Lendületben az ökoturizmus | Balatoni Futár

Lendületben az ökoturizmus

Cél: a kulturális örökség és a természetes környezet megőrzése

Hegyestű – BfNPI

Napjainkban örömmel konstatálhatjuk, hogy az idegenforgalmi ágazaton belül rendkívül markánsan jelenik meg az ökoturizmus. Érdemes tehát hosszabban is elemezni, hogy milyen mentalitással rendelkeznek az ökoturisták, milyen értékeket preferálnak útjaik során. Feltétlenül az élre kívánkozik annak rögzítése, hogy környezetkímélő szolgáltatásokat, termékeket vesznek igénybe, illetve vásárolnak. Így például olyan szálláshelyet választanak, ahol van szennyvíztisztítás, korszerű hulladékmegelőzés és -kezelés, jelentős a megújuló energiák hasznosítása, az épületek faluképbe, vagy tájba illőek, hogy csak a fontosabbakat említsük. A vendégek helyi termékeket vásárolnak, így csökkentik az áruszállítási igényeket, az ezzel járó környezeti károkat. A helyi termékek között is keresik a biotermékeket, vagy a hagyományos anyagokból előállítottakat, mérsékelve a mezőgazdasági vegyszerhasználat környezeti kárait. Megismerik a helyi ízeket, a helyi kultúrát és a helyi embereket. Az ökoturisták közlekedése is környezettudatos. Természetszerűleg nem szemetelnek, nem tépnek le virágokat, környezetkímélő közlekedési eszközöket használnak. Az ökoturistákra a felkészültség, a tanulásra való hajlam és a szabályok tiszteletben tartása is jellemző. Tudják, vagy ha nem, akkor megtanulják, mire érdemes vigyázniuk kirándulásaik során, hova ne tegyék be a lábukat – ebben a túravezetők is segítenek. Az ökotúrák a látogatók szemléletét is megváltoztatják: erősítik a környezet megbecsülését, tudatosítják a környezeti problémákat azáltal, hogy a kirándulókat közelebb hozzák a természethez. Ugyanakkor az ökoturisták nem feltétlenül a csúcsszezonban jelennek meg, így a környezetre gyakorolt terhelés jobban eloszlik időben. Ez a tény is segíti a környezeti károk

Fekete István emlékház – BfNPI

csökkentését. Az ökoturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztésével lehetővé válik, hogy a helyiek is használhassák azt. Mivel a beruházások a környezet védelmét is szolgálják, ezért a lakosság által a környezetre gyakorolt terhelést is csökkentik. Az ökoturizmus: • természeti területre irányul • odafigyel, hogy a turisták a környezetre, kultúrára ne legyenek negatív hatással • hozzájárul a helyi értékeknek a megőrzéséhez • igen komplex fogalom, amely többet jelent a természetjárásnál, vagy a gyalogos turizmusnál. „ Az ENSZ Turisztikai Világszervezete szerint az ökoturizmus „a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a természet megfigyelése, megbecsülése és hozzájárul a kulturális örökség és a természetes környezet megőrzéséhez, minimális hatást gyakorolva ezekre.” Magyarország, és azon belül a Balaton régió is rendkívül gazdag természeti értékekben, sok helyen megmaradtak az ősi növény- és állatvilágot megorzó puszták, lápok, mocsarak, árterek, legelők, erdők, gyepek szinte érintetlen területei. Az ökoturizmus egyik feladata, alapelve a környezeti szemléletformálás. Az igazi, tudatos, ízig-vérig ökoturistának már nincs szüksége nagymértékű szemléletformálásra, a tömegturista, a természetet nem ismerő turista az, aki ennek a szemléletformáló munkának az alanya kell legyen. Az ökoturizmus, mint a környezettudatos szemlélet átadásának egyik eszköze, ösztönzi az aktív mozgással járó tevékenységeket, amelyeknek egészségmegőrző hatása jelentősen hozzájárul az életminőség javításához. A környezeti szemléletformálás célja, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek a szűkebb és tágabb környezetük állapotáról, az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról, a környezetvédelem szükségességéről és ismerjék az általuk is használt termékek, eszközök környezeti, kémiai és biológiai kockázatait, azok következményeit, a mérséklés és kezelés lehetőségeit, továbbá akarjanak tenni a környezet megóvása érdekében. Az ökoturizmus, csakúgy, mint a turizmus többi ágazata, profitorientált, de hatásaiban több annál, ugyanis összetett hatásokat eredményez a célterület gazdaságában, környezetében, közösségeiben és kultúrájában. Nem kizárólag gazdasági hatásokról van szó, annak ellenére, hogy a médiumokban kizárólag a turizmus gazdasági haszna jelenik meg, és sokszor a szakmának is csak ez a fontos. A vendégek kapcsolatba kerülnek a helyiekkel, kölcsönösen hatnak egymásra, vagyis a turisták pozitívan, vagy negatívan befolyásolhatják a lakosok gondolkodását, viselkedését, kultúráját. A turizmus a környezetet használja, így óhatatlanul okoz környezeti hatásokat, sokszor felvet természetvédelmi, műemlékvédelmi problémákat. Az ökoturizmusnak, mint a fenntarthatóság mintájának három területe van: a természeti környezeti, a társadalmi és a gazdasági. Sokan a turizmus szereplői közül sajnos csak a pénzügyi oldal fenntarthatóságát tartják fontosnak, holott az ökoturizmus katalizátorszereppel bír a helyi gazdaság, társadalom fejlődésében, minőségi javulást hoz az emberek életében. Az ökoturizmusban – a nyereség maximalizálása helyett, annak optimalizálása esetén – legtöbbször lehetőség nyílik a „mindenki nyer” gazdasági stratégia alkalmazására. Ez mindenképpen közelebb áll a fenntartható fejlodés elveihez. A fenntartható fejlodés mindannyiunk felelőssége. A turizmusnak jellemzően terhelő hatása van nemcsak a természeti, de a társadalmi és infrastrukturális környezetre is. A legfontosabb környezeti hatások: – levegőminőség változása: füst, zaj, por stb.; – földtani állapot változása: tájképi változás, erózió, hulladék, talajtömörödés stb.; – vízminőség-állapot: növények elszaporodása, bemosódás, szennyeződés stb.; – élővilág: zavarás, fajösszetétel-változás, kiirtás stb.; – erőforrás-használat: közlekedés, termálvíz, fűtés stb. Az ökoturizmus nagy előnye, hogy nem növeli a célterület szennyezettségét, nem hagy hátra hulladékhegyeket, nem igényel tájat, települést felforgató beruházásokat, nem tapossa le a védett növényeket, nem űzi el a ritka állatfajokat, és nem indít el olyan folyamatokat, amelyek visszafordíthatatlanok, úgy a természetben, mint a helyi társadalomban. Ökológiai lábnyom: az ember hatása a bioszférára, a földre. Egy adott népesség természeti terhének mértékegysége. Az a földterület, amely a népesség által fogyasztott erőforrások és a kibocsátott A sajtótájékoztató résztvevoi (balról jobbra) Walter Rast, Bóka István, Cor Lamers hulladék általános szintjének a fenntartásához szükséges. Környezettudatosság: olyan magatartásforma, amely az egyént felelős viselkedésre készteti az élhető környezet fenntarthatóságát szolgáló feladatok megvalósításában, és a természeti értékek megőrzésében.

A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.