A természetes állapot nemzeti kincs

Tájrehabilitáció a Kis-Balatonnál és Külső-Somogyban

Az egykori, természetes állapot helyreállítása a célja annak a projektnek, amelyet a közelmúltban mutattak be Fonyódon, s amelynek megvalósítására hazai és uniós forrásokból négyszázhuszonötmillió forintot biztosított a kormányzat. A munkálatok több mint nyolcszáz hektárt érintenek a Kis-Balatonnál és Nyugat-Külső- Somogyban. Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője a rendezvényen hangsúlyozta: az itt élőknek és az ide érkezőknek egyaránt fontos ez a beruházás, hiszen Szőkedencstől Látrányig növeli a táj vonzerejét. Egy-egy ilyen jellegű beavatkozásnak egyébként szemléletformáló hatása is van – a hajdani, szinte idillikus állapot ismételt megteremtése azt üzeni a polgároknak, hogy óvják, védjék környezetük értékeit. A természetvédelem és a nemzeti parkok tevékenysége nem öncélú, szorosan kötődnek egymáshoz – fogalmazta meg a tárca álláspontját Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a jelenlegi pénzügyi ciklusban a korábbihoz hasonló összeget, harmincnyolcmilliárd forintot biztosítanak hasonló célokra. Ebből a keretből mintegy százezer hektáron javítják a természeti állapotot, sőt az Interreg programok még újabb tízmilliárdokkal gazdagítják a

Rácz András, Móring József Attila és Puskás Zoltán

rendelkezésre álló büdzsét. A nemzeti parkok iránt érdeklődők magas száma, pozitív visszajelzése a bemutatási koncepció és gyakorlat helyességét igazolja, s egyben tovább erősíti a társadalomban azt a tudatot, hogy a természetes állapot nemzeti kincs. Lapunk kérésére az államtitkár felsorolta azokat a beruházásokat, amelyek az áprilisban záruló parlamenti ciklus alatt valósultak meg a régióban. Megtudhattuk, hogy a lendületes projekt fejlesztéseknek köszönhetően hazánk leglátogatottabb ilyen jellegű intézménye lett a Balaton- felvidéki Nemzeti Park, s a félmillió vendég elsődlegesen a tihanyi Levendulaházat, az ide kötődő programokat, a bakonybéli Pannon Csillagdát, s a tapolcai Tavasbarlangot favorizálta. Folyamatban van a tájba szinte észrevétlenül simuló Kis-Balaton Látogatóközpont építése is. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója az aktuális projekt kapcsán elmondta: a jövő ősszel záruló beavatkozásokkal a nagy biodiverzitású területek természetvédelmi helyzetét kívánják javítani. A feladat indokolt és sürgető, ugyanis az érintett térségben a természeti értékek pusztulásának folyamata az elmúlt időszakban ijesztően felgyorsult, előrevetítve a fajok veszélyeztetettségének állandó növekedését. A cél az élőhelyvédelem és –helyreállítás, a területek további degradálódásának megállítása, az eredeti életközösségek fenntartása, az inváziós fajok visszaszorítása, a tájképi érték megtartása. A projekt egyik helyszíne a Kis-Balaton-medence a búzásréti kaszálóval, a kápolnapusztai gyeppel és a szőkedencsi fás legelővel – a másik két beavatkozás pedig a látrányi pusztán és az ordacsehi berekben lesz. A teendők is szerteágazók, hiszen a cserje- és bozótirtás, tisztító kaszálás, biomassza eltávolítás mellett vízkormányzási, vízszint szabályozási munkák várnak a szakemberekre. – SF