Elkötelezett balatoni hölgyek

A NABE Siófokon. A mikrofonnál Szauer Rózsa elnök

A Balaton környezeti, természeti és kulturális értékeinek megőrzése, megvédése – ezzel az elhatározással alapította mintegy húsz fő 1995 januárjában Alsóörsön a Nők a Balatonért Egyesületet (NABE). A cél azóta sem változott – mondta a NABE elnöke, Szauer Rózsa – az elmúlt évet értékelő, s az újat ismertető beszélgetés során. A szkeptikusok annak idején nem is rejtették véka alá véleményüket: íme egy új, pusztán protokolláris civil szervezet, jobbára polgármesternékből. Ám alig telt el fél esztendo, a vélemények gyökeresen megváltoztak: a folyamatosan gyarapodó létszámú helyi csoportok hol itt, hol ott tették le névjegyüket – élharcosai voltak a parlagfű-mentesítésnek, elkészítették a „Vigyázz rám!” társasjátékot, konferenciákat, találkozókat szerveztek, kiadványokat jelentettek meg. Első elnökük Zákonyi Tünde volt, aki már az alakuló ülésen hangsúlyozta: a Balaton környezeti, természeti és kulturális értékeinek megőrizése, megvédése, az itt élő, és a tavat szerető emberekben a környezettudatos magatartás kialakítása alapvető célkitűzés. Ezt egészítette ki az a sajátos, s mindmáig vezéreszmének minősíthető gondolat, amely a leányokra, asszonyokra vonatkozott: „Elsősorban azokon a területeken, ahol a nők – sajátos szerepük révén – a legtöbbet tehetik: tájékoztatók, akciók, programok szervezésével, kapcsolatok építésével a Balaton térségében, az országban, és a határokon túl.” A Balatoni Szövetség 2000-ben Balatondíjjal ismerte el a NABE munkásságát, s egy évvel később már az „Év civil szervezete” címet is elnyerték. Mindezek tükrében érthető, miért is támasztanak a hivatalos szervek és a civil szerveződések velük szemben igényeket – ezeknek a tagság természetesen igyekszik is megfelelni. A nonprofit szervezetek számára viszonylag szűk a pályázatokon való részvételi lehetőség, ennek ellenére minden adódó lehetőséget kihasználnak a NABE csoportjai. A Balatonnál élők számára fontos ismerni a tó természeti értékeit, az ökológiai állapotát befolyásoló tényezőket is. Kevés információforrás áll jelenleg rendelkezésre az idegenhonos, invazív fajok balatoni vonatkozásairól és hatásukról. Mit jelent ez a tavat használók számára? Szakértők bevonásával széleskörű kampányt indítanak a komoly következményekkel bíró állapotról. Ezt egy nyertes Zöld Forrás pályázat segítségével tudják megvalósítani, melynek keretében egy vándorkiállítás anyagát állítják össze, amit 15 településen mutatnak be, s a megnyitókon az adott téma szakértői tartanak előadást. A 18 balatoni csoport közel 600 tagja egységben vallja: az ivóvízbázisokat nemcsak megőrizni kell, hanem hatékony propagandával népszerűsíteni is az egészséges karsztvizet, a Balaton-felvidék egyik legnagyobb kincsét. Jó példa erre az egyes fórumokon bemutatott „víz-bár”, ahol meg lehet kóstolni a csapvizet, s összehasonlítani a palackos vizekkel. Ebben jó partner a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) nyílt napjaival, a rendezvényeken való megjelenésével. Ugyancsak októberben kerülhetett sor egy szándéknyilatkozat aláírására a NABE elnökének és a Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetsége (Balatoni Szövetség) elnökének, Balassa Balázsnak a szignójával. Ebben előzetes szándékukat fejezik ki, hogy a Balatoni Szövetség kezdeményezésére létrejövő „Év Balatoni Háza” építészeti pályázat megvalósításában együttműködnek. A NABE – élen a fonyódi tagokkal – „Az év fája 2017” akcióban is részt vett. Felhívást tettek közzé, melyben balatoni őshonos fák közül lehetett egyre voksolni. Végül a szakavatott zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a „Hős fa” címet. A fonyódi községi strandot díszítő méteres átmerőjű fák az árnyat adó, forróságot enyhítő és a jellegzetes balatoni látképet nyújtó vízparti ligeterdő részei voltak. Tavasszal a déli parti vasút biztonsága miatt száznál is több fát vágtak ki a másfél kilométeres fonyódi partszakaszon. A fonyódi fehér nyárfák a parti ligetek fái közül megmaradt két példány, ezek nyerték el a „Hős fa 2017” megtisztelő címet. Év végén nagyon sokat dolgoztak a helyi csoportok tagjai, hiszen minden településen bekapcsolódtak az adventi programok, ünnepélyek szervezésébe. Ezek sokrétű, színes, igazi női feladatok – hangsúlyozta a NABE elnöke. A helyi csoportok is megünneplik a megalakulás jubileumait, így történt ez Badacsonytomajon december elsején, ahol az alapítók és a jelenlegi tagok vendégekkel, férjestül, társastul felidézték a 20 évvel ezelőtti pillanatokat. Erre készülnek már a balatonalmádiak is, ott 1998. február 22-én alakult a NABE-csoport. Az év végére esett a NABE küldöttgyűlése is Ábrahámhegyen. Ezen értékelték az elmúlt esztendőt, s megfogalmazták a 2018. év főbb programjait. Ezek közül kiemelendő a júniusi „Jövőd a Balaton NABE Zöld Fesztivál”, melynek számos programmal Balatonakarattya ad otthont, s valamennyi csoport képviselteti majd magát. A tervezet szerint 2018-ban folytatódnak a már megszokott, s bevált rendezvények – Föld napja, Víz világnapja, előadások, kiállítások, séták, zöld napok – melyekről a sajtó útján igyekeznek informálni a nagyközönséget. Emellett továbbra is ott kívánnak lenni a tavat érintő fórumokon, folytatni az együttműködést a Balatoni Szövetséggel, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel. Nyitottak az új iránt, s várják az új tagokat soraikba. Minthogy a NABE alapvetően női egyesület, jogosan adódott kérdésünk: Ha minden sikeres férfi mögött egy no áll, elmondhatjuk- e ugyanezt fordítva is a NABE leányairól, asszonyairól. Szauer Rózsa megerősítette: apák, férjek és fiúk támogatják a nőket, s nem egyszer húznak gumicsizmát, munkáskesztyűt, hogy névtelenségben maradva segítsenek nekik… Zatkalik A.