Lendületben a Balaton

Interjú Witzmann Mihály és Móring József Attila országgyűlési képviselőkkel

Az új év valamennyi honfitársunk számára egyben a mérlegkészítés, a tervezés időszaka is. Különösen így van ez azon közszereplők esetében, akik munkájukkal, elkötelezettségükkel környezetük – esetünkben választókörzetük – fejlődésére is jelentős hatással lehetnek. Lapunk ezúttal a Balaton déli partjának két országgyűlési képviselőjét, Witzmann Mihályt és Móring József Attilát kérte erre a feladatra. A párhuzamos interjúk során a következő négy azonos kérdésre kaptunk választ:

1. Milyen infrastrukturális és szociális fejlesztések történtek a jelenlegi választási ciklusban választókörzetében, melyek vannak folyamatban?

2. Miként látja a balatoni turizmus helyzetét, állapotát – milyen jellegű beruházások tehetik vonzóbbá a magyar tengert, elsősorban a hagyományos vendégkört jelentő volt szocialista országok, valamint Ausztria és Németország vonatkozásában?

3. Hogyan ítéli meg a balatoni munkaerő-piacot, foglalkoztatottságot, különös tekintettel a főszezonra?

4. Indul-e a tavaszi országgyűlési képviselő-választáson, s sikeres szereplés esetén milyen feladatok megoldását tartja elsődlegesnek?

Witzmann Mihály

1. Ahogy országosan, úgy térségünkben is az elmúlt évek a gazdaság megerősítéséről, a növekedés beindításáról és a fejlesztési források tudatos tervezéséről és felhasználásáról szóltak leginkább. Ha az utóbbi években megvalósult és a jelenleg előkészítés alatt álló, de már jóváhagyott projekteket összegezzük, akkor kijelenthető, hogy a Somogy 4-es választókerület több mint 150 milliárd forintnyi forrás felhasználására kapott lehetőséget. Ez az összeg az állami és önkormányzati beruházások összértékét jelenti, vagyis a vállalkozások nyertes pályázatai nincsenek beleszámítva. Néhány jelentősebb tételt kiemelve azt mondhatom, hogy több tízmilliárd forint jutott településfejlesztési feladatokra, intézményi korszerűsítésekre, eszközbeszerzésekre és turisztikai beruházásokra. Húszmilliárd feletti összeget használtunk fel szennyvízprojektekre, amelyeket a jövőben is folytatni kívánunk. Ivóvízminőségjavító programok fejeződtek be és vannak jelenleg is folyamatban több mint 2,3 milliárd forint értékben. Az egészségügy fejlesztése terén komoly beruházások valósultak meg a siófoki kórházban és több mint egy tucatnyi orvosi rendelő korszerűsítésére is sor került. Új mentőállomás épült Igalban, megújult a siófoki épület, hamarosan indul a tabi állomás építése, s a közeljövőben további orvosi rendelők átadása is várható. Az egészségügyi fejlesztések összértéke 6,5 milliárd forintot tesz ki. Az elmúlt években végrehajtott és a folyamatban lévő óvoda- és bölcsődefejlesztésekre 1,2 milliárd forintot tudunk fordítani. Egy térség fejlődéséhez elengedhetetlen szükség van a közlekedési infrastruktúra modernizálására, karbantartására is. Számos út, járda és kerékpárút felújítására, illetve megépítésére került sor eddig, de hamarosan újabb jelentős beruházások indulhatnak el. Erre a célra összességében 8,5 milliárd forintot tud felhasználni a térség. Ennek keretében felújításokra lehet számítani a Balatonnál a 7-es és 65-ös utakon, a Visz-Karád és a Mernye-Szentgáloskér összekötő szakaszokon, a somodori bekötőúton, Balatonszabadiban, Siójuton és Ádándon, valamint az önkormányzatok által fenntartott bel- és külterületi utakon. Ezen kívül 130 milliárdos támogatásból épülhet meg a megyeszékhelyet a Balatonnal összekötő 67-es gyorsút is, amelynek alapkövét néhány hete raktuk le. Elkészült a dél-balatoni vasút felújítása Lepsény és Szántód-Kőröshegy között, és folyamatban van a Balatonszentgyörgyig tartó szakasz építése. Megszületett a kormánydöntés a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciójára is, amely 12 milliárd forintból valósulhat meg. Sportcélú fejlesztésekre 6,6 milliárd forintot sikerült elnyerni, amelyből sportcsarnokok épültek Andocson, Nagyberényben és Siófokon. Folyamatban van a siófoki uszodapályázat, és rövidesen elkészül az új multifunkciós csarnok is. A térség gazdaságának erősítése érdekében ipari park létesítése kezdődhet Siófokon és Taszáron majd 900 millió forintból. Az önkormányzatokkal közösen elvégzett előkészítő munka és a kormányzat partnersége révén minden okunk megvan arra, hogy kellő optimizmussal várjuk az előttünk álló, 2018-as esztendőt.

2. A turisztikai szakemberekkel egyetértve azt már biztosan kijelenthetjük, hogy a balatoni turizmus komoly áttörés előtt áll. Az elmúlt években számos olyan döntés született, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a balatoni turizmusban tapasztalt forgalomnövekedéshez. A béremelések, az adócsökkentések, a SZÉP kártya bevezetése, a turisztikai ágazatban életbe lépő adókedvezmények, az éttermi szolgáltatások ÁFÁ-jának 27%-ról 5%-ra mérséklése mind ezt a célt szolgálják. Született balatoniként óriási öröm számomra, hogy ma Magyarországnak egy olyan kormánya van, amely egyértelműen hitet tett a turizmus fejlesztése mellett. Ennek egy újabb igazolása a Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozása, a turizmusfejlesztési törvény elfogadása és a 370 milliárdos fejlesztési csomag is, amely a térség szálláshelyeinek, turisztikai attrakcióinak, strandjainak és infrastruktúrájának a fejlesztését kívánja hatékonyan segíteni. Ez egy történelmi jelentőségű lehetőség a régió számára, amelynek köszönhetően nem csupán szigetszerű, egymástól különálló beruházások valósulhatnak meg a Balatonnál, hanem egymásra épülő, egymást erősítő, integrált, a Balaton komplex fejlesztését jelentő program végrehajtására nyílik lehetőség. Így pedig egy jóval szélesebb kínálattal rendelkező, izgalmasabb turisztikai desztinációvá válhat szűkebb hazánk, a „magyar tenger” térsége. Ennek pedig pontosan az a célja, hogy ne csak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is tovább erősödjön a Balaton.

3. Az utóbbi évek gazdaságpolitikája és a magyar emberek erőfeszítései komoly eredményeket hoztak. A 2010 előtti 12%-ról 3,8%-ra csökkent a munkanélküliség, ami azt is jelenti, hogy az utóbbi hét évben 750 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez egy óriási eredmény EU-s viszonylatban is. Az új gazdaságpolitika és az új beruházások új munkahelyeket teremtettek, ennek eredményeképpen ma már közel állunk a teljes foglalkoztatottsághoz. Sőt, a Balatonnál már sok esetben inkább munkaerő-hiányról beszélhetünk. Az adókedvezmények és a gazdaság élénkülése nyilvánvalóan béremelési lehetőséget is kínál a vállalkozásoknak. A napokban több – a térségünkben is működő – multinacionális foglalkoztató is jelentős béremelésekről döntött. Biztos vagyok benne, hogy az ország sikere érdekében ezt az utat kell folytatni. Ugyanis ha a bérszínvonal javul, akkor egyre inkább megközelíthetjük a nyugati béreket és arra is reális lehetőség kínálkozhat, hogy egyre több – jelenleg külföldön dolgozó – honfitársunk újra itthon vállalhasson munkát.

4. A somogyi emberekkel közös erőfeszítéseink, közös munkánk, az elmúlt 4 év során sikeresnek bizonyultak, ugyanis számos eredményt tudunk felmutatni. Teendő azonban még mindig van bőven, ezért kérem majd áprilisban újra az emberek bizalmát, hogy folytassuk együtt, amit elkezdtünk. Az általam képviselt 71 település mindegyikén van még előttünk álló feladat. A kivitelezés előtt álló rengeteg elképzelést egy interjúban felsorolni szinte lehetetlen, de a teljesség igénye nélkül mondhatom, hogy Siófokon elkerülő utat, uszodát, ipari parkot, Tabon mentőállomást, Zamárdiban, Balatonföldváron, Balatonszárszón turisztikai fejlesztéseket, Balatonszemesen orvosi rendelőt, Balatonvilágoson csapadékvíz elvezetést szeretnénk megvalósítani többek között. Ugyanennyire fontos számomra Szántódpuszta teljes felújítása, vagy – a megyeszékhelyet a Balatonnal összekötő – 67-es út megépítése, és a térség infrastrukturális fejlesztésének folytatása is. De ami talán még a fejlesztéseknél is fontosabb, hogy továbbra is biztonságban élhessünk a saját hazánkban, és megőrizhessük Magyarországot magyar országnak. A gyerekeink, unokáink jövője a tét! Az ország fejlődési pályára állt, ez érezhető a Balatonnál és Somogyban is. Azonban a versenyképességünk növelése érdekében tovább kell folytatnunk a béremeléseket, az adócsökkentéseket, az otthonteremtés támogatását és a családok segítését. Rendszeresen egyeztetek a polgármesterekkel, beszélgetek az emberekkel, igyekszem mindenki véleményét meghallgatni és legjobb tudásom szerint képviselni a térségben élőket a jövőben is. A munkában hiszek, mert csak az visz előre. Ehhez kérem tisztelettel az emberek támogatását.

Móring József Attila

1. Soha nem látott mennyiségű fejlesztési forrás érkezett a körzetbe az elmúlt esztendőben, csak a TOP-ból 12.6 milliárd forint. Ipari parkok épülnek, zöld város program indul el, helyi piacok kerülnek fejlesztésre, óvodák és bölcsődék újulnak meg, épületenergetikai fejlesztések valósulnak meg, turisztikai beruházások – például kerékpárutak – kezdődnek. A dél-balatoni vasútvonal fejlesztésének eredményeként az utazók gyorsabban juthatnak el a Balatonhoz. A menetidő a főváros és Keszthely között további 10 perccel csökkent, Kaposvárról Fonyódra pedig a korábbi 75-80 perc helyett 55 perc lett. Az új magas peronoknak köszönhetően kényelmesebbé, az átépülő közúti és gyalogos átkelők megépülésével biztonságosabbá vált a közlekedés. A Lengyeltóti-Balatonboglár közötti út felújítása is megtörtént, csakúgy, mint a lengyeltóti körforgalom létesítése. Szegregátumok megszüntetésére, felszámolására is nyújtott a kormány támogatást Somogyvár, Nikla, Újvárfalva, Somogyszentpál, Somogysámson és Nemesdéd településeknek. Iskolafejlesztések is történtek a körzetben. Megépült a NEKA csarnok és kollégium Balatonbogláron.

2. Fontosnak tartom, hogy elsősorban a magyar családoknak jelentsen vonzerőt a Balaton. Jó minőségű utak kellenek a háttértelepülések között is. A horgászturizmus fejlesztése szintén indokolt. Nagyon fontos továbbá a balatoni bringakörút teljes felújítása. Az „egész évben Balaton” csak akkor működik, ha a háttértelepülések attrakciói is bekapcsolhatók a turizmusba. A „Vallások völgye” település csoport egész esztendőben vonzerőt jelenthet: Gyugy- Árpád-kori templom, Buzsák-kápolna és fürdő, Somogyvár- Nemzeti Emlékhely, Somogyvámos – Krisna- völgy, Alsóbogát-kastélyok, Várda-Szász kúria.

3. A Balatonnál már munkaerőhiány van, sokan jönnek haza Németországból és Ausztriából az egyre versenyképesebb fizetések miatt. Az egész évben nyitva tartó szállodák, illetve vendéglátóhelyek jelentenek valódi vonzerőt a vendéglátásban dolgozó szakembereknek, hiszen ezekben januártól decemberig dolgozva tudnak biztos jövedelemre szert tenni a szezonális üzletekkel ellentétben.

4. Indulok, mert sok közös tennivalónk van még. Szeretném, ha már a jövő évi költségvetésbe be tudna kerülni egy olyan fejlesztési alap, amelyről a megyék dönthetnek és csak a kistelepülések pályázhatnak rá. Mindenképpen utakat kell építenünk a zsáktelepülések között, ezek közül van olyan, amelyre fél évszázada várnak az ott élők. Ezen kívül vannak még Balaton közeli települések, ahol nem épült ki a szennyvízcsatorna-hálózat, ezt is meg kell oldanunk a következő esztendőkben. Süli Ferenc