Balaton jövője szempontjából különösen fontos az éghajlat-változásnak a tó víz-háztartására gyakorolt várható hatásaihoz történő alkalmazkodás. Hazánk természetes élóvilágában a klímaváltozás hatására a kutatók többek között az égövre jellemző vegetáció határainak eltolódását, a társulások és táplálékhálózatok átrendeződését, a természetes élővilág fajainak visszaszorulását, hosszú távon a biológiai sokféleség csökkenését prognosztizálják. A biodiverzitás csökkenésének beláthatatlan következményei vannak. A biológiai változatosság elvesztése mögött húzódó okok közül első helyen az élőhelyek pusztulása, leromlása és feldarabolódása áll. Ez emberi hatásokra vezethető vissza: gyors ütemben növekszik ugyanis az újabb földterületek iránti igény. A természetes élőhelyeket mezőgazdasági, ipari és lakhatási célokra alakítják át. A csökkenés második fő oka az inváziós fajok terjedése. Az időjárás szeszélyességére rendkívül érzékeny a mezőgazdaság. A kiegyenlítetlen évszak-változások miatt az élővilág biológiai egyensúlya időről-időre felborul, amely kihat a talajban élő mikroorganizmusoktól kezdve a kártevőkön át, szinte valamennyi az agráriumra hatással lévő élő szervezetre, a növénytermesztési zónák határa eltolódik. A kifejezetten a csapadékvíz okozta talajeróziós károk az ország termőterületének 40 százalékát érintik. Az eróziós jelenségek sújtják a mezőgazdasági területen kívül az ipari, illetve lakott térségeket és a kiépített infrastruktúrát is. Az ilyen típusú területeken a nem megfelelően végzett emberi beavatkozások – a csapadékvíz elvezetésének hiánya, nagyméretű bevágások, teraszosítás, feltöltések – növelhetik, esetleg ki is válthatják a mozgásos folyamatokat. A probléma megoldásával jelentősen csökkenthető, megelőzhető a káros jelenségek kialakulása. A környezettudatosság fontos eleme az energiatudatosság beépülése a mindennapi életbe, mely kapcsán törekedni kell továbbra is az épületállomány energiatakarékosságot szolgáló felújítására, valamint a működtetésére. Magyarországon az épületállományhoz kapcsolódik az energiahasználat mintegy 55-60%-a, amelynek kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. A Balaton régióban az állandó lakosok által használt épületeken kívül üdülő ingatlanok, illetve szálláshelyek is nagy számban találhatók. Az új és régi épületek kialakításánál, átalakításánál figyelembe kell venni az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok gyakoribb előfordulását és ezek hatásait az emberi egészségre. Az épített környezet alakításakor ma még csak ritkán számolnak az éghajlatváltozással. Az éghajlatváltozás hatására bekövetkező változások minden ember egészségét befolyásolni fogják. Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek miatt a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése, populációja lényegesen megnőhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló áradások − a szennyvízkiömlések és bemosódások révén − szennyezhetik a sérülékeny ivóvízbázisokat és ezzel növelik a fertőzésveszélyt. Az éghajlatváltozás bizonyos időjárási körülmények között negatívan érinti a légszennyező anyagok koncentrációját. A légszennyező anyagok magas koncentrációja növeli a légzőszervi megbetegedések számát. Ne feledjük: a jövőnkről ma döntünk! A megjelenést támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.